Gyermekbetegségek

A gyermek a kórházban

Ha gyermekünk kórházba kerül, az lelkileg mindig nagyon megterhelő az egész családnak. A félelem és a szorongás, a mindennapos apró problémák kezelése, a kórházban fekvés és az ágyhoz kötöttség szinte elviselhetetlennek tűnnek nemcsak a gyermek, hanem a szülők számára. Ha megismerjük az altatással járó problémákat, és hogyan készítsük fel a gyereket egy műtétre, melyek a betegek jogai és kötelezettségei, akkor ezt az időszakot mindannyian könnyebben átvészelhetjük.

A gyermek jogai a kórházban

1989-ben az UNICEF rendelkezett a gyermekek jogairól, amely többek között előírja a kór­házban fekvő gyerek jogát a lehetséges legjobb orvosi ellátásra. Az European Association for Children in Hospitál (ez az európai szövetség foglalkozik a kórházban fekvő gyerme­kekkel) Leydeni kartájában (a hollandiai Leydenben tartott kongresszuson) a következőket fogalmazza meg.

Gyermekek jogai:

  • A gyereknek fogantatásától kezdve joga van az egészséghez, amelyhez minden segítséget meg kell kapnia;
  • a gyereknek joga van ahhoz, hogy a fizikai és pszichés fejlődéséhez minden segítséget megkapjon
  • a gyereket meg kell védeni a fizikai-lelki-erkölcsi erőszak minden formájától;
  • a gyereknek joga van ahhoz, hogy emberi méltóságát megőrizhesse, és megkaphassa a tiszteletet a betegség végső stádiumában is;
  • a gyereknek joga van ahhoz, hogy ne használjanak vele kapcsolatban kényszerítő esz­közöket (pl. lekötözés).

Sebészeti járóbeteg-ellátás

Lehetőség nyílik arra, hogy sebészeti beavatkozásokat vagy diagnosztikai eljárásokat végezzenek néhány órás, legfeljebb egyéjszakás kórházi befekvéssel. Ezek olyan műtéteket jelentenek, amelyek helyi érzéstelenítéssel megoldhatók. Céljuk, hogy csökkentsék a gye­rek kórházban tartózkodásának idejét, és lehetővé tegyék a minél gyorsabb hazatérést, csökkentve a hospitalizáció okozta traumát. A gyereket a műtét után 48 órával kontroll-vizsgálatra vissza kell vinni az egészségügyi intézménybe.

Szülői hozzájárulás

A sebészeti ellátásban részesülő személy érdekében a törvény előírja, hogy a beteg, illetve a kiskorúak esetében a szülők tájékoztatást kapjanak a beavatkozásról és az ezzel járó koc­kázatokról. A hozzájárulás aláírása azt jelenti, hogy tisztában vagyunk vele, mi fog történni, és milyen veszélyeket rejthet a műtét. Ez nem menti fel a felelősség alól az orvosokat vagy az aneszteziológusokat, de a hozzájárulás aláírása nélkül bizonyos eljárások (mint pl. az altatás) csak életveszély esetén végezhetők el.

Mikor lehet alkalmazni az egynapos sebészetet?

A következő körülményeket kell figyelembe venni az egynapos sebészeti ellátáshoz:

  • A gyermek egészségi állapota.
  • A kórház és a gyerek otthona közti távolság.
  • A szülők meny­nyire tudják otthon ellátni a gyermeket.
  • A műtét előtt szükséges elvégzendő vizsgálatok.

Minden műtétnek és az ehhez kapcsolódó altatásnak van egy minimális kockázata, ami függ a műtét típusától, a páciens általános egészségi állapotától. Szerencsére a rutineljárásoknál ez a kockázat igen alacsony. Mindenesetre a felmerülő problémák elkerülésére az aneszteziológus előzőleg vizsgálatokat végez a kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.

Operáció előtt

Gyerekkorban az operáció előtti vizsgálat három, egymással szorosan összefüggő tényen alapul: a gyerek családi, illetve személyes kórtörténete (anamnézis), fizikai vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok. Az orvos egyenként megvizsgálja a különféle szerveket (légzőszervek, keringés, idegrendszer, gyomor-bélrendszer), globálisan értékeli a pszichomotoros fejlettséget és az esetleges fejlődési rendellenességeket. Végeznek ezenkívül vérvizsgálatot, EKG-t, szükség esetén röntgent (a műtét fajtája szerint).

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.