• fogyás
• sport

Mikor kezdődjék az egészséges életmód kialakítása?

A sport egészség-szépség-öröm és közösségi életre való nevelő hatásával, az életünk testi-lelki és szellemi építését jelenti. A rendszeres testedzésre, versengésre, versenyzésre minden életkorban szükségünk van, de a sportág megválasztásánál a különböző korosztályoknál figyelembe kell venni az életkori és a nemi sajátosságokat.

A csecsemőkorban elkezdett úszásoktatás a vízhez szoktatást segíti – tehát még nem nevezhető tudatos sportmozgásnak -, de egyre népszerűbb ma már nálunk is.

Sport és életkor

• 2-3 éves korban már célszerű elkezdeni a legkönnyebb koordinációjú, egyszerűbb mozgásokkal a korai tudatos mozgástanulást, a sportos életvitel kialakításának megkezdését.

• A 3-6 éves kor közötti időszakban, a motoros képességek fejlesztésének szinte korlátlan lehetőségei vannak, ezért a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó nagyfokú mozgásigényének kielégítésére különösen nagy gondot kell fordítani. Az óvodai órák/foglalkozások folyamán alkalmazhatjuk mindazokat a természetes mozgásra épülő utánzó, sok-mozgásos testnevelési játékokat, amelyeket a gyermekek szívesen, örömmel végeznek, mert jól fejlesztik az ideg-izom kapcsolat kialakítását, és ez által a gyermek komplex koordinációs és kondicionális képességeit. Az ebben az időszakban – az úgynevezett szenzibilis fázis előkészítő szakaszában – a megszerzett testkultúra-értékek és a motoros képességek kedvező változásai az egész életre meghatározhatják a gyermek viszonyát a testneveléshez és a sporthoz.

