Az antipszichotikus gyógyszereket hogyan szedjem?
Az antipszichotikus gyógyszereket a pszichózisos állapotok kezelésére használják. Ezek olyan pszichiátriai betegségek, amelyekben a beteg gondolkozása megváltozik, viselkedési zavarok alakulnak ki, és a valóságot tévesen észleli és értelmezi. Ilyen rendellenesség például a skizofrénia. A gyógyszerek az agyi ingerületátvitelben szerepet játszó vegyületek hatásának fokozásával vagy gátlásával hatnak. E vegyületeknek – a dopaminnak, a szerotoninnak, a noradrenalinnak és az acetil-kolinnak – a viselkedés, a hangulat, az érzelmek, az alvás és ébrenlét, valamint az étvágy szabályozásában van szerepük.
Típusok
Az antipszichotikumokat két fő csoportba sorolják: az elsőt a típusos, első generációs – más néven hagyományos – antipszichotikumok alkotják, a másodikat az újabb, atípusos, második generációs szerek.
Az antimániás vagy hangulatstabilizáló gyógyszereket a bipoláris zavar kezelésében használják – e rendellenességet a szélsőséges feldobódottság és a mély depresszió váltakozása jellemzi. A kezeléshez használhatnak antidepresszánsokat is. A lítium hangulatstabilizáló gyógyszer, amelynek a szintjét a vérben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a beteg biztosan a megfelelő adagot kapja.
Hogyan kell szedni?
E gyógyszerek legtöbbjét szájon át, tabletta vagy kapszula formájában szedik, bár némelyik folyadékként is kapható. Azok számára, akiknél fennáll a veszély, hogy elfelejtik bevenni a gyógyszereiket, a szer tartós hatású injekcióban is beadható. Egyes esetekben injekcióban beadott, gyorsan ható antipszichotikumokat alkalmaznak a heveny pszichotikus reakciók megfékezésére.
Lehetséges mellékhatások
Az antipszichotikumok szedése többféle mellékhatással járhat, pl. önkéntelen izommozgásokkal (ez ritkább az atípusos antipszichotikumok esetén), nyugtalansággal, szájszárazsággal, homályos látással, székrekedéssel, szédüléssel és hízással. E gyógyszerek alkalmazása megnövelheti a stroke kockázatát azon idősebb személyeknél, akik demenciában szenvednek, vagy akiknél más, a stroke kockázatát növelő tényezők állnak fenn.
A lítium mellékhatásai erősen függenek az alkalmazott adagtól és a szervezet sóháztartásának állapotától. A túl sok lítium émelygést, elmosódó beszédet és bizonytalan járást okozhat. Egyéb lehetséges mellékhatásai a hízás, a remegés és a szomjúságérzet. Tartós alkalmazása ronthatja a vesefunkciót.
Vényköteles gyógyszerek
- Típusos antipszichotikumok: klorpromazin, flupentixol, haloperidol
- A típusos antipszichotikumok: amilsulprid aripiprazol, olanzapin risperidon
- Hangulatstabilizálók: karbamazepin, lamotrigin, lítium, valproinsav
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.