Gyermekbetegségek

Szuvas tejfog kezelése

Munkánk során gyakran teszik fel a következő kérdést a szülők, ha már kisgyermekük tejfogazatába is komolyabb beavatkozásokra van szükség: doktornő, ha ilyen rosszak a tejfogai, a maradó fogai is szuvasodni fognak? A tej- és a maradó fogazat szuvasodása közötti összefüggéseket több oldalról is megközelíthetjük, elméleti megfontolások alapján és a különböző szűrővizsgálatok eredményeire hivatkozva is véle­ményt formálhatunk.

Tudományos oldalról megközelítve:

A tejfogak szuvasodásának gyakori következményeként a foggyökér körül, a csontban gyul­ladás alakul ki. Ez megzavarhatja a beteg tejfog alatt fejlődésben lévő maradó fog zománcának szabályos kialakulását, így a beteg tejfogat már egy eleve csökkent ellenállású, szuvasodásra hajla­mosabb maradó fog követi. Szerencsére azonban a maradó fogakat fejlődésük alatt egy igen kemény, ellenálló csontmag veszi körül, ezért sokkal kevesebb csökkent értékű, hibás zománcfejlődésű fog­gal találkozunk, mint amennyi begyulladt és elhalt tejfoggal.

Fontos!

Sokkal nagyobb veszélyt jelent a maradó fogakra az az állapot, amikor a vegyes fogazat időszakában (a gyerekek 6-12 éves kora között egyszerre jelen vannak tej és maradó fogak is a szájüregben) az éppen előtörő szép, egészséges maradó fogak a szuvas tejfogak környezetében fejlődnek tovább. Ilyen esetben igen gyakori, hogy a szuvas tejfog maradó foggal érintkező felszínéről átterjed a szuvasodás az egészséges fogra.

A száj pH értékei

Az sem mellékes, hogy az áttörő maradó fog milyen mik­rokörnyezetbe kerül, ugyanis a száj pH-ja normál esetben, egy alapos fogmosás után visszaáll a semleges 7 körüli értékre, azonban már egyetlen szuvas fog jelenléte a szájban ezt a nor­mál, semleges értéket csökkenti, és savas irányba tolja, fog­mosás után is legfeljebb csak 6-6,5 pH-t mérhetünk.

Étkezések alkalmával a szájüregben, a fogszuvasodást okozó baktériumok savtermelésének köszönhetően a pH fokozatosan és nagymér­tékben csökken, s lassan eléri a kritikusnak tartott 5,5-ös ér­téket, ezt a határt átlépve pedig a fogzománcból megindul a szervetlen molekulák tömeges kioldódása. Ha kellő idő telik el két étkezés között és elég sokáig áll fenn a semleges pH, a nyál­ból és a fogkrémek használatával a szájüregbe kerülő fluoridionokból, a zománcból kioldódott molekulák helyére újak épülnek be, s nem indul el a fogak keményszövetének visszafordíthatat­lan károsodása, a fogszuvasodás.

Ellátatlan szuvas fog

Nyilvánvaló, hogy az ellátat­lan szuvas fogak következtében létrejövő csökkent szájüregi pH újabb szuvasodások kialakulásának kedvez, ugyanis az ét­kezések során sokkal hamarabb kialakul a kritikus pH érték és hosszabb idő alatt vagy egyáltalán nem normalizálódik. A különböző szűrővizsgálatok alapján készített statisztikák is alátámasztották az elméleti megközelítések eredményeit, mivel a tej- és maradó fogak szuvasodásának összefüggése a gyakorlatban is megfigyelhető.

Bármely szempontból is nézzük, sajnos a végeredmény ugyan­az, a rossz tejfogazatot általában rossz maradó fogazat követi. Ez az összefüggés azonban szerencsére nem törvényszerű, s a végki­menetel legtöbbször a szülőkön múlik.

Rendszeres ellenőrzés

A napi fogmosások alkalmával rendszeresen ellenőrizzük kis­gyermekünk tejfogait, s ha bármi rendellenességet észlelünk, ne szégyelljünk segítséget kérni, azonnal forduljunk gyermek fogor­voshoz! Ne várjuk meg, míg egy átvirrasztott, fájdalmas éjszaka után akarva-akaratlan, menni kell! A tejfogakon, szükség ese­tén elvégzett korai gyógykezelésekkel, fluoridos kezelések al­kalmazásával, a helyes táplálkozással kapcsolatos irányelvek betar­tásával, a megfelelő fogápolás módszereinek elsajátításával minden szülő biztos lehet benne, hogy jó úton jár.

Szerencsére napjainkban már, a modern tudomány és tech­nika világában kellő odafigyeléssel és gondoskodással, a szülők, az orvosok, az asszisztensek, a pedagógusok bevonásával végre-hajthatóak olyan komplex megelőzési programok, melyek eredmé­nyeként méltán reménykedhetünk abban, hogy gyermekünk rossz tejfogait gyönyörű, egészséges „vasfogakra cseréli a kisegér”.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.