Az elhízás sebészi kezelése mikor szükséges?
Kiknél ajánlott a műtéti eljárás?
Az elhízás kezelésében elsősorban súlyos, tehát 40-es BMI (esetenként 35-ös BMI) felett jön szóba a sebészi beavatkozás. Indokolt a műtét azoknál, akik belgyógyászati módszerrel nem voltak eredményesen fogyaszthatók, nagy a súlyuk, és a kísérő mozgásszervi betegségeik miatt mozgásterápiára már nem alkalmasak.
Az elmúlt évtizedben többféle műtéti eljárással próbálkoztak:
- A legismertebb a gyomor-vékonybél bypass (ejtsd, bájpassz) műtét, amikor a gyomorból a táplálékot egyenesen a vékonybél távolabbi szakaszába vezetik, így a felszívódás jelentősen csökken. AZ USA-ban és Nyugat Európában ez a módszer elterjedt, és jó eredményeket mutat. Hazánkban még nem alkalmazzák túl gyakran.
- Kisebb beavatkozást jelent az ún. gyomorszűkítő műtét, melyet hazánkban is már szélesebb körben alkalmaznak. Ennek lényege, hogy laparoszkóppal jutnak be a bőrön át a gyomorhoz, és a gyomor legfelső részére elhelyeznek egy gyomorszűkítő gyűrűt, mellyel mintegy 50 ml – (fél deci) – űrtartalmú „mini gyomor” jön létre, szűk alsó kimenettel. Az étkezés gyorsan teltségérzést okoz. A gyűrű belsejében folyadék van, ami egy csövön át összeköttetésben van a hasfal bőre alá beoperált kis folyadéktartállyal, így annak megszúrásával szabályozni lehet a gyűrűben lévő folyadék mennyiségét, így a gyűrű tágasságát. Ez lehetővé teszi a gyűrű szükség szerinti állíthatóságát.
Mennyire hatásos a fogyás?
A lecsökkentett táplálékfelvétel következtében előbb gyors, majd lassú ütemben a betegek 30-50 kg-ot is fogyhatnak. Persze először – 3-5 hétig – csak folyékony, majd pépes, később a korábbi étkezésre emlékeztető, de jól megrágott táplálék felvétele lehetséges. A gyűrű egy évtizedig is bennmaradhat. A hiánypótlásra, kontrollokra figyelni kell. A fogyással a diabétesz, a hipertónia, és a vérzsíreltérések is visszafejlődhetnek.
Mennyire veszélyes a műtéti eljárás?
Mindemellett az eljárás nem veszélytelen. Az illetékes amerikai hatósághoz (FDA) beérkezett 553 mellékhatás riportban 2 haláleset is szerepel, nyelőcső kimaródások, gyűrűszivárgás stb. miatt. Ugyanakkor egy svéd tanulmány szerint a sebészi eljárásokkal a 10 éven belüli halálozás 30-40%-kal csökkent a meg nem operált morbid elhízottakéhoz hasonlítva.
Mellékhatások
Az eljárás két gyakori mellékhatása a savas reflux a nyelőcsőbe, és a székrekedés, melyek megfelelő étrenddel, gyógyszerrel, befolyásolhatók. A betegek egy kis része részben pépes kalóriabombák mellett nem fogy, részben a gyűrű eltávolítását kéri.
A társadalombiztosítás 2006-ig támogatta a műtétet, négy országos Lipid Központ (a debreceni és budapesti klinikák, illetve a Szent Imre és BM Kórház) szakmai javaslatára. Sajnálatos módon az OEP 2006 novemberében a támogatást felfüggesztette.
Meg kell jegyezni, hogy a súlyos, morbid elhízottaknak nem egyetlen kezelési módszere a műtéti, mert sok esetben belgyógyászati módszerrel is el lehet érni a 30-50 kg-os, esetenként 100 kg-ot is meghaladó fogyásokat. Mégis, a morbid elhízás kezelése tömegméretekben az orvostudomány nagy kihívásai közé tartozik.
A kutatások akár szükségtelenné tehetik a műtétet a jövőben
Reménykedni lehet abban, hogy a kutatások eredményeképpen előbb-utóbb olyan gyógyszeres segítséget kaphatunk, mely pl. a betegek energialeadását szív- és érrendszeri, illetve idegrendszeri mellékhatások nélkül fokozná, és az étvágycsökkenés mellett jelentős testsúlycsökkentést eredményezne.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.