• betegség
• kezelések
• orrvérzés

Orrvérzés – Mi a teendő orrvérzés esetén?

Csecsemőkorban ritkán, gyermekkorban gyakran, serdülőkorban pedig ismét csökkenő számban fordul elő. A környezet számára ijesztő tünet, pedig sokszor átmeneti és nem súlyos. A vérzés gyakran magától vagy minimális nyomásra megszűnik.

Az orrvérzés okairól

A leggyakoribb ok az orr piszkálásával vagy idegentest jelen­létével kapcsolatos trauma, sérülés. Légúti hurutok és a téli idő – amikor a száraz levegő berepedést és pörkösödést hoz létre az orr nyálkahártyáján – hajlamosítanak orrvérzésre. Az orrvérzés társulhat az orrmandula megnagyobbodásához, allergiás eredetű felső légúti megbetegedésekhez, melléküreg-gyulladásokhoz és számos légúti fertőzéshez. Rohamokban jelentkező köhögési meg­betegedések is hajlamosíthatnak rá.

Néha súlyosabb betegséget takar

Az orrvérzés jelentőségét fo­kozza, hogy hátterében nemcsak egyszerű, helyi ok, hanem súlyos szervrendszeri ok is állhat. Súlyos vérzések – szerencsére csak rit­kán fordulnak elő – jelentkezhetnek veleszületett véralvadási meg­betegedésekben, érfejlődési rendellenességben, magas vérnyomás betegségben, veseelégtelenségben, májbetegségben.

Az orrvérzés általában figyelmeztető jel vagy tünet nélkül ala­kul ki, forrása általában az orrsövény elülső részén lévő vénás érgomolyag, ritkán az orrkagylók nyálkahártyája. Megjelenhet az egyik vagy mindkét orrnyílásból is. Ha az orrvérzés éjjel jelentkezik, azt a gyermek lenyeli, s azt csak a hányadokból vagy a székletből lehet felismerni.

Mi a teendő orrvérzés esetén?

A legtöbb vérzés pár percen belül magától megszűnik. Az orrszárnyakat összenyomva kell tartani legalább 5-10 percig, a gyermek pedig lehetőleg nyugodtan, egyenesen üljön a vérzés csillapodtáig. Fejét hajtsa előre, hogy a vér ne szivárogjon hátra, a garat felé. A gyermeket lefektetni, fejét hátra hajtani nem szabad, mert ilyenkor a gége és a légcső felé folyhat a vér, és fulladást is előidézhet. A tarkóra helyezett hideg borogatás vagy ún. jéggallér a reflektorikus érösszehúzás révén segíthet a vérzés csillapításában.

A vérzés enyhülésekor a gyermek lehetőleg ne fújja ki az orrát még egy darabig. Ha a vérzés nem csillapodik, akkor az orrnyílásokat elölről kell tamponálni. Mindezek ellenére nem csillapodó orrvér­zés esetén feltétlenül fül-orr-gégészeti szakrendelésre kell menni. A jól meghatározható helyű vérzések a nyálkahártya helyi vegyi edzésével, kíméletes, pontszerű égetésével állíthatók el. Ismétlődő, kétoldali vérzés esetén belgyógyászati, fül-orr-gégészeti kivizsgá­lásra van szükség.

Orrvérzés elállítása gyermeknél

Orrvérzés

Az orrvérzés nagyon jellemző a kis­gyermekkorra. Általában kétéves kor előtt gyakrabban jelentkezik, amit sokszor maga a gyerek okoz azzal, hogy például feldugja az ujját vagy egyéb tárgyat az orrába. Idősebb korban pedig esetleg a túl erős vagy gyakori orrfújás vezethet orrvérzéshez.

Mi a teendő?

Az esetek nagy részében elég, ha a felnőtt segít megállítani a vérzést:

• hajtsuk előre a gyerek fejét (ne hátra, mert akkor hányhat)
• fújassuk ki a gyerek orrát, hogy az esetlege­sen ott lévő alvadt vérdarabok távozzanak
• szorítsuk össze az orrcimpákát a muta­tó- és hüvelykujjunk közé 5-10 percig
• Ez elősegíti a vérerek hegesedését. Ne tegyünk semmit az orrlyukba, különö­sen ne vattát, ami eltömítheti azokat, ráadásul nehezebbé teszi a légzést, és eltávolításakor újabb orrvérzést okozhat
• miután elállítottuk a vérzést, próbáljuk meg a gyereket legalább egy órára nyugton tartani, ne nyúljon az orrához és ne fújja legalább 4-5 órán keresztül
• Ha az orrvérzés nem áll el 30 percen belül, akkor vigyük a gyereket az ügyeletre.

Fordul­junk gyerekorvoshoz a következő esetekben:

• ha az orrvérzés gyakran ismétlődik;
• ha az orrvérzés mindkét lyukat érinti, mert ez valamilyen komolyabb, az egész szervezetet érintő betegség tünete lehet (vérbetegségek, magas vérnyomás, fertőző betegségek)

Ha éjszaka, a gyermek álmában fordul elő az orrvérzés, akkor lenyelheti a vért, kihányhatja, köhöghet tőle, illetve a széklettel kiürülhet (ebben az esetben a széklet sötét színű).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.