• Álmatlanság
• gyógyszerek
• szorongás

Milyen szorongás és álmatlanság elleni szerek vannak?

A szorongás és az alvászavarok sokszor szorosan összefüggenek, és gyakran hasonló gyógyszerekkel kezelhetőek.

Típusok

Az ezen állapotokra felírt gyógyszerek mindegyike az agyműködést befolyásolja. Ezt azzal érik el, hogy serkentik egy „lassító” vegyület, a gamma-aminovajsav (GABA) termelését. A megnövekedett GABA-szint hatására álmosság jelentkezik és csökken a szorongás.

A benzodiazepineknek feszültség- és szorongásoldó hatása van, mivel azonban hozzászokást és függőséget okozhatnak, csak nagyon rövid időre írják fel őket.

A nem benzodiazepin típusú feszültségoldókat és nyugtatókat álmatlanság ellen használják, és szintén csak rövid időre írják fel. A melatonin egy természetes hormon, amely szerepet játszik az alvási ciklusban is. Idősebb embereknek írhatják fel átmeneti álmatlanság ellen.

Hogyan kell szedni?

Általában szájon át, kapszula formájában. Egyes változataik folyadék formájában is kaphatók.

Lehetséges mellékhatások

A benzodiazepineknek többféle mellékhatásuk lehet: zavartság, bizonytalan járás, emlékezetvesztés, szédülés és agresszivitás, emellett napközben „másnaposságot” és álmosságot is okozhatnak. Ne vezessen autót és ne kezeljen veszélyes gépeket, amíg ki nem derül, hogyan hatnak önre a gyógyszerek.

Az e típusba tartozó szerek testi és lelki függőséget okozhatnak, ha néhány hétnél – sőt olykor néhány napnál – hosszabb ideig szedik őket, ezért is írnak fel belőlük csak rövid kúrára elegendő mennyiséget. Az elvonási tünetek kellemetlenek lehetnek – ilyen például a zavartság, az álmatlanság, a szorongás, az étvágytalanság, a fogyás, a remegés és a fülcsengés. Tartós használatukat már csak azért is kerülni kell, mert hosszabb ideig való szedés esetén azonos hatás eléréséhez egyre nagyobb mennyiségre van szükség.

A nem benzodiazepin típusú feszültségoldóknak kevesebb mellékhatása van, de ezek is okozhatnak álmosságot, émelygést és emlékezetvesztést. Ritkább mellékhatásaik közé tartozik a zavartság, a figyelemösszpontosítási zavar, a szédülés, valamint a szaglás, a hallás, a látás és a beszéd megváltozása.

A benzodiazepinek és az atípusos benzodiazepinek is okozhatnak átmeneti zavarokat a mozgáskoordinációban és a gondolkozásban.

A melatonint tartalmazó étrend-kiegészítők ingerlékenységet, szédülést, migrént, székrekedést, gyomorfájást és hízást okozhatnak.

Vényköteles gyógyszerek

• Álmatlanság ellen használt benzodiazepinek: flurazepam, loprazolam, lormetazepam, nitrazepam, temazepam
• Szorongás ellen használt benzodiazepinek: alprazolam, diazepam, lorazepam, oxazepam
• Nem benzodiazepin típusú feszültségoldók: zaleplon,zolpidem, zopiklon
• Hormonok: melatonin

A MAOI-k és az étrend – (Monoamine oxidase inhibitor)

E gyógyszerek szedése esetén feltétlenül kerülni kell az olyan ételek fogyasztását, amelyekben megtalálható a tiramin nevű vegyület – ha ugyanis a szervezetben MAOI-k vannak, az ilyen ételek hirtelen és veszélyes vérnyomás-emelkedést okozhatnak. A tiramin általában az erjesztett és a pácolt élelmiszerekben fordul elő, pl. sajtokban, pácolt húsokban vagy halakban, élesztőből készült termékekben és szeszes italokban. Kérdezze meg orvosát, mely ételeket kell elkerülnie.

A MAOI-k lehetséges mellékhatásai a homályos látás, a szédülés, az álmosság, a fokozott étvágy, az émelygés, a nyugtalanság, a remegés és az alvás-zavarok. E gyógyszerek egyes mellékhatásai olyan súlyosak, hogy azonnali kórházi ellátást igényelnek. Ilyen reakcióra utaló tünetek a merev nyak, a heves fejfájás, a mellkasi fájdalom, a hányás vagy hányinger és a szapora szívverés.

Hogyan kell szedni?

Általában tablettaként vagy kapszulaként.

