• elhízás
• hipertónia

Az elhízás és hipertónia kapcsolata

Tudományos vizsgálatok nélkül, mindennapi tapasz­talatokból is tudjuk, hogy a kövérek közt gyakoribb a magas vérnyomás. Indokolt azonban ezt pontosab­ban megvizsgálni, hogy megalapozott következteté­sekre és konzekvenciák levonására vállalkozhassunk.

Ugyanebből a vizsgálatból az is megállapítható volt, hogy a normális nyugalmi vérnyomás bizonyos mértékig az életkorral növekszik (nem olyan mértékig, hogy „ki hány éves, plusz 100, annyi a normális vérnyomása” – ez tévedés!), de elhízottak esetén ez a növekedés nagyobb, mint ami a korból következne.

A betegségek kutatásához hozzátartoznak matemati­kai, statisztikai vizsgálatok, melyek segítségével pl. tanulmányozni lehet azt, hogy ha több, a beteg állapotára utaló tényezőt kísérünk figyelemmel, akkor azok és azok, illetve változásai hogyan függnek össze egymással.

A testsúly emelkedésével nő a vérnyomás?

Amerikában pl. 24 különböző földrajzi elhelyezke­désű helységben választottak ki 300-300, 40 és 60 év közti férfit, és a vizsgálatok után öt éven át ellenőrizték egészségi állapotukat. Azt találták, hogy vérnyomásu­kat a kor, a testsúly és alkoholfogyasztásuk befolyásol­ta, egyéb rizikófaktorok nem. A vérnyomás értékek leginkább a testsúllyal korreláltak; ez azt jelenti, hogy pl. egy városban minél nagyobb volt a testsúlyok átlaga, annál magasabb volt a vérnyomás átlagértéke.

Egy másik, angliai vizsgálatban hasonló összefüggést találtak nők esetében is. Egy vizsgálatból levonható következtetés annál nagyobb értékű, minél több beteg­re terjed ki a vizsgálat. Egy nemrég befejeződött nemzetközi vizsgálatban (Intersalt) több mint 10 ezer férfi és nő adatait dolgozták fel, és ez is hasonló eredményt mutatott.

A vérnyomás és egyéb tényezők összefüggései­nek rangsora a következő:

• a kor;
• a testsúly;
• a vérzsírszint;
• a vércukorszint.

Olyan tudományos eredmény is ismeretes, miszerint a zsírsejtek száma és a vérnyomás foka közt van egyenes kapcsolat. A zsírsejtek száma gyermekkorban alakul ki, felnőttekben már csak nagyságuk változik. Ezen elképzelés alapján a gyermekkori elhízás nem­csak egy nehezebben befolyásolható, nagyobb zsírsejt­számú kövérséget, hanem hipertóniát is okozhat.

Az elhízás tehát az első hajlamosító tényezőnek valószínű­síthető a hipertóniához vezető úton az érelmeszesedés rizikófaktorai közül önmagában is, és akkor még nem beszéltünk olyan, vele összefüggő tényezőkről, melyek elhízáshoz vezetnek, mint a túlzott zsírfogyasztás, vagy ami az elhízás következményeként alakul ki, a magas koleszterinszint.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.