A zsírbevitel korlátozása (low fat diéta)
A zsírok kalóriatartalma a legnagyobb (1 gramm zsír 9,3, 1 gramm fehérje 4,1, illetve 1 gramm szénhidrát 4,1, 1 gramm alkohol 7,2 kcal-t tartalmaz). Ez is mutatja a zsírbevitel csökkentésének jelentőségét. Annál is inkább, mert a fejlett országokban – bár már csökkenő mértékben – de magas a zsírfogyasztás.
Energia- és zsír- vagy csak zsírkorlátozás?
Az ún. zsírszegény diéták a legelterjedtebbek a világon.
- Két formában terjedtek el: a csak zsírszegény, vagy az energia- és zsírszegény diéták formájában. A kettő közül mindenképpen az utóbbi az ésszerűbb, hiszen itt az energia- és a zsírbevitel egyidejűleg alacsonyabb. Ezt javasolja az Amerikai Szív Egyesület is a 2000. évi irányelveiben, melyet 2005-ben tovább szigorítottak úgy, hogy a telített zsírok fogyasztását 7% alá, a koleszterinbevitelt 250 mg/nap alá, és az összes zsírfogyasztást 30% alá kell csökkenteni
- Másik formája a zsírszegény diétának a csökkentett zsírtartalmú plusz a szénhidrátok korlátozása nélküli diéta. Ez is lehet eredményes, bár kevésbé valószínű, mivel az energiabevitel nem korlátozott, a szénhidrátfogyasztás pedig korlátlanul megengedett, annak minden lehetséges – a későbbiekben ismertetendő – hátrányával.
Ellentmondó vélemények vannak a zsírszegény diéták telítettségérzést fokozó hatásáról. Valószínűbb, hogy a zsírbevitel inkább okoz telítettségérzést, mint a zsírszegény diéta.
Javasolt zsírbevitel
Az elhízás kezelésében alkalmazott diétában az ajánlott napi zsiradékfelvétel 30-40 g, mely lényegesen kevesebb a lakosság átlag napi 100 gramm (10 dkg!) zsírfogyasztásánál. Átlag 35 g zsírfogyasztás 320 kalóriának felel meg, mely egy 1200 kalóriás diéta esetén már 26%-ra csökkentett zsírbevitelt jelent. Más diétás javaslat szerint az összkalória-bevitel legalább fele legyen szénhidrátból, mely egy 1200 kalóriás diéta mellett kb. 600 kalóriát tesz ki. A maradék 300 kalória fehérjéből fogyasztható, az összkalória 25%-a, mintegy 75 g napi fehérje, ami megfelel a fehérjebeviteli szükségletnek.
Tehát elhízás esetén a javasolt zsír-, fehérje-, szénhidrátarány: 25-25-50%. 1500 kalóriás diéta esetén nagyobb lesz a szénhidrátarány, ha a napi 30-40 g zsírbevitel-korlátozást meg akarjuk tartani. A zsírbevitel csökkentésének másik igen fontos előnye, hogy kedvező hatással van a koleszterinszintre és azon keresztül a szív- és érrendszeri megbetegedésekre (érelmeszesedés, stroke, szívinfarktus).
Állati és növényi zsírok
Sokan nem tudják, hogy a vér koleszterinszintje a táplálkozás szempontjából nemcsak a táplálékban előforduló, és táblázatokban megtalálható koleszterin mennyiségétől függ. A táplálékban előforduló zsírok három fajtája létezik: az ún. telített és telítetlen zsírok, valamint a koleszterin.
- A telített zsírok általában állati eredetű táplálékokban (zsírok, zsíros tejtermékek, és húsok) fordulnak elő. Ezek fogyasztása jelentősen emelheti a vér koleszterinszintjét, sőt kétszer olyan mértékben, mint maga a táplálékban lévő koleszterin (pl. tojássárgája).
- A zsírok másik csoportja az egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak, melyek közül fontos és egészséges a linolsavbevitel biztosítása, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében nagy szerepet játszó omega-3 zsírsavak bevitele, melyek főleg a tengeri halakban fordulnak elő, valamint az olajsav, az olívaolaj fő alkotórésze, mely a mediterrán étrendben meghatározó jelentőségű és növényi eredetű tápanyagokban – pl. a repceolajban is – megtalálható.
A telítetlen zsírok fogyasztása a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések megelőzésében egyaránt szerepet játszik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az állati és növényi eredetű zsírok kalóriatartalma között nincs különbség, minden grammjuk 9 kalóriát tartalmaz, így a testsúlycsökkentésben egyformán kell figyelembe venni őket. Koleszterin csak állati eredetű táplálékokban fordul elő, növényi eredetűekben egyetlen milligramm sincs.
A koleszterinbevitel csökkentése
Hazai viszonyok között több, mint 600 mg a napi bevitel az ajánlott 250-300 mg helyett. Az állati eredetű táplálékokban előforduló koleszterin a legtömegesebb a velőben (2500-3000 mg/100 g), de magas a tojássárgájában, a májban, a nyelvben, a vajban, és a csirkehús bőrében is, és sajnos nem kevés a különféle húsárukban és tejtermékekben sem. Ezek egyszerre jelentenek tehát a zsíroknak megfelelő kalóriaértékeket, valamint hozzájárulást a vér koleszterinszintjének emeléséhez.
A vér koleszterinszintje nemcsak a táplálkozástól, hanem legalább annyira a koleszterin belső, főleg máj által történő termelődésétől is függ. Az elhízottak koleszterinszintje ezért nem mindig magasabb a soványakénál, tehát „ránézésre” nem ítélhető meg, hogy kinek milyen a koleszterinszintje, azt mindenképpen laboratóriumi vizsgálattal kell meghatározni.
116 000 ápolónő táplálkozásával szerzett tapasztalatok
Azt is kimutatták, hogy az USA hivatalos, zsírszegénységre alapozott táplálkozási irányelveit be-tartók szív- és érrendszeri halálozása egyáltalán nem alakult jobban, mint az ezt figyelembe nem vevőké.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.