Lehetséges mellékhatások

Több hétbe telhet, amíg az antidepresszánsok kedvező hatása észlelhetővé válik, s könnyen lehet, hogy a kellemetlen mellékhatások előbb jelentkeznek. Egyesek úgy találják, hogy e gyógyszerek szedésének első néhány hetében inkább csak rosszabbodnak a depressziós tüneteik. Az antidepresszánsok valamennyi csoportjának megvannak a sajátos mellékhatásai, ám egyénenként változó, hogy azok mennyire tűnnek erősnek.

Az SSRI-k mellékhatásai az émelygés, a fejfájás, az alvászavarok és a szorongás. E tünetek idővel általában enyhülnek.

A TCA-k leggyakoribb mellékhatásai – a szájszárazság, a székrekedés, a verejtékezés, a vizelet¬ürítési nehézség, az enyhén elhomályosodó látás és az álmosság – általában szintén néhány hét alatt enyhülnek.

Antidepresszánsok hatása

Már egy hete szedek antidepresszánst, de nem érzek különösebb javulást.

„Nem kellene nagyobb adagot vagy más gyógyszert kérnem?”

A megfelelő antidepresszáns megtalálása egy kicsit a cipővásárláshoz hasonlít: eltarthat egy darabig, amíg megtalálja az önnek valót. Erre a megállapításra jutott az USA valaha végzett legnagyobb esetszámú, a depresszió kezelésével foglalkozó vizsgálata. A 3671 önkéntes alanynak végül a 67 százaléka talált olyan módszert, antidepresszánst, terápiát vagy a kettő kombinációját, ami enyhítette a tüneteit, de némelyiküknél ez csak az ötödik próbálkozásra sikerült.

Az orvosuktól kapott első gyógyszer felírása után 16 héttel csak 37 százalékuk volt teljesen tünetmentes. Az antidepresszánsok adagjának növelésével vagy a másik gyógyszerre való átállással általában legalább két hétig érdemes várni. Ettől függetlenül felhívhatja az orvosát, hogy megkérdezze, nem kellene-e változtatni valamin.

„Tényleg növelik az antidepresszánsok az öngyilkosság kockázatát?”

A jelek szerint a 18 és 24 év közti korú fiatal felnőtteknél valóban növelik az öngyilkos gondolatok és tettek számát. Ennek oka, hogy az első két hétben javítja a beteg erőnlétét, de még a kedélyét nem, így a páciens a „fölös” energiáit maga ellen fordítja. A 24 évesnél idősebb felnőtteknél azonban a jelek szerint már nem nő a kockázat, a 65 év felettieknél pedig még csökken is.

A gyógyszer betegtájékoztatója figyelmeztet erre, és javasolják, ha a gyógyszerszedés kezdeti időszakában öngyilkos gondolatai támadnak, azonnal keresse fel pszichiáterét. Hasznos lehet, ha rokonai és barátai figyelik önt, és ha a depressziójának vagy szorongásának súlyosbodását észlelik, szólnak, hogy forduljon orvoshoz. Ne hagyja abba azonban a gyógyszer szedését, amíg nem egyeztetett az orvosával!

„Sokkal jobban érzem magam, és nem akarom tovább szedni az antidepresszánst.”

„Abbahagyhatom, mondjuk holnap?”

Nem. Egyes antidepresszánsok szedésének hirtelen abbahagyása úgynevezett antidepreszszáns megvonási szindrómához vezethet. Ez ugyan nem veszélyes, de nagyjából egy héten át igen nyomorultul érezheti magát miatta. A tünetei lehetnek szorongás, fejfájás, kimerültség, émelygés, hányás, álmatlanság, hasmenés, esetleg kar és lábbizsergés. A szindróma a szelektív szerotonin visszavétel gátlók pl. a paroxetin és a szertralin esetében a leggyakoribb, de előfordulhat megvonási szindróma más antidepresszánsok szedésének hirtelen abbahagyása után is.

Ilyenek a triciklikus antidepresszánsok, mint az amitriptilin, az imipramin, a clomipramin, a trimipramin, a dibenzepin és a maprotilin, a venlafaxin, a mirtazapin, a trazodon és a duloxetin. A monoaminoxidáz (MAO) gátlók közé tartozó antidepresszánsok, például a moclobenid, a fenelzin vagy az isocarboxazid szedésének hirtelen abbahagyása egyensúlyi zavarokat, nyugtalanságot, sőt akár pszichózist is okozhat.

Kérdezze meg orvosától, hogyan szoktathatja le magát a gyógyszeréről ez a szedett készítménytől függően egy héttől több hónapig terjedő ideig tarthat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.