• 4-5 éves korban elsősorban azokban a sportágakban lehet elkezdeni az oktatást, amelyekben nem az erő, hanem az ügyesség és az állóképesség dominál: az úszás, a torna, a sportgimnasztika, a műkorcsolya, a sízés sportágakban.
• 6-10 éves korban a sokoldalú fizikai felkészítést játékos foglakozások biztosítják. A természetes mozgásokra épülő játékok tanítása, gyakoroltatása sokoldalú mozgástapasztalatot biztosít az ügyesség fejlesztéséhez. Az előbb felsorolt sportágakban a fizikailag jól felkészített fiatalok már 6-10 éves kortól versenyezhetnek is.
• 10-12 éves korban a koordinációs képességek fejlesztését kiemelten kell kezelni. A sportági technikák – atlétika, asztalitenisz, jégkorongozás,gyeplabdázás, ökölvívás, kosárlabdázás, kajakozás, kenuzás, kerékpározás, kézilabdázás, röplabdázás, labdarúgás, sportlövészet, vívás, tenisz, birkózás, lovaglás, síugrás, sífutás – oktatását is elkezdhetjük.
• 10-14 éves kor-a sportági alaptechnikai, taktikai blokk; a vezető mozzanatok, alaptechnikák készségszintű elsajátítása. Ekkor a fiatalok edzés-tervezésében előnyösen ötvözhető a játékosság és a tudatosság, mert még könnyen, játékosan, tanulnak, de már képesek megérteni a feladatokat, vállalni a nehezebb, nagyobb igényt támasztó edzésmunkát is. Így a sokoldalú felkészítés mellett szinte valamennyi sportágban elkezdődhet a technikai alapelemek oktatása. A labdajátékok, küzdősportok sportági technikák alapvető taktikai elemeinek megtanítását, szakszerű edzéseit ajánlatos elkezdeni.
• 14 éves kor felett a különböző sportágak mozgásanyagán belül, a fizikai képességek fejlesztésére, annak folyamatos időszakos ellenőrzésére kerül a fő hangsúly. Gyermek és serdülőkorban élettani szempontból arra kell törekedni, hogy a gyermek először a szélesebb testkulturális alapot adó sportágakat, pl. az atlétikát, az úszást, a tornát ismerje meg, mert a sokoldalú fizikai felkészülést ma már egyik sportág sem nélkülözheti. A szűkebb, de nagyobb követelményt támasztó egyéni vagy csapatsportág megválasztására csak ezután kerüljön sor.
• 14-18 éves korban a sportág speciális technikai elemeinek tökéletesítése, taktikák elsajátítása és versenyhelyzetben való alkalmazása a cél.
• 17-18 éves kortól át kell térni a választott sportág,ill. sportágon belüli versenyág speciális edzéseire.
• A 19-30 év közötti korosztály a virágzó sportélet, az élsport korosztálya. Ekkor állítja be a szervezet – az ifjabb kori életvitellel kialakított -végleges formáját, működését. Verseny- és szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, és mindenféle képességfejlesztés végezhető. A lényeg az, hogy rendszeresen heti 6-7 óra nagy intenzitású munkát kell végezni. Minden alkalommal el kell érnünk, hogy pulzusszámunk legalább 20-30 percen keresztül a célpulzus határán mozogjon. Olyan sporttevékenységet válasszunk, amely eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy lehetőleg egész életünkben kitartsunk mellette. Mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg az, hogy élvezzük, örömet, szórakozást és kikapcsolódást is jelentsen a rendszeres testedzés. Iparkodni kell, hogy változatos, jól megtervezett programokkal a sérüléseket és a sportártalmakat elkerüljük.
• A 30. életév betöltése után a heti testedzés óraszámát 3-5 órára csökkenthetjük. A már korábban megszerzett fizikai teljesítőképesség még hellyel-közzel szinten tartható.
• 50 év fölött heti 2-3 óra rendszeres testedzés elegendő ahhoz, hogy a teljesítőképesség romlási folyamatát lelassítsuk. A korábbi mozgásszegény életmód most kezdi éreztetni a hátrányos hatását. Kisebb eredménnyel ugyan, de az eddigi inaktív életmódot folytatóknak is érdemes elkezdeni sportolni. A szív működése még jól reagál a rendszeres testedzésre, az izomsejtek száma még nem csökken. A csontok szervesanyagtartalma, a kollagénrostok víztartalma csökken, ami a csontok, inak, ízületek szilárdságának csökkenését okozza. Ez fokozott óvatosságra int a sérülések elkerülése érdekében.
• 70 év fölött a korábban megszerzett (és megtartott) jó kondicionális állapot előnyei igazán akkor érvényesülnek, ha a rendszeres sportolást ebben a korban is folytatjuk. A maximális pulzus 220-életkor, a munkapulzus pedig 200-életkor 60-70%-a körül mozogjon. Változatos, szórakoztató jellegű testedzést végezzünk, amelyben a társaság is örömet, kikapcsolódást jelent a hétköznapi élet gondjainak, bosszúságainak el-feledtetéséhez. A sérülések és az egyéb ártalmak kialakulásának megelőzéséhez védelmet jelent a rendszeresség, a megfelelő bemelegítés és a fokozott munkavégzés után a szervezet lecsillapítása, a „levezetés”. A mozgás megválasztásakor figyelembe kell venni az addigi életvitelt, de iparkodni kell napi 10-30 perc sportjellegű testedzést végezni. A maximális intenzitás szintjéig már nem ajánlatos felmenni, s kerülni kell a préseléssel járó izometriás gyakorlatokat.

Mit sportoljunk túlsúlyosan?

