• tünetek
• vastagbél betegség

Kollagén- és limfocitás colitis tünetei

A kollagén- és a limfocitás colitis elnevezések a colon bi­opsziás minták patomorfológiai vizsgálatának eredmé­nyeit tükrözik. A tüneteket a vizes, nem véres hasmenés vezeti, hasi fájdalom, étvágytalanság és csökkent élet­minőség kíséri. Társulhatnak autoimmun kórképekkel; glutén-enteropathia, diabétesz, pajzsmirigybetegség, arthritis együttes előfordulását is leírták.

Epidemiológia

Az éves incidenciát mindkét kórkép esetén 2-6/100 000 lakosra adja meg az irodalom, megjelenése 60-70 éves korban gyakoribb, kollagén colitisben enyhe női domi­nancia van.

Klinikai tünetek

Mikroszkópos colitisre akkor gondolunk, amikor a be­teg gyakori vizes, nem véres hasmenésről panaszkodik, és endoszkópos vizsgálatkor a mucosa képe eltérést nem vagy alig mutat. Láthatunk esetleg csökkent ér rajzola­tot, ödémát, tej üvegszerű nyálkahártyát. Az ilyen beteg hasmenéses székleteinek száma naponta 6-10 között van, és a hasmenés éjszaka is zavarja a beteg nyugalmát.

Fogyás, puffadás, esetenként bélgörcsök jelennek meg, a beteg életminősége rossz. Az exsiccosis ritka, az átlagos­nál nem gyakoribb a beteg aggodalmát okozó colorectalis carcinoma sem. Mindkét kórkép lefolyása hullámzó, éveken át jobb és rosszabb periódusok váltakoznak. A kollagén colitis kb. az esetek 60%-ában 3,5 év alatt eny­hül, majd normalizálódik, a limfocitás colitis tünetei ál­talában enyhébbek, lefolyása kedvezőbb, az esetek 80%-a 3 év alatt rendeződik.

Diagnózis

Az anamnézisben a gyakori vizes, vérmentes székürítés a vezető panasz, amely mellett hasi diszkomfortérzés, puffadás, esetleg görcs van jelen. Érzékelhető a pana­szok között a ráktól való félelem. A has fizikális vizs­gálata során gyulladásra utaló fájdalmat, fájdalmatlan tumort nem észlelünk, esetleg spasztikus sigma lehet a tapintási lelet. A laboratóriumi vizsgálatoknak nincs értéke a diagnózis felállításában. Nem segít a p-ANCA, a különböző antitestvizsgálat, és a székletminták ana­lízise sem, bár gyulladásos markerek (myeloperoxidáz, tryptáz, calprotectin) jelenléte segíthet a diagnózis fel­állításában.

Diagnosztikus értékű a teljes ileokolonoszkópia, amelyet a multiplex biopsziás minták szövettani vizsgálatával kell kiegészíteni, minden egyes colorectalis területből és az ileumból. A nyálkahártya end­oszkópos képe nem típusos, esetleg enyhe gyulladást, kollagén colitisben tejüvegszerű képet látunk.

Differenciáldiagnózis

Differenciáldiagnosztikus szempontból a következő, nem véres hasmenéses állapotokat okozó kórképek lehe­tősége merülhet fel: coeliakia, nutritiv allergia, diverziós colitis, pseudomembranosus colitis, vírus enteritisek, villosus adenoma, Crohn-betegség.

Terápia

A terápia célja a tünetek mérséklése, a gyulladásos fo­lyamat csökkentése. Az első szempont a lehetséges ki­váltó ok eliminálása. A fertőzések kizárását követően, az okként fellelhető gyógyszerek kihagyása, rostokban dús étrend beállítása javasolt. Változatlan panaszok esetén tüneti kezelés: loperamid és cholestyramin adá­sa jön szóba.

A gyulladásgátló szerek közül a nehezeb­ben befolyásolható kollagén colitisben kedvezőnek ta­lálták a mesalazin és a bizmut subsalycilicum adását. A budesonid 9 mg/nap adagban, 6-8 héten át, majd foko­zatosan leépítve, 94 betegen végzett kontrollált tanul­mányban bizonyította hatékonyságát. További, számos mellékhatással is bíró kezelési lehetőségek a Prednisolon, az immunszuppresszor szerek (azathioprin és methotrexat). Ezek alkalmazásával kapcsolatban kevés a klinikai tapasztalat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.