• láz
• lázmérés

Láz tünetei gyermekeknél, láz mérése és csökkentése

A láz önmagában nem betegség, hanem számos betegség tünete. Emiatt keresik fel leggyakrabban a gyerekorvost. A láz a test normális hőmérsékletének (kb. 37 °C) megemelkedése, amit nem a meleg vagy a fizikai aktivitás okoz, hanem egy élettani folyamat eredménye, amit a hipotalamusz (az agyunk egy része) idéz elő, és szabályozza a test hőmérsékletét.

Okai

A vérben lévő pirogének (lázkeltő molekulák) jelenléte váltja ki. Lehetnek külső molekulák, amelyeket vírusok vagy baktériumok állítanak elő, és amelyek megfertőzték a gyereket, de lehetnek belső eredetűek, amennyiben az immun­rendszer sejtjei (amelyeket valamilyen fertőzés ösztönzött erre) állították elő. A test hőmérsékletének emelkedése tehát az egyik legnagyobb védekezőrendszere a szervezetnek.

Egyrészről meggátolja a baktériumok és vírusok nagy részének elszaporodását, másrészről pedig a test hőmérsékletének megemelésével az im­munrendszer néhány funkciója gyorsabb lesz, így erősítve az ellenállást a fertőzéssel szemben. Mégis, egyrészt mert aktív fertőzés jelenlétét mutatja, másrészt mert néhány mikroorganizmus gyorsan reprodukálja magát, ha a láz magas, mindenképpen valamilyen veszélyhelyzetet jelent.

Lehet, hogy a lázat nem fertőzés okozta (krónikus gyulladásos betegségek, autoimmun betegségek), hanem idegi alapú, esetleg pszichés okai lehetnek. A pszichológiai alapú lázat „sine causa” (ok nélküli) láznak is hívják, általában 10-11 éves kor körül nyilvánul meg valamilyen iskolai probléma hatására. Létezik néhány titokzatos, periodikusan felbukkanó láz is. A lázas időszakokban a vérvizsgálat értékei megváltoznak, és nincsen semmilyen külső oka; valamiféle gyulladást jelez. A láz nélküli időszakokban visszatérnek a normális értékek. A lázas időszak kezdődhet hirtelen, lassan és fokozatosan.

A lázas időszak lefolyása szerint a következő típusú lázakat külön­böztetjük meg:

• Tartós hőemelkedés: nem haladja meg a 37,8°C-ot, és több napig elhúzódik.
• Folyamatos láz: 38,5 °C fölött van, és 24 órán keresztül tart, és az ingadozás nem több 1 °C-nál.
• Szaggatott láz: az ingadozás több mint 1°C.
• Váltóláz: az ingadozások szélsőségesek, egyik pillanatban a láz teljesen eltűnik. Ilyen a malária. A láz a betegséget kiváltó mikroorganizmus reprodukciós ciklusa szerint jelenik meg.
• Visszatérő láz: a láz időszakonként eltűnik, majd újra megjelenik.
• Periodikus láz: szabályos időközönként jelenik meg, általában havonta.
• Hullámzó láz: a láz felszökik, majd lemegy, hosszú időszakonként. Tipikusan ilyen a máltai láz (vagy brucellózis).

A láz magassága szerint a következő típusokat különböztetjük meg:

• hőemelkedés: 37-37,3 között
• tartós hőemelkedés: 37,4-37,6 között
• mérsékelt láz: 37,7-38,9 között
• magas láz: 39-39,9 között
• igen magas láz (hiperpirexia): 40°C fölött a lázat lázmérővel mérjük.

Aszerint, hol mérjük, különböző értéke­ket adhat:

• végbélben: a lázmérő végét a végbélnyílásba dugjuk, 38 fok fölött számít láznak
• szájban: a hőmérő végét a szájba tesszük, itt 37,5 fölött van láz
• fülben: az infrahőmérőt a fülbe tesszük, 38,2 fölött számít láznak
• hónaljban: a hónaljmélyedésbe dugjuk, 37,2 fölött számít láznak.

A mért hőmérséklet a szerint is változik, hogyan mérjük. A végbélben mért hő­mérséklet mindig 0,5°C-kal magasabb a hónaljban mértnél.

Diagnózis

Több alkalommal, mindig szabályos időközönként mérjük a lázat. Nyilvánvalóan a láz diagnózisa még nem jelenti az azt okozó betegség diagnózisát, hiszen ahhoz további vizsgálatokra van szükség.

Terápia

Habár a lázcsillapító gyógysze­rek adása az egyik leggyakoribb öngyógyító módszer, nem tanácsos a lázat csillapítani, amíg a 38,0 °C-ot meg nem haladja (hacsak nincsenek lázgörcsök), mert ha ezt tesszük, gátoljuk a normális gyógyulási folyamatot, különösen a vírusos fertőzéseknél. Bakteriális fertőzéseknél viszont jobb, ha antibiotikumkúrát alkalmazunk, ami magát az okot szünteti meg, mint hogy tüneti kezelésként csak a lázat csökkentsük anél­kül, hogy a fertőzés ellen tennénk valamit.

A lázcsillapító gyógyszerek egyetlen célja a láz miatt kialakult rossz közérzet enyhítése, a gyermekgyógyászatban leginkább javasolt a paracetamol, és abszolút ellenjavallt az aszpirin (acetilszalicilsav),ami nagyon súlyos mellékhatásokat okozhat (Reye-szindróma, gyakran halálos). Léteznek olyan technikák, amelyekben gyógyszerek adása nélkül mérsékelhetjük a lázat.

Ilyen a hűtőfürdő, a priznic, a jeges borogatás. Végül pedig nagyon fontos, hogy a láz okozta kiszáradás elkerülése érdekében itassuk a kis beteget sok folyadékkal, hogy az ásványi sókat pótolhassa, és megelőzzük a kiszáradást.

Homeopátia

Számos lázcsillapító­szer van: Belladonna, Aconitum, Apis, Gelsemium, Ferrum Phorphoricum, Arnica, Pulsatílla Egy alkalommal három labdacsot kell belőlük bevenni 30-60 per­cenként, a tünetek súlyossága szerint, és úgy kell egyre ritkábban beadni, ahogy a láz csökken. Az egyéni tüneteket is figyelembe kell venni (szomjúság jelenléte vagy nem, izzadás, gyengeség vagy túlzott élénkség remegés, hidegrázás, mozdulatlanság fényér­zékenység), nem csak a test magasabb vagy kevésbé magas hőmérsékletét. Nincsenek mellékhatásaik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.