• gyógynövények

Vérehulló fecskefű

Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) története, alkalmazott drogjai

A vérehulló fecskefű Európa-szerte ismert gyógynövény. Az alkimisták az ég gyógynövé­nyének hívták, mivel azt tartották róla, hogy minden más növénnyel ellentétben mind a négy őselemet (föld, víz, tűz, levegő) egyformán magában hordozza. Régi hiedelem sze­rint segít az igazságtalanul megvadultakon, akik ezért bírósági tárgyalásokra védelemként vitték magukkal. Tejnedvének tradicionális, külsőleges felhasználása közismert: szemöl­csök, bőrkinövések kezelésére használták és használják napjainkban is.

A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó Chelidonium május L. 0,5-1 m magas évelő növény. Hengeres, bordázott, kissé szőrös szára jellegzetes sárga tejnedvet tartalmaz. A gyógyászatban a növény virágos hajtása (Cbelidonii herba) használatos, amelynek kelidonin-ban kifejezett összalkaloid-tartalma legalább 0,6%.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A növény mintegy 0,3-1,5% izokinolinvázas alkaloidot tartalmaz (vegetációs időszaktól függően döntően kelidonint, protopint illetve koptizint), amelyek a tejnedvben halmo­zódnak fel. Ezen kívül fehérjéket (lektineket, s egy proteolitikus hatású enzimet) is tar­talmaz.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

 Hagyományos alkalmazás

Hazánkban széles körben ismert a vérehulló fecskefű tejnedvének külsőleges alkalmazása szemölcsök és tyúkszem eltüntetésére. A növényt belsőleg főként gasztrointesztinális, elsősorban az epeelválasztás zavaraival összefüggő panaszok enyhítésére használták, de a bronchitis, pertussis (kínzó, ugató köhögés), sárgaság, migrénes fejfájás kezelése is is­mert alkalmazásai közé tartozik. Mindezeken túlmenően endoparaziták (gyűrűsférgek) ellen is alkalmazták.

Preklinikai vizsgálatok

Mind a növény kivonatával, mind az izolált tiszta alkaloidokkal számos vizsgálatot pub­likáltak: igazolták antimikrobiális és antivirális aktivitását, s egyes alkaloidjai kifejezetten simaizomgörcs-oldó (papaverin-szerű) hatásúnak bizonyultak.

Számos biztató in vitro és állatkísérletes eredmény született a fecskefű tumorellenes ha­tásával kapcsolatban, a humán hatásosság vizsgálata napjainkban is tart.

Humán bizonyítékok

A publikált klinikai vizsgálatok csaknem kizárólag a gasztrointesztinális rendszerre, fő­ként a máj- és epeelválasztási funkciókra gyakorolt hatásokra vonatkoznak. Placebókontrollos, kettős vak vizsgálatokban sikerült igazolni a Chelidonium kivonatának felső emész­tőszervi és epeelválasztás-eredetű görcsökben, tartós hasi fájdalmak és puffadás esetén mutatott jótékony hatását. A vizsgált készítményeket összalkaloid-tartalomra illetve kelidonin-tartalomra standardizálták, mivel a hatás intenzitása ezen vegyületek mennyiségé­vel mutatott összefüggést.

Indikációk, adagolás

A vérehulló fecskcfű belsőlegesen az epeutak és a gyomor-bél traktus görcsös fájdalommal járó tüneteinek kezelésére alkalmazható. A drog szokásos napi adagja 2-5 g, amely 12-30 mg kelidoninban kifejezett összalkaloid-menyiségnek felel meg. Kivonatát vírusos eredetű szemölcsök kezelésére szolgáló külsőleges készítmények előállítására is felhasználják.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Néhány esetben a drog hosszan tartó belsőleges használata során beszámoltak reverzibilis májtoxicitásról (akut hepatitis, sárgaság, epepangás). Ezek a tünetek az adagolás beszün­tetésekor elmúltak. A vérehulló fecskefű 4 hétnél tovább tartó belsőleges használata nem javasolt. Lehetséges gyógyszer-interakció a növény kivonata és a májra és epeelválasztásra ható egyéb szerek között. Terhesség és szoptatás alatt alkalmazása ellenjavallt.