• Természetes mozgások. A természet itt hever előttünk. A földön lehet csúszni, mászni, kúszni, szökdécselni, gyalogolni, futni, vágtázni, az állatok mozgását utánozni. Az akadályokat át lehet ugrani, dombokra, hegyekre fel lehet kapaszkodni, emeleti lépcsőkön fel lehet sétálni. A tárgyakon lehet csimpaszkodni, húzódzkodni, lehet rajtuk/velük egyensúlyozni. Az elénk kerülő köveket, nehezékeket fel lehet emelni, el lehet lökni, hajítani. Vagyis a természetben – ingyen és bérmentve – fizikai aktivitást lehet végezni! Ennél „vegytisztább” lehetőség nem létezik.
• Úszás, vízben folytatott intenzív mozgások. Mivel a testsúly nagy részét a víz tartja – „minden folyadékba merülő test annyit veszít a súlyából, amennyi a test által kiszorított folyadék súlya” – így a vízben történő mozgás a legmegfelelőbb testedzés azok számára, akik túlsúllyal rendelkeznek és fogyni szeretnének.A kórosan elhízott ember számára különösen hasznos, ha vízben való mozgással, vízi tornával, gyógyúszással, könnyed úszással kezdi a fogyókúrát. Az úszás élettanilag is kiváló és értékes eszköz, mert sokoldalúan fejleszti a szervezetet. Az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás a vízbe merülés majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. A víz feletti páradús közeg egyfajta inhalátorként működik, biztosítja a pollenmentes környezetet. A felhajtóerő pedig megkönnyíti a kilégzést, és nehezíti a belégzést, növelve ezzel a vitáikapacitást. De nem csak a légző rendszer lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is. Hosszú ideig történő vízben mozgással – állóképesség-edzéssel -javulhat a túlsúlyosok számára igen fontos perifériás vérellátás, és nő a kapillarizáció. Viszont csak az úszni már jól tudóknak javasolt mozgásforma, mert az idegen, ismeretlen és szokatlan közegben a kevésbé gyakorlottak veszélyhelyzetbe kerülhetnek! Ugyanakkor kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető testgyakorlat is egyben.
• Úszóedzés végzése esetén fontos szem előtt tartani, hogy nem minden úszás-nem felel meg a túlsúllyal küzdő embereknek. Főleg azoknak, akik krónikus hátfájással és akut gerincfájdalmakkal küszködnek. Számukra a mellúszás kifejezetten káros következményekkel járna, főleg akkor, ha helytelen technikával alkalmaznák. Mivel az izomzatuk gyenge, ezért a szalagok, inak, ízületek a túlterhelésük miatt gyulladt állapotban vannak, ettől pedig szenvednének a hátfájós betegek az úszóedzés során. Ezért előbb gyógyszeres terápiával a gyulladást kell megszüntetni és csak ezután szabad az izomzat erősítésével (pl. úszással) foglalkozni, illetve a túlsúlyos állapot megszüntetésére megfelelő edzésterhelést alkalmazni. Esetükben mindenképpen szükséges gyógytornász segítsége.

Minden úszásnem alkalmazása során érvényesek az alábbiak!

• Ha a túlsúlyos hosszabb ideig szeretne úszni, ne a tempószámot növelje (ne gyorsabb karmunkát végezzen), hanem a tempóhosszát igyekezzen egyenletesen fenntartani. Ugyanis, ha kétszer olyan gyorsan csapkodja a karjait, mint előtte, akkor az ellenállás négyszeresére növekszik. Gyorsabb lesz a fáradás, anaerob tartományba kerül.
• A víz feletti szakaszban nagyon fontos, hogy a kart el kell tudni lazítani, mert ellenkező esetben a tempóhossz rövidüléséhez, a nyak- és hátizmok elmerevedéshez, valamint az úszóritmus elvesztéséhez vezet.
• Ha nem biztos benne, hogy jó úszásnemet választott, vagy nem megfelelő az úszótechnikája, járjon úszásoktatásra vagy kérjen tanácsot úszásoktatótól.
• Azoknak a túlsúlyos embereknek, akik nem tudnak úszni a vízi torna javasolt. Az ilyen, szakember által vezetett tréningek 120-130 cm-es vízben folynak különböző segédeszközök segítségével. A torna lényege, hogy a nehézségi erőt leküzdve a víz ellenállásával állandó és folyamatos izommunkát igényelve úgy mozgatja és erősíti az izmokat, hogy közben az ízületeket védi a megterheléstől, az izmokat pedig a túlfeszüléstől. így a reumatológiai megbetegedésben szenvedők részére kiváló lehetőség állóképességük, erejük fejlesztésére és testsúlyuk csökkentésére.

Séta, gyaloglás, futás, túrázás, nordicwalking, sífutás. Közepesen túlsúlyosoknak a leghatékonyabb mozgásformák. Szinte semmilyen felszerelést nem igényelnek. Bárhol (erdőben, tengerparton, városi parkban, tornapályán stb.) végezhetőek, hiszen majdnem mindenhol található olyan területe, ahol ezek akár intenzíven is kivitelezhetőek. Nem kötöttek életkorhoz, végzésük nagyon sokféle edzettségi szinten élvezetes lehet. Úszással, kerékpározással, gyógy-tornával, kondizással, nyújtó gyakorlatokkal kiegészítve sokat javíthatnak a fittségi állapoton.

Kinek ajánlható a futás, és kinek a gyaloglás?

