Fogyás és egészség

A magas vérzsírszint diétája

A magas vérzsírszintű egyének, betegek táplálkozását a laboratóriumi leletek és a testsúly alapján kell megváltoztatnunk. Ha valaki normális súlyú vagy sovány, és a vérzsírok közül csak a koleszterinszintje magas, akkor valószínű, hogy ez túlnyomórészt a fokozott belső termelésből származik, és érdemes megvizsgáltatni, hogy nem örökletes jellegű-e, azaz a családtagok szérum koleszterinjét is meg kell vizsgálni.

Ebben az esetben a diétának kisebb, de nem elhanya­golható szerepe van: zsír helyett ajánlatos olajjal főzni, vaj helyett margarint használni, kerülni a látható állati eredetű zsírokat, hentesárukat, sertéshús helyett in­kább baromfit, vagy marhahúst, vagy még inkább halat fogyasztani.

Jegyezzük meg! Tiltott velőt, májat, a csirkehús bőrét fogyasztani, és csak heti egy-két tojás engedhető meg.

A testsúlyt csak akkor kell csökkenteni, ha az ideális súlyt megha­ladja; például 170 cm magassághoz 170-100-7 = 63 kg testsúly az ideális.

Ha a testsúly az ideális alá süllyed, akkor több szénhidrátot kell fogyasztani. Ha a kolesz­terinszint normalizálódik, a korlátozásokon lazítani lehet, bár ezt újabban kétségbe vonják, azon az alapon, amiről fentebb már szóltunk, hogy az infarktusrizikó már nemcsak a felső határnak tartott 6,5 mmól/l-nél, hanem jóval az alatt, már 5,2-től kezdve emelkedik.

A diéta nem elegendő?

A hazai körülményeket figyelembe véve, azt hiszem, meg lehetne elégedni a magyar lakosság átlagának megfelelő 5,6 mmól/l-es koleszterinszint elérésével. Ugyanakkor tudni kell, hogy azoknak a betegeknek, akiknek koleszterinszintje emelkedett, önmagában a diétás kezelés sokszor nem elegendő, gyógyszerre is szükségük van. Ezen a területen előrelépés, hogy 1987 óta rendelkezésünkre áll olyan hazai készítmény, a Lipanthyl, amelytől legalább 20%-os koleszterinszint csökkenés várható.

A magas triglycerid és normális koleszterinszint mellett többnyire testsúlytöbblet tapasztalható. Ebben az esetben a szénhidrátokat, tehát a kenyeret, tésztát, édességet, süteményt, cukrot, stb-t kell korlátozni komolyabb zsírkorlátozás nélkül, mert az esetek na­gyobb részében a triglycerid szénhidrátból és alkohol­ból keletkezik. A vér triglyceridszintje sokkal gyorsab­ban és könnyebben csökkenthető, mint a koleszteriné, és a gyógyszeres kezelés is hatásosabb.

Leggyakoribb állapot az, ha magas a koleszterin és a triglyceridszint is, és a beteg elhízott. Ilyenkor a fentieket figyelembe véve szénhidrát és zsírszegény diétát kell alkalmazni, ez csökkenti az energiabevitelt, így fogyaszt. Miután a magas vérzsírszint oka főleg az elhízás, éppen ezért a testsúlyt kell csökkenteni.

Vérzsírt csökkentő fogyókúra

Az ilyen esetekben alkalmazandó eljárás lényegében nem különbözik a fogyókúrától, hiszen az elhízás mege­lőzése, illetve visszafejlesztése a cél, mivel elhízott állapot­ban a vérzsírok szervezeten belüli, egymás közti lehetsé­ges átalakulásai során a bevitt fölös energiamennyiség végül is indirekt módon a vérben keringő koleszterin mennyiségének a felszaporodására vezethet.

A magas vérzsírszintű betegek fogyókúrájának azonban van néhány jellegzetessége. Elsősorban az, hogy törekedni kell a koleszterinfelvétel, az állati eredetű zsírok (telí­tett zsírok) fogyasztásának csökkentésére, így a tápa­nyagok kalóriaértéke mellett a koleszterintartalom is meghatározó.

Természetesen ebben a fogyókúrában még inkább előtérbe kell állítani az egyetlen mg koleszterint sem tartalmazó, növényi eredetű tápanyagokat. Másik jellegzetessége a vérzsírszint csökkentő fogyókúrának, hogy magas triglyceridszint esetén szigorú alkoholtila­lom szükséges.

Az alkohol ugyanis részben önmaga is igen jelentős energiaforrás 1 gramm alkohol több kalóriát tartalmaz, mint 1 gramm szénhidrát vagy 1 gramm fehérje, de emellett tudni kell azt is, hogy alkoholfogyasztás hatására törvényszerűen, az átlag­nál gyorsabban megnövekszik a vér triglyceridszintje.

Meddig diétázzunk?

Felmerül a kérdés, hogy magas vérzsírszint esetén meddig kell folytatni a diétát. Ha a magas vérzsírszint az elhízás következménye, akkor minimum addig, míg a vérzsírértékek normalizálódnak. Ez általában a normális súlyra történő lefogyás esetén megvalósul, de ha nem, akkor tovább kell fogyni az ideális súlyig. Tulajdonképpen a normális súly alatt 10%-kal, az ideális testsúly mellett lehet csak lemérni, hogy a vér magas zsírszintje elsősorban a táplálékból szárma­zott-e, vagy pedig a belső koleszterin és triglycerid-termelés szintézis, felelős érte.

Ha normális súlyon, vagy pláne ideális súlyon is magas a vérzsírszint, akkor további testsúlycsökkentő diéta, fogyókúra nem aján­latos, szükség esetén itt gyógyszeres kezelés jön szóba. Ha gyógyszeres kezelés mellett értük el diétával az ideális és normális súly közti tartományt és egy elfogadható vérzsírértéket, akkor nem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy ebben a gyógyszeres kezelés­nek is szerepe volt, tehát a gyógyszer elhagyása csak fokozatosan és a vérzsír ellenőrzésével történhet.

Ked­vező esetben a gyógyszer végleges elhagyására is sor kerülhet. Abban már orvosnak kell döntenie, hogy a diétás és a gyógyszeres kezelés eldöntésekor meghatá­rozó szerepet kapjon a beteg veszélyeztetettségének mértéke, tehát nemcsak a vérzsírszint és a testsúly értékei, hanem az, hogy van-e már kialakult szívkoszo­rúér-betegsége az illetőnek vagy sem. Ha ugyanis ez a veszélyeztetettség már fennáll, akkor a diétás és szükség szerinti gyógyszeres kezelést mindaddig foly­tatni kell, és ez lehet, hogy életfogytiglan, amíg olyan tapasztalatot nem szerzünk, hogy a kezelés kihagyásakor is az ideális alatt marad a koleszterin­szint.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.