Miért és mennyire árt a dohányzás a szívnek?
Veszélyes szűkület
A dohányzás abbahagyása a legszebb ajándék, amellyel megörvendeztetheti a szívét. A nemdohányzókhoz képest a dohányosoknál a szívroham kockázata kétszer, a szívbetegségben való elhalálozás valószínűsége pedig 60 százalékkal nagyobb. A szívbetegség miatti halálozások közül minden ötödik a dohányzásra vezethető vissza. Sosem késő abbahagyni a dohányzást, akkor sem, ha már szívbeteg, de még jobb azok számára, akiknél még nem alakultak ki szívproblémák.
Miért árt a dohányzás a szívnek?
A cigarettafüst minden egyes belélegzéskor többféle veszélyes reakciót vált ki a szívben és az erekben.
- Zsíros lerakódások képződnek az artériák falán, és beszűkítik azokat, ami anginát, szívrohamot vagy szívelégtelenséget okozhat.
- A vérbe kerülő szén-monoxid csökkenti a szív rendelkezésére álló oxigén mennyiségét.
- A vérbe kerülő nikotin serkenti az adrenalintermelést, amitől gyorsabban ver a szív és megemelkedik a vérnyomás. A nikotin emellett fokozza a véralvadási faktorok közé tartozó fibrinogen termelését is, és ezért megnő a rendellenes vérrögök képződésének kockázata.
- A füsttel a szervezetbe jutó mérgező anyagok ragacsosabbá teszik a vért, így az besűrűsödik vagy vérrögök képződnek benne, ami szintén növeli a szívinfarktus kockázatát.
Hogyan szokhat le a dohányzásról?
A dohányosok egyhatoda van éppen leszokóban. Ez sokaknak sikerült már – ami biztató lehet az ön számára, ha még mindig úgy érzi, nehezen tud lemondani a cigarettáról. A dohányzásról sokféle módon lehet leszokni. Fontos a személyiség és a motiváció, tehát ami remekül bevált egy barátjának vagy rokonának, az önnek talán egyáltalán nem segít.
Ha csatlakozik egy csoporthoz vagy felkeres egy terapeutát, akkor már lesz, aki támogassa, és ez növeli a siker esélyét. Nagyon fontos, hogy az esetleges visszaeséseket ne tekintse jó ürügynek a dohányzáshoz való visszatérésre. Az elszívott cigaretták számának fokozatos csökkentése nem mindig segít a leszokásban, bár vannak, akik ezzel a módszerrel könnyebben célt érnek. Íme néhány hasznos tanács.
- Egyszerűen tegye le! Válasszon egy napot, amikor elszívja az utolsó cigarettáját! Ne olyan napot válasszon, amikor társaságba megy vagy sok