Mivel a fázisban van repülőfázis, túlsúlyos testünket állandóan erőteljes elrugaszkodásra, repülésre és talajfogásra kényszerítjük annak érdekében, hogy előre haladjunk. Ilyenkor nagyon nagy erőhatásoknak van kitéve a boka-, a térd- és a csípőízület. Lendületes futás közben egy-egy talajra érkezéskor a térdízület testsúlyunk mintegy ötszörösének megfelelő ütközést visel el. Vagyis egy 75 kg-os nő térde futás közben úgy érzi, mintha a futó nem 75, hanem 375 kilós lenne. Minél hosszabb a láb levegőben töltött ideje, annál nagyobb ez a becsapódási energia.

Energetikai szempontból ugyan a gyaloglás kerül hátrányba, de az ízületek kímélése érdekében inkább a gyaloglást ajánljuk a kórosan túlsúlyosoknak, valamint az idősebbeknek és a mozgásszervi problémákkal küzdőknek. Amikor már a rendezett gyaloglás jól megy, ha már 30-40 percig képes valaki lendületesen gyalogolni, akkor kezdhet/kezdjen könnyed futómozgásba.

Aki kezdőként mégis a futást választja, annak két fontos kulcsszót ajánlunk a figyelmébe: a könnyedséget és a jól megválasztott tempót A futás erőlködésmentes legyen, és semmilyen feszesség, görcsösség ne jellemezze. A test egyenes, a fej előre tekintő, a karok lazán, könyökben hajlítva a vállból dolgozzanak a test mellett. A lábak – a karok ritmusát felvéve – váltogatva haladjanak előre. A lépéshossz legyen közepes.

A futás ne legyen se csoszogós, se repkedős, mert mindkettő elmerevedéshez vezet. Olyan sebességet válasszanak, amellyel az előre megtervezett távot teljesíteni tudják; leginkább a futás tempójának változtatásával lehet ezt kialakítani. Amikor úgy érzik, hogy a futás kezd görcsössé válni, akkor lassítsanak, vagy váltsanak át gyaloglásra, s akkor kezdjék el ismét fokozni a tempót, ha kifújták magukat. Idővel mindenkinek kialakul a tempóérzéke és a sajátos futótechnikája, amely számára a legkedvezőbb.

Kerékpározás. Rendkívül eredményes a közepesen túlsúlyosak számára. Nagyon fontos azonban, hogy egészséges szíve és vérkeringése legyen a kerék-pározónak, ezért körültekintően kell adagolni a terhelést. Tudniuk kell, hogy kerékpározáskor a lábak dinamikus, a kar, a váll és a törzs izmai pedig statikus izomtevékenységet végeznek.

Nagy előnye a kerékpározásnak, hogy olyanok is végezhetik – különösen az idősebb emberek -, akik esetleg térd- vagy bokaízületi problémáik miatt nem tudnak futni. Itt ugyanis nem terhelődik rá a teljes testsúly a lábakra. Figyeljenek ugyanakkor arra, hogy legyen meg a megfelelő terhelés, ezért kerekezzenek hosszabb távokat (3-4-szer nagyobb távot kell lebiciklizni, mint lefutni, hogy ugyanannyi kalóriát égessenek el). Legalább 50 percet tekerjenek egyfolytában. Sík terepen haladjanak az átlagnál gyorsabban, hogy pulzusuk megemelkedjen.

Normál kerékpárt feltételezve kerékpározási képességszintjüket a következő táblázat alapján – teljesítményük besorolásával – becsülhetik meg:

Kerekezés közben a testtartás nem a legkedvezőbb. Mindezek miatt a kerékpározás végeztével végezzenek alapos nyújtó-lazító gimnasztikát!

Korcsolyázás, síelés, szánkózás, egyéb téli sportok

Túlsúly esetén is eredményesen alkalmazhatóak, hiszen nemcsak szórakoztatóak, hanem igen jó hatással vannak a szervezetre is. Sokoldalúan és jóformán egyenletesen foglalkoztatják, s ezért értékes biológiai hatásokkal rendelkeznek. Balesetveszélyességük miatt azonban körültekintően kell megválasztani a pályák minőségét, meredekségét, és megfelelő tapasztalattal kell rendelkezni a pályákon történő mozgások során – hiszen az ott közlekedőkre is figyelemmel kell lenni. Gondot kell fordítani a biztonságot nyújtó sportfelszerelés meglétére is!

