• betegség
• gyulladásos bélbetegségek
• orvosi vizsgálatok

Crohn-betegség: mikro- és makroszkópikus „képe”

Makroszkópos kép

A CB (Crohn-betegség) a tápcsatorna valamennyi részét megbetegítheti, de bárhol is alakul ki, szegmentális jel­legű, élesen elhatárolódik a szomszédos ép szakasztól. A legkorábban észlelhető makroszkópos eltérés a vérbőség, a vizenyő, a nyálkahártya sérülékenysége, amit a kicsiny, felszínes aftoid fekélyek követnek: ezek serpiginosus, vérzésesen beivódott „patkányharapásszerű” mucosadefektusok. Ezek később összefolyva a bél hossztengelyével párhuzamosan kanyargós fekélyeket hoznak létre, illet­ve máskor mélyre terjedő fissurákat eredményezhetnek.

Ezeket fokálisan megvastagodott nyálkahártyarészletek választják el egymástól („utcakőrajzolat”). A bélfalat átszövő hegesedés gumicsőszerű merevséget („hose-pipe strictures”) okoz az érintett bélszakaszon. A bél lumené beszűkül, a mesenterium megvastagodik, kötőszövetesen átalakul, s úgy tűnik, mintha rákúszna a bél serosájára. A fekélyek perforációja a szomszédos bélkacsok közötti összenövésekhez, fisztula- és tályogképződéshez vezet. Ritkán ún. gyulladásos pseudopolypokat/filiformis polypokat is láthatunk.

Mikroszkópos kép

A vastagbél CB esetén a gyulladásos fókuszokban kevert lobsejtes beszűrődést mutat, főként limfociták, plazmasejtek dominálnak, neutrofil granulociták mellett. Emellett granulomákat is lehet látni. A limfociták és plazmasejtek megoszlási és denzitásbeli heterogenitása (diszkontinuitása) jelzi a colon CB-t. Nor­mál mucosarészletek váltakoznak denz limfoplazmociter beszűrődést mutató szegmentumokkal. Ezek a „gócok” jól elkülönülnek a sejtszegény, ödémás mucosában. Jól körülírt limfocitaszaporulat számos crypta körül kiala­kulhat („limfoid aggregátum”), amelyek a normál nyiroktüszőt utánozzák.

Ezek az aggregátumok a szabályos limfoid folliculusokat a perifériára nyomják. A neutrofil granulociták szintén foltosán és fokálisan fordulnak elő. Keveredhetnek a limfoplazmociter elemekkel, de predo­mináns sejttípus is lehet. Utóbbi esetben a lamina propria bazális részén helyezkednek el, s a minimálisan infiltrált crypták bazális részén szaporodnak fel, kariorrhektikus debrist (sejtmagtörmeléket) tartalmazva. A vastagbél CB-ben kétféle granulomát találhatunk. A kis pericryptalis mikrogranulomák szorosan elrendeződő hisztiociták halmazaiból állnak.

A szegmentális cryptakárosodás miatti pericrypta­lis mikrogranulomák szuggerálják a CB-t, de megje­gyezzük, hogy CU-ban és egyéb colitisekben is előfor­dulhatnak. A többszörös mintavételek esetén nagyobb esély van arra, hogy mikrogranulomát találjunk. A jól formált, nem nekrotizáló granulomák rendszerint a submucosában fordulnak elő, de alkalomszerűen a mu­cosában is megtalálhatók. Ha endoszkóposán normálisnak tűnő mucosában ilyen granulomákat tudunk kimu­tatni, az diagnosztikusnak tekinthető.

Irodalmi adatok szerint granulomát az esetek 15-30%-ában lehet látni a biopsziás mintákban, leggyakrabban olyan esetekben, amikor a folyamat extraintesztinális manifesztációval vagy sebészi ellátást igénylő szövődménnyel jár, továbbá fiatalabb életkorban, valamint súlyosabb CB esetén. A cryptakárosodás aktív colon CB-ben rendszerint nem homogén, cryptocentrikus folyamat, tehát nem eredmé­nyez extenzív cryptadestrukciót és abnormis cryptare-generációt, amelyet CU-ban láthatunk.

Fekélyek

Típusosán egy vagy több károsodott, lobos cryptát láthatunk fokálisan, mucindeplécióval, normál crypták között. A károsodott crypták fokálisan infiltráltak granulocitákkal („cryptitis”). A fekélyek fokozott aktivitás kapcsán alakulnak ki, részben a felszíni, részben a cryptahám károsodása révén. Crohn-colitisben kétféle fekélyképződéssel szá­molhatunk: az aftózus és a fissura típusúval. Aftózus fe­kély fokálisan keletkezik mérsékelten aktív betegségben.

Ez a fekély kicsiny, jól körülírt (kerek) superficialis, és rendszerint 2-4 cryptára korlátozódik, gyakran limfoid aggregátumból alakul ki. Korai stádiumban a limfoid aggregátum felszínes részén granulocitás beszűrődés alakul ki. Az érintett cryptákban a granulociták hám­elhalást idéznek elő, az intraluminalis debrisszel ún. cryptaabscessust hoznak létre. A konkomittáló neutrofil granulocitás infiltráció, a felszíni hám erózója elfedve a mikroabszcesszusokat, a fekélyek kiterjedését idézik elő.

Az idősebb, gyógyuló fekélyek szélén regeneratív epithelelváltozásokat találhatunk. Az aftózus fekélyek átmehetnek hosszanti vagy serpiginosus predominanciájú fekélyekbe is. A fissurális fekélyek a bélfal egészére is kiterjedhetnek. A fissurális fekélyek diagnosztikus jelentőséggel bírnak colonreszekátum vizsgálata során. A CB érintheti a felső tápcsatornát is, granuloma meg­jelenésével vagy nélküle.

A szájüregben pyostomatitis vegetans utalhat rá

A nyelőcsőben ulceratióval járó gyulladás jellemzi. A gyomorban fokálisan aktív gyul­ladás mutatkozik fekélyképződéssel, Helicobacter pylori infekció nélkül. A duodenumban aktív, idült gyulladás, jelentős intraepithelialis lymphocytosis, eosinophilia és nyirokértágulat utalhat rá. Nagyon ritkán a húgyhólyag és az epehólyag is érintett lehet.

Összefoglalva

Összefoglalva a colon CB – európai konszenzuson (ECCO) alapuló, alapvető diagnosztikus szöveti eltéré­sei: a transmuralis gyulladás, a transmuralis lymphoid hiperplasia, a submucosalis fibrózis, a fissurák, a sarcoid granulomák (bélfal, nyirokcsomók), neuronális hiper­plasia jelenléte és mucindepléció hiánya. Betegkövetéses biopsziák esetén az aktivitás fokának meghatározására, az elváltozások összehasonlítására szolgál a D’Haens-féle score, amelyet a szövettani lelethez, illetve a standar­dizált adatlaphoz lehet mellékelni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.