Az „alma” és „körte” típusú elhízás
Aszerint, hogy a zsírok lerakódása melyik testrészt érinti elsősorban, két elhízási típust különböztetünk meg. A legtöbb elhízottnál a zsírlerakódás elsősorban a hasra lokalizálódik; ezen „sörhas”, „pókhas” típusú elhízottakat képi hasonlattal élve „alma” típusú elhízottaknak is nevezhetnénk, szemben a „körte” típusú elhízottakkal, ahol a zsírlerakódás elsősorban a csípőre, combra lokalizálódik.
„Alma” típusú elhízottakat elsősorban férfiak, „körte” típusúakat elsősorban nők között kereshetünk, emiatt többen a kétfajta elhízást férfias (android), illetve nőies (gynoid) típusúnak is nevezik.
A két típus látszatra, ránézésre is elkülöníthető, ez azonban sokszor csalóka; az elkülönítés a derék és csípő- körfogat mérésével lehetséges. A derékkörfogatot az alsó bordaív és a csípőlapát íve közti távolság közepén keresztül fektetett mérőszalaggal mérjük, mely nem mindig azonos a köldök magasságával, hiszen a nagyobb hasú elhízottaknál a köldök lejjebb kerül. A csípőkörfogatot többszöri méréssel állapíthatjuk meg, a csípő és a comb magasságában végzett körfogatok mérései közül a legnagyobbat választjuk csípőkörfogatnak.
Az alma típusú elhízottak között gyakoribbak a betegségek?
Ha a derék- és csípőkörfogat hányadosát kiszámítjuk, akkor „alma” típusúnak nevezzük azokat a férfiakat, akiknek a hányadosa 1,0 felett van, nőknél pedig – a szélesebb medencecsont miatt – 0,85 felett. A méréseket álló helyzetben kell végezni. Az elkülönítésnek az ad jelentőséget, hogy az 1980-as években vizsgálatok bizonyították: az „alma” típusú elhízottak között gyakoribb a szívkoszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az agyvérzés, míg a „körte” típusú elhízottak közt csak a visszérbetegség gyakori.
Az elhízás következményei
Az elhízást alig lehet büntetlenül megúszni, az egészségügyi állapotra kiható súlyos következményei is vannak. Egy amerikai biztosító társaság 200 ezer biztosított adatait feldolgozó tanulmánya alapján megállapította, hogy már 5-14%-os mértékű testsúlytöbblet is 22%-kai emeli a halálozást a normális súlyúakkal szemben, s 25%-os elhízásnál ez már 75%-os halálozás-növekedést jelent.
Ezek a szövődmények a következő betegségeket jelenthetik: szív- és érrendszeri betegségek, szívkoszorúér-betegség, visszértágulat, visszérgyulladás, magas vérnyomás, légzőrendszeri betegségek, mint amilyen az elégtelen légcserével járó Pickwick szindróma, zsírmáj, epekőbetegség, cukorbetegség, a legkülönbözőbb mozgásszervi betegségek, hormonális zavarok és balesetek. A közvéleményben az él, hogy az elhízás a szívinfarktus egyik fő rizikófaktora. Ez az általános megállapítás azonban csak részben igaz.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.