Kajak, kenu, kajakpóló, evezés, vitorlázás

Egészségügyi szempontból kedvező környezetben történnek. A víz feletti tiszta levegő, a kiadós ütemes légzés a tüdő, illetve a légző rendszer kiváló fejlesztői, amihez a napfény jótékony hatása is társul. Ezek a mozgásformák elsősorban a kar, a vállöv és a törzs izmait fejlesztik. A jó úszni tudásra, a vízi közlekedés szabályainak betartására és az erős napsugárzás elleni védekezésre azonban fel kell hívni a figyelmet!

Sportjátékok, labdajátékok

Röplabda, kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz, tollaslabda, tenisz, fallabda. Biológiai szempontból értékesek, mert javítják az izommunka pontosságát, gyorsaságát és erejét. Edzésükkel az idegrendszer, valamint a belső szervek összehangolt munkája és működése megnövekszik. Ezek szépsége, vonzereje éppen a váratlan fordulatokban és a villámszerű reakciókban rejlik. Jellegzetes tulajdonságaik közé tartozik az is, hogy rendszerint élénk emóciós jelenségek kísérik őket, vagyis jelentős mértékben mozgósítanak. Veszélyük is ebben rejlik: nehéz az abbahagyásuk. Ezért arra kell ügyelniük, hogy végzésük során maradjanak a zsírégető tartományban!

Az extrém túlsúllyal élőknek, az időskorúaknak és az ízületi bántalmakban, valamint gerincoszlop-deformitásban szenvedőknek a sportjátékok csak módjával ajánlottak, mert a gyors irányváltoztatások, a hirtelen csavaró mozdulatok, elrugaszkodások, felugrások, leérkezések, zökkenők a számukra sérülésveszélyt jelentenek.

Jóga, pilates, stretching, gyógytornához közeli mozgástevékenységek

Hazánkban is közkedveltek a fogyni vágyók körében, melyek a lelki gyakorlatok legismertebb formái is egyben. A testi-lelki egészség megőrzésében, a test, az elme és a lélek harmóniájában, az ellazulásban, a relaxációban van fontos szerepük. Megnyugtatják a testet, erősítik a fizikai és az emocionális tudatosságot. Céljuk a belső béke, a mentális és a fizikális harmónia megteremtése.

Segítenek helyreállítani a merev hát, a nyak és a végtagok rugalmasságát, segítenek a test gyógyulásában túlzott igénybevétel esetén, vagy egy trauma után. Harmonizálják a test energiáit, valamint a belső szervek és az idegrendszer működését. Fiatalítanak, fejlesztik a koncentrációs képességet, erősítik a belső egyensúlyt. Egy nehéz nap végén vagy stresszes állapotban kifejezetten gyógyító hatásúak.

Aerobik, tánc, kép- és hangtechnikai eszközökön rögzített aerob jellegű mozgásformák

Zsírégetési céllal végezhetőek edzőteremben és otthon is azokban az esetekben, amikor nem lehet természetes körülmények között edzeni. A jó mozgáskészséggel, ritmusérzékkel rendelkezők szívesen végzik ezeket a táncos alapokra épülő mozgásokat. Nagyon hasznosak lehetnek a piacon megjelent CD és DVD kazetták, melyek kész programokat tartalmaznak.

• Fitneszgépek. Használatuk a közepes súlyfelesleggel de jó mozgásérzékkel rendelkezők számára ajánlott erő- és állóképesség-fejlesztés céljából. Kellő kitartással szép eredményeket lehet velük elérni. A gépek használata során kérjék ki szakember véleményét, illetve a gyakorlatok otthoni végzése során tartsák szem előtt a fokozatosság elvét: a könnyűtől a nehéz felé, az egyszerűtől a bonyolult felé haladjanak. Csak azokat a gyakorlatokat végezzék, melyeket biztonságosan, sérülésmentesen, pontosan és helyes testtartással képesek végrehajtani. Minden erősítő gépen tartsák be a gerincvédelmi helyzeteket, stabilizálják derekukat! Nagy súlyok emelgetésével csak versenyzői múlttal és komoly rutinnal rendelkezők próbálkozzanak! Kezdők és középhaladók inkább az ismétlésszámok növelésével fokozzák a terhelés nagyságát! A legkedveltebb fitneszgépek:
• Szobakerékpár. A legelterjedtebb szobai sporteszköz. Zárt szobában is, télen is biztosítja a sportolási lehetőséget. Fontos, hogy az ülést mindig megfelelő magasságba állítsák be. Ezzel előzhetik meg a térdproblémákat.
• Elliptikus tréner. Használatával a sífutás mozdulatát utánozzuk. Előnye, hogy az elliptikus pályán végzett mozgások az ízületeket kímélik, és komplex módon foglalkoztatják az egész testet.
• Lépcsőző-taposógép. Tartós használatával fejlődik az állóképesség, valamint kiválóan erősödik a láb- és a farizomzat.
• Futópad. Az egyik legkedveltebb és leghatékonyabb sportszer, mivel a sétától egészen az emelkedőre futásig sokféle szabadtéri mozgásforma helyettesítésére használható. A számítógépes programozásnak köszönhetően a mozgás intenzitása nagyon jól adagolható, és a készülék memóriája számos hasznos információt képes rögzíteni. Nagy előnye az is, hogy használata az időjárástól független. Itt is érvényes a futás/ gyaloglás választásának problematikája.
• Evezőpad. Használatával a vízi evezés utánozható szárazföldi körülmények között. Elterjedt eszköz, mellyel a test minden izmát át tudjuk mozgatni.

