Gyermekbetegségek

Szőrnövekedés – Betegség, vagy bosszúság?

A história úgy tartja, hogy már Kleopátra is küzdött a fe­leslegesnek gondolt szőrszálak ellen. Az ugyan időről időre vál­tozik, hogy melyik az a testtáj, aminek csupaszsága kívánatos, azonban minden korban hozzátartozik az ápoltság fogalmához a nők szőrtelensége. Kérdés, hogy a probléma mindig csak divathul­lám (vagy divathóbort) dolga, vagy vannak olyan esetek, amikor a szőrszálak jelenléte valóban kórosnak tekinthető.

Szőr növekedésének biológiája

A kamaszkor során – mindkét nemben – megjelenő testszőrzet kialakításában leginkább a mellékvesék által termelt férfihor­monoknak van szerepe. Fiúknál a herékben is rengeteg andro­gén hormon képződik, míg a lányok petefészkéből csak csekély mennyiségű ilyen hatású hírvivő származik – ez magyarázza a két nem szőrössége közti különbséget.

De mi magyarázza, hogy van­nak lányok (és persze fiúk is), akiken alig van szőr, míg másokon meg szinte fiús mértékű? Egyrészt a mellékvesék és a petefész­kek által termelt androgén hormonok mennyisége normálisan sem azonos minden nőben, hanem egy sávon belül változó: van, akiben az egészséges lányokra jellemző alacsony érték, másban magas, de normális szintű.

Másfelől minden hormon hatásához szükség van egy jelérzékelőre, receptorra, amely az adott sejtben – például szőrtüszőn – közvetíti a hírvivő hatását. Ezek a receptorok sem teljesen egyformán érzékenyek mindenkiben, van olyan, amelyik már minimális jel esetén elkezd dolgozni, más csak több hormon jelenléte esetén „kapcsol be”. Aztán a szőrtüszők működésében is egyéni különbségek vannak. Ezeknek a variációknak egy része genetikailag kódolt, tehát valamilyen módon mindenki a szüleitől kapja a „szőrösödési hajlamát”.

Gyakran például azoknak a lá­nyoknak, akik sokat bosszankodnak a kellemetlenkedő szőrszálak miatt, az édesanyja is bevallja, hogy kamaszkorában rengeteget küzdött hasonló okok miatt. Vagy a „mackós hátú” papák kamasz­korba forduló fia is sokszor lesz „férfiasabb” osztálytársainál.

Előfordulhat, hogy egy lány úgy érzi, annyira erős és sűrű a testszőrzete, hogy az már „nem normális”, biztos valamilyen betegség áll a hátterében. Nézzük, milyen esetekben indokolt ilyen irányú vizsgálatokat végezni, illetve milyen kórképek kerül­hetnek elő.

Betegség okozza?

Először is szögezzük le: a puha piheszőr, akármilyen sűrű, nem számít sehol sem kórosnak. Csak akkor kell tehát rendellenességet keresni, ha erős szőrszálakat látunk. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a szőrnek az alkarokon, lábszárakon való megjelenése sok­kal inkább a családi hajlam, mint az egyéni hormonok befolyása alatt áll: tehát, ha csak ezek a területek érintettek, valószínű, hogy a felmenők egészséges örökségével van dolgunk.

Így akkor merül fel, hogy a panasz hátterében valamilyen betegség, kórosan fokozott androgénképződés lehet, ha azokon a területeken látjuk a szokatlan mértékű szőrnövekedést, amelyek alapvetően csak férfiakon szok­tak szőrösek lenni. Tehát a bajusz-szakálltájon, a háton, a felkaron, a hason-mellkason és a comb felső részén. Ebben az esetben min­denképp vizsgálni kell a különböző férfihormonok szintjét a vér­ben. Amennyiben felmerül, hogy a szervezet androgén-termelése fokozott, ki kell deríteni, honnan származik a „felesleges” hírvivő­-mennyiség.

Mit kell vizsgálni?

Ellenőrizni kell a mellékvese és a petefészek működését. (Fontos tudni, hogy ha kórosan magas a női szervezetben a férfi­hormonok szintje – legyen bármilyen oka is, – azt a menstruációs ciklus általában megsínyli, a havi vérzés rendszertelenné válik.)

A mellékvesék leggyakrabban egy veleszületett enzimhiány miatt termelhetnek a szükségesnél több androgén hatású anya­got. Ilyen esetekben a mellékvesében termelődő más hormonok szintje is megváltozik. Gyógyszeres kezeléssel ezek a kórképek jól kezelhetők, a hormonszintek „helyrebillenthetők”. Igen ritkán fordul elő, hogy jóindulatú mellékvese-daganat alakul ki, amely hormonokat, például férfihormonokat termel. Ezen állapotok megoldását a műtét jelenti.

Petefészek működése

A petefészkek működésének szabályozása igen bonyolult, sok­féle sejt összehangolt munkája eredményezi. Ennek az összetett rendszernek a meghibásodása például ún. policisztás ovárium szindrómához vezethet, amely többek között a petefészek eredetű férfihormonok magasabb szintjével jár. Gyógyszeres kezeléssel ál­talában ez a kórkép is befolyásolható. A mellékveséhez hasonlóan a petefészekben is kialakulhat hormontermelő daganat – ezt szintén a sebész tudja eltávolítani.

Fontos azonban tudni, hogy ezek a betegségek igen ritkák. A szubjektíve kellemetlen mértékűnek ítélt szőrösödés hátterében az esetek legnagyobb részében nem betegség, hanem genetikai hajlam áll, így nem szükséges (és nem is lehetséges) orvosi ellátásuk. De ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyéni ízlés és az ak­tuális divathullám által diktáltan ne lehetne megszabadulni a fe­leslegesnek ítélt szőrszálaktól. Hiszen már Kleopátra is így tett…

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.