Gasztroenterológia

Endometriosis tünetei, kezelése

Az endometrium implantátum általában a medencé­ben található, de ezen kívül is bárhol megjelenhet. Az endometriosis gyakran tünetmentes, ilyen esetben az ectopias szövetet laparoszkópos biopsziás vagy posztmortem szövettani vizsgálat igazolja. Az implantálódott endometrium a hormonális változásokat követve, eny­he és súlyos tüneteket okozhat, adhéziókkal, flbrózissal, gyulladásos szöveti képpel.

Kulcsfontosságú megállapítások

  • Endometriosis jelenlétekor az endometrium stromája és mirigyes állománya az uteruson kívül helyezkedik el.
  • Az endometriosis klinikai manifesztációja három ka­tegóriával jellemezhető: fájdalom a kismedencében, infertilitás és tapintható terime a medencében.
  • Típusos esetben, a fájdalom a menstruáció idejében jelentkezik.
  • Intesztinális formájában a rectumban a leggyakoribb, a beteg a menstruáció idején esetleg véres székletet észlel.

Definíció és klasszifikáció

Az endometriosis az endometrium stroma és a mirigyes állomány megjelenése a miometriumon kívül. Az endometriosis stádiumbeosztásának alapja az elváltozás mé­rete, a lézió penetrációjának mélysége, az összenövések kiterjedése. A stádiumok azonban rosszul korrelálnak a tünetekkel és a kórkép súlyosságával.

Epidemiológia

A reprodukciós korban lévő nők 1-8%-ában fordul elő. A diagnózis felállításakor az átlagéletkor 25-29 életév között van. Az infertilitás miatt vizsgáltakban a prevalencia 15-70%. Az endometriosis az esetek 90-95%-ában genitalis (pl. ovarialis), 5-10%-ában pedig extragenitalis lokalizációjú.

Patogenezis

Patogenezisében a legvalószínűbb az implantáció, amely szerint a retrográd menstruáció során endometriumszövet jut fel a tubákon át, majd megtelepedik a kismedencei peritoneumon, illetve a szerveken. A metaplasias elmélet szerint az endometriosisos gócok a coeloma-hámból keletkeznek metaplasia révén. Ösztrogénhatásra az ectopias endometriumszövet proliferál, a hormon­szint csökkenésére pedig regrediál.

Endometriosis

Klinikai tünetek

Ritka az akut kismedencei fájdalmat okozó forma, ez a menstruáció idejében jelentkezik, haemoperitoneum és ruptura, esetleg az endometrioma torziója miatt. Tí­pusos esetben a menstruáció előtt és alatt jelentkeznek a tünetek. Intermittáló hasi, kismedencei fájdalom, a székelési habitus változása, obstipáció vagy hasmenés, esetleg a kettő váltakozása. Haematochezia a mucosa érintettsége esetén fordulhat elő.

Appendix lokalizáció­ban akut appendicitis hasi tünetei alakulhatnak ki. Gya­koriak a társuló ginekológiai panaszok; dysmenorrhoea, dyspareunia, vérzési rendellenességek. A rectovaginalis septum endometriosisa esetén gyakori a dyspareunia, a rectum érintettsége előrehaladott esetben a lumen szű­kületét okozhatja.

Diagnózis

Az anamnézisben szereplő alhasi panaszok ginekológiai problémákkal való együttes megjelenése hívhatja fel a fi­gyelmet a kórképre. A has fizikális vizsgálatakor az érin­tett területen a beteg nyomásérzékenységet jelez. Kiterjedt lézió tapintható tumor vagy tályog benyomását keltheti. A rectalis digitális vizsgálattal tömött, sima felszínű tumort találhatunk. A laboratóriumi vizsgálatok nem nyújtanak támpontot a diagnózis felállításához. A has, a kismedence és a transvaginalis ultrahangvizsgálat (Doppler-vizsgálat­tal kiegészítve) az elsőként alkalmazható diagnosztikus módszerek.

Az ultrahangvizsgálat kimutatja az endomet-riosisra jellemző cisztás szerkezetet, de az adhéziók kimu­tatására, a kis peritonealis elváltozások észlelésére nem alkalmas. A rectovaginalis endometriosis diagnosztiká­jában a rectalis ultrahangvizsgálat szenzitivitását 80%, specificitását 95% körül adja meg az irodalom. Az en­doszkópos vizsgálat a bél fixáltsága miatt nehéz lehet. Kül­ső kompressziót, ép nyálkahártyával fedett sima felszínű szűkületet, esetleg polypoid, exulcerált elváltozást talál­hatunk. Az endoszkópos kép a menstruációs ciklussal változhat, a biopszia általában nem diagnosztikus értékű.

Az irrigoszkópia excentrikus, változó hosszúságú szűkü­letet, deformitást, néha polypoid képletet mutat. Kérdéses esetekben a CT-, az MRI-vizsgálat további diagnosztikus segítséget jelent. A szövettani mintavétellel kombinált di­agnosztikus laparoszkópia az arany standard, amelynek során biztonsággal felismerhetők a kismedencében, illet­ve a peritoneumon lévő endometriosisos elváltozások. Az endometriosis diagnosztikája során kézenfekvő a nőgyó­gyásszal való együttműködés.

Differenciáldiagnózis

A képalkotó vizsgálatok a cisztikus léziók (dermoid asz­ta, haemorrhagiás ciszta, cisztikus neoplazma) lehetősé­gét tárhatják fel, amelyek az endometriosishoz hasonló képet eredményezhetnek. A háromdimenziós ultra­hangvizsgálat ezek elkülönítésében további segítséget jelent. Endoszkópos vizsgálattal és biopsziával a primer intesztinális tumor lehetőségét lehet és kell kizárni.

Terápia

Gyógyszeres és sebészi lehetőségek állnak rendelkezésre. A terápiás és esetleges sebészeti beavatkozás vezetése a ginekológus feladata. A leggyakoribb gyógyszeres kezelési eljárás szekunder amenorrhoeát idéz elő, ezáltal az endo­metriosisos elváltozások visszafejlődnek. A panaszokat okozó bélendometriosis esetén általában nem kerülhető el a sebészi excízió, illetve reszekció. A kisebb, felületes el­változások esetleg laparoszkóppal is gyógyíthatók.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.