Gimnasztikázás és különféle szerekkel végezhető testgyakorlatok

Ezek az iskolai testnevelésből jól ismert gyakorlatok: bemelegítő, nyújtó-lazító, erősítő, súlyzós, ugróköteles, karika- és medicinlabdás gyakorlatok tartóznak ebbe a körbe. Az edzések előkészítésében, a sporttevékenységekhez szükséges képességek megszerzésében és a regenerálódás elősegítésében van jelentős szerepük.

Önállóan is végezhetők, de kis közösségeket alkotva csoportosan végezve még hatékonyabbak. Érdeklődjenek egy közeli iskola testnevelőjénél mozgásos tanfolyamok után, vagy csoportosan béreljenek ki tornatermet. Kis rutinnal bárki képes lesz majd ezeket a foglalkozásokat levezetni.

Összegezve: a különféle mozgásformák közötti választás lehetőségei szinte kimeríthetetlenek. Azt kell elsősorban eldönteniük, mi célból van rá szükségük. Fontos szempont lehet például, hogy olyan mozgást válasszanak, amiben a testtartás eltér attól, amibe testüket egész nap kényszerítették. Így a sport, amit választanak, kiemelik Önöket a napi rutinból. Érthető, hogy ha egész nap ülnek a számítógép előtt, akkor nem jelent nagy változatosságot a sakk. Nagyon fontos, hogy örömmel végezzék és élvezzék azt a mozgásformát, amit éppen gyakorolnak. Ha unják a futást, akkor menjenek táncolni vagy kajakpólózni. Ha általános fittségüket szeretnék megőrizni, válasszák a ciklikusan ismétlődő elemekből álló mozgásformákat, mint amilyen a futás, a kerékpározás vagy az úszás.

Hogy kinek milyen mozgásforma ajánlható, azt nagymértékben meghatározzák az egyén lehetőségei, életkora, egészségi állapota, edzettségi szintje, pénztárcája, motiváltsága. Minél több benyomás, hatás éri a szervezetét, annál inkább elköteleződik a mozgás iránt. Attól, aki nincs ágyhoz kötve, és nincs eltiltva a mozgástól, a testtömeg csökkentésével kapcsolatban nem fogadható el semmilyen kifogás.

A mozgásprogram tudatos kiválasztása tehát az első lépés. A továbbiakban szükség lesz egy „üzemképes”, hasznosítható tudásra. Fontos, hogy ismerjék, mikor és hogyan végezhető a gyakorlatozás. Legyen ismeretük a képességfejlesztés fortélyairól, és legyenek képesek ezeket alkalmazni. Kapjanak választ arra, hogy milyen változások történnek az edzés hatására a testükben, milyen reakciókat váltanak ki a különböző módszerek. Legyenek tisztában a terhelés adagolásával, hogy a baleseteket, a sérüléseket, a túledzést elkerüljék. Értsék meg az önellenőrzés szükségességét és végrehajtási módszereit.

Tipp! Tudjanak választani életkoruknak, lehetőségeiknek, szükségleteiknek, egészségi állapotuknak, adottságaiknak leginkább megfelelő edzéstervet. Sőt, tudjanak saját maguknak is edzéstervet készíteni.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.