A hörghurut természetes gyógymódja
A hörghurut ritkán önálló betegség, leginkább más betegségeknek a tünete, fertőző betegségekkel (kanyaró, náthaláz, tüdőgyulladás) lép fel, valamint tüdőtágulás, asztma következménye. Önálló betegségként a hörghurut legtöbbször megfázás következtében lép fel, főleg tavasszal és ősszel, amikor az idő hirtelen változik. Előbb nátha és garathurut keletkezik, majd a gyulladás leterjed a hörgőkre. A hörgők nyálkahártyái bővérűek, duzzadtak, sok tapadós váladékot termelnek, ez bevonja a nyálkahártyákat, és köhögési ingert okoz. Köhögéskor a beteg több-kevesebb váladékot ürít, ami nehezen jön fel.
A höröghurut tünetei
A betegség rossz közérzéssel jár, a kínzó köhögés étvágytalanságot, levertséget idéz elő. Gyakran láztalan a beteg, mihelyt azonban a finomabb hörgőkben a váladék pangása teljes elzáródást okoz, a környező tüdőszövetekben szövődmény léphet fel (tüdőgyulladás), ami magas lázzal járó, súlyos és életet veszélyeztető szövődményt jelent. A hörghurutot különféle sípoló, bugyborékoló zörejek jellemzik. A köhögés részben védekezés, melynek célja a tapadó és pangó váladékot a nyálkahártyákról eltávolítani. Mihelyt a szívós váladék az alkalmazandó gyógymódok következtében csökken és oldódik, hígabb alakban távozik, a köhögés csökken.
Kisgyermekeknél veszélyesebb!
A közönséges hörghurut, ha nem mégy át a tüdőszövet gyulladásába, felnőtteknél nem tekinthető veszélyes betegségnek. Nem úgy csecsemőn, kisgyermekeken és aggokon, ahol mindig az életet veszélyezteti. Ha azonban a betegséget kezdeti heveny szakaszában elhanyagoljuk, időtartama meghosszabbodhat, és kifejlődhet az asztma. A tuberkulózisra hajlamos egyének elhanyagolt hörghurutja a tüdőbaj kirobbanását is előidézheti.
A höröghurut természetes gyógykezelése
A hörghurut kezelésében a természetes gyógymódok a legszebb eredményekkel járnak. A vízgyógyászati eljárásokon van a hangsúly. Állott vizes lemosás után a beteg visszafekszik az ágyba, mégpedig leszárítatlanul. Ezen eljárást természetesen hűvös időben csak jól átmelegített szobában végezhetjük. Éjszakára kereszt (Priessnitz)-borogatások a törzsre. A szobában egyenletes (nem száraz levegő) hőmérséklet uralkodjék, párologtassunk tehát a betegszobában sós vagy fenyőolajos vizet. Jók a mustárfürdők, meleg fürdők, amit hidegebb mell- és hátleöntések követnek. Izzadás céljából igyon a beteg forró limonádét vagy hársfavirágteát. Nagyon kedvelt nyákoldószer a Málnási-víz.
Reggel melegen fél pohár málnásit, fél pohár tejjel, ebbe egy evőkanál mézet is oldhatunk. Jó házi nyákoldószer az árpavíz. Két evőkanál árpát teszünk egy liter vízbe, lassan megfőzzük, amíg híg nyálka keletkezik, citromlével ízesítjük, esetleg akácmézet is hozzátehetünk, így kellemes ízű italt nyerünk, ami az étvágyat nem rontja és az emésztést nem befolyásolja.
Bucsányi főorvos, a magyar természetgyógyászok mestere, izlandi zuzmó és áfonyalevelek teájának a keverékét ajánlja, ribizli nedvével ízesítve. A különböző gyógyeljárasokról, amelyeket a gyógyvizek ivókúrás, inhalációs használata nyújt, valamint a gyógyfürdőkről, gyógyföldekről és klímáslehetőségekről a garathurut természetes gyógymódjának tárgyalásánál van szó.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.