• egészség
• hormonok

Ivarmirigyek működése és hormonjaik

Már az óvodásokat foglalkoztatja, mitől más egy fiú, mint egy lány – vajon a szemmel jól látható kétféleség mögött a testen belül, a hírvivők és a „hírek” szintjén is akkora különbségek vannak? Le­hetséges, hogy tulajdonképpen – a hormonokkal legalábbis – egész hasonló dolgok történnek? És vajon mi változik meg óvodáskortól kamaszkorig?

Induljunk el az agyban található titokzatos hipotalamusztól, amely sok-sok funkciója mellett a szervezet hormonális működéseit is szabályozza. Itt található egy csapat sejt, amely fiúkban és lá­nyokban egyformán egy GnRH (gonadotropin releasing hormoné – az ivarmirigyeket serkentő anyagok termeléséért felelős hormon) nevű hírvivőt termel.

Ezek a sejtek úgy működnek, mint a test to­ronyórája:

már megszületésünktől fogva körülbelül másfél óránként „ütnek” és a hipotalamusz vérereibe egy kis adag GnRII-t juttat­nak. A serdülés azzal indul el, hogy ezek a sejtek elkezdenek na­gyobb mennyiségű hormont termelni – de továbbra is szigorúan másfél óránként egy-egy adagot.

Érdekes, hogy ez a ritmusos, kis mennyiségekkel való adago­lás mennyire fontos: ha akár valamilyen betegség „megbolondít­ja” a sejteket és elkezdenek folyamatosan GnRH-t termelni, akár kívülről, gyógyszerként adunk egyszerre sokat a hormonból, az a természeteshez képest épp ellenkező hatást fog kiváltani az agyala­pi mirigyben.

A hipotalamusz erein keresztül érkező „GnRH-pulzusok” hatására az agyalapi mirigy speciális sejtjei kétféle hormont ter­melnek, amelyek az ivarmirigyek – a petefészkek illetve a herék

• működését serkentik. A meglepő az, hogy ezek még mindig azo­nosak a két nemben: FSH-nak (follikulus stimuláló hormon) és LH-nak (luteinizáló hormon) hívják őket. E két hírvivő bekerül a vér­áramba és abban „elhajózik” a petefészkekhez illetve a herékhez
• gondolhatnánk, hogy innentől már tényleg elkezdődnek a fiúk és a lányok közti különbségek, de tulajdonképpen még itt is párhu­zamosságokról beszélhetünk. Az FSH és az LH mindkét nemben egyformán egyrészt az ivarsejtek képződéséért és éréséért, más­részt az ivarmirigyek saját hormontermelésért felelnek.

Ahhoz, hogy ezek a fontos folyamatok pontosan működjenek a szervezetben, szükség van arra, hogy a hipotalamusz valamilyen módon értesüljön róla, volt-e hatása a GnRH pulzusoknak illetve az agyalapi mirigy is „képben legyen”, tudja, hogy épp FSH-t vagy LH-t kell többet termelnie. A petefészkek és a herék által termelt hormonok – „tényleges” szerepükön túl – hatnak az agyalapi mirigy és a hipotalamusz működésére is. A rendszerben szereplő sok-sok hormon mennyiségének állandó változása aztán olyan bonyolult folyamatokat szabályoz, mint a menstruációs ciklus.

A menstruációs ciklus során az FSH indítja el a petesejtek ter­mékennyé érésé

Az érő petesejt környezete ösztrogént termel ennek feladata a méh előkészítése egy esetleges terhességre. Az emelkedő ösztrogénszint váltja ki az agyalapi mirigyben az LH termelés megugrását – aminek eredménye a közben már éretté vált petesejt kiszabadulása a petefészekből. Amikortól a petesejt kiszabadul, a petefészekben néhány napig progeszteron képződik nagyobb mértékben, amely egyrészt szintén a méhet tartja „mag­zatfogadó ” állapotban, másrészt gátolja az agyalapi mirigyben az FSH és az LH termelését.

Ahogy azonban a progeszteron mennyisége csökkenni kezd a vérben, az agyalapi mirigy felszabadul a gátlás alól és a pulzusokban érkező GnRH hatására ismét elkezdi FSH-val serkenteni a petefészekben a petesejtek érését.

A fogamzásgátló tabletták általában épp ezen a szabályozó körön keresztül hatnak: ösztrogén illetve progeszteron tartalmuk „ becsapja” a hipotalamuszt és az agyalapi mirigyet, olyan képzetet keltve bennük, mintha folyamatban lenne a peteérés, ezért elmarad a peteérést serkentő FSH-, majd LH-termelés.

Kamaszkor

Végül vegyük sorra a kamaszkorban bekövetkező változá­sok hormonális hátterét. Mutatva a természet egyszerűségre való törekvését, még itt is van olyan hormon, amely a két nemben azo­nosan működik. A serdülés élettani eseményeiben ugyanis a mel­lékvese is részt vesz, androgént, tehát férfi-hormont termelve a fanszőrzet kialakításáért felel – de azért, hogy a szőrzet a férfiakra jellemző helyeken is megjelenjen (tehát a hason, mellkason, állon) vagy később eltűnjön (a homlok két oldalán és a fejtetőn) már a here termelte hormonok is felelősek.

A petefészkek pedig nem csak a méhnyálkahártya ciklikus átalakításában és a petesejtek érlelé­sében kapnak szerepet, az itt termelődő hírvivők hatására alakul ki az emlő illetve a nőkre jellemző „körte” alkat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.