Az elhízás és hipertónia kapcsolata
Tudományos vizsgálatok nélkül, mindennapi tapasztalatokból is tudjuk, hogy a kövérek közt gyakoribb a magas vérnyomás. Indokolt azonban ezt pontosabban megvizsgálni, hogy megalapozott következtetésekre és konzekvenciák levonására vállalkozhassunk.
Ugyanebből a vizsgálatból az is megállapítható volt, hogy a normális nyugalmi vérnyomás bizonyos mértékig az életkorral növekszik (nem olyan mértékig, hogy „ki hány éves, plusz 100, annyi a normális vérnyomása” – ez tévedés!), de elhízottak esetén ez a növekedés nagyobb, mint ami a korból következne.
A betegségek kutatásához hozzátartoznak matematikai, statisztikai vizsgálatok, melyek segítségével pl. tanulmányozni lehet azt, hogy ha több, a beteg állapotára utaló tényezőt kísérünk figyelemmel, akkor azok és azok, illetve változásai hogyan függnek össze egymással.
A testsúly emelkedésével nő a vérnyomás?
Amerikában pl. 24 különböző földrajzi elhelyezkedésű helységben választottak ki 300-300, 40 és 60 év közti férfit, és a vizsgálatok után öt éven át ellenőrizték egészségi állapotukat. Azt találták, hogy vérnyomásukat a kor, a testsúly és alkoholfogyasztásuk befolyásolta, egyéb rizikófaktorok nem. A vérnyomás értékek leginkább a testsúllyal korreláltak; ez azt jelenti, hogy pl. egy városban minél nagyobb volt a testsúlyok átlaga, annál magasabb volt a vérnyomás átlagértéke.
Egy másik, angliai vizsgálatban hasonló összefüggést találtak nők esetében is. Egy vizsgálatból levonható következtetés annál nagyobb értékű, minél több betegre terjed ki a vizsgálat. Egy nemrég befejeződött nemzetközi vizsgálatban (Intersalt) több mint 10 ezer férfi és nő adatait dolgozták fel, és ez is hasonló eredményt mutatott.
A vérnyomás és egyéb tényezők összefüggéseinek rangsora a következő:
- a kor;
- a testsúly;
- a vérzsírszint;
- a vércukorszint.
Olyan tudományos eredmény is ismeretes, miszerint a zsírsejtek száma és a vérnyomás foka közt van egyenes kapcsolat. A zsírsejtek száma gyermekkorban alakul ki, felnőttekben már csak nagyságuk változik. Ezen elképzelés alapján a gyermekkori elhízás nemcsak egy nehezebben befolyásolható, nagyobb zsírsejtszámú kövérséget, hanem hipertóniát is okozhat.
Az elhízás tehát az első hajlamosító tényezőnek valószínűsíthető a hipertóniához vezető úton az érelmeszesedés rizikófaktorai közül önmagában is, és akkor még nem beszéltünk olyan, vele összefüggő tényezőkről, melyek elhízáshoz vezetnek, mint a túlzott zsírfogyasztás, vagy ami az elhízás következményeként alakul ki, a magas koleszterinszint.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.