Glutén – mikor vezessük be gyermekünknél?
A lisztérzékenység – cöliákia – a búzában, árpában, rozsban és a zabban levő glutén nevű fehérjének az egyik, ún. gliadin frakciója által kiváltott intolerancia. Ennek során a gliadint a szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek a szervezetben autoimmun folyamatot indítanak el. A cöliákia esetében a gliadin okozta elváltozások középpontja a vékonybél, de számos egyéb szervben is okozhat elváltozást. A vékonybél bolyhainak teljes pusztulását okozza, amelynek következménye súlyos felszívódási zavar, betegségi tünetek kialakulása. Bár a cöliákia veleszületett megbetegedés, kialakulása leggyakoribb 2-3 éves korban, amikor a gyermek már elegendő mennyiségű glutént fogyaszt, de előfordulhat, hogy iskoláskorban alacsony növés, vagy serdülőkorban a nemi érés késése tereli a figyelmet a lisztérzékenységre.
A tünetek rendszerint fokozatosan, lassan alakulnak ki. A leggyakoribb tünetek: krónikus hasmenés, haspuffadás, emésztetlen tömeges, zsírfényű széklet, hasi fájdalom, súlygyarapodási és növekedési zavar, hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok) kialakulása. Előfordulhat azonban, hogy nem a típusos tünetekkel, hanem kevésbé feltűnő módon jelenik meg a betegség, alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, osteoporozis vagy a pubertás késése az egyetlen tünet. A tünetek fennállása esetén a vérből végzett ún. ellenanyag vizsgálatok felvetik a gyanút a cöliákia fennállására, azonban napjainkban a nemzetközileg elfogadott, hogy a diagnózishoz a vékonybélből vett biopsziás anyag szövettani vizsgálata is szükséges. Biztos diagnózis esetében a jelenlegi ismeretek mellett az egész életre szóló gluténmentes diéta betartása szükséges, ami mellett az egyén egészségesnek tekinthető, és semmiféle más kezelésre nem szorul. A diétával tünetmentesség és egészséges teljes élet érhető el.
A cöliákia kialakulásának megelőzése szempontjából fontos, hogy melyik életkorban és milyen mennyiségben vezetjük be a glutént a csecsemő étrendjébe.
A cöliákia kialakulásának megelőzése szempontjából fontos, hogy melyik életkorban és milyen mennyiségben vezetjük be a glutént a csecsemő étrendjébe. Az ezzel foglalkozó tanulmányok hol előbbre, hol későbbi időpontra javasolták a glutén tartalmú ételek bevezetését, azonban az eddigi megfigyelések, vizsgálatok alapján a következőket állapíthatjuk meg:
- a 4. élethónap (119 nap) előtt bevezetett glutén növeli a cöliákia kockázatát,
- a glutén bevezetésekor folytatott szoptatás jelentősen csökkenti a cöliákia rizikóját és a glutén bevezetése után még folytatott szoptatás a cöliákia rizikó szempontjából további kockázatcsökkenést eredményez,
- a glutén nagy mennyiségben történő bevezetése növeli a cöliákia rizikóját,
- a 7. hónapban és azután bevezetett glutén növeli a cöliákia rizikóját.
A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően 2010 novemberében hazánkban is megszületett a hivatalos ajánlás, glutént tartalmazó termékek (azaz a búza, árpa, rozs, zab tartalmúak) bevezetési idejére vonatkozóan. Az ajánlás szerint a glutén bevezetése történjen meg a 6. hónapig és oly módon, hogy a glutén bevezetés időpontjában és azt követően a csecsemő még lehetőleg 1-3 hónapig szopjon.
A glutén fokozatos bevezetése tehát:
- A cöliákia kialakulásának megelőzéseként a 6. hónapban kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél (150-182 napos kor között) napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adását ajánlják, nem étkezést kiváltva, hanem cöliákia prevencióként (megelőzésként), mint pl. a D- és K-vitamin adás. Elkészítéséhez lefejt anyatejet, vagy forralt és lehűtött vizet használjunk. A kekszpép adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő igénye szerint.
- A 4-6 hónapos korban vegyes vagy mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén bevezetése történhet vagy napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adásával. Célszerű gyümölcshöz, zöldségpüréhez keverni, vagy habarhatjuk a főzeléket legfeljebb napi 1 csapott mokkáskanál liszttel.
Fontos, hogy a glutén bevezetés időpontjában még szoptassunk, mert így is jelentősen csökkenthető a coeliakia kialakulásának kockázata. Továbbá fontos az is, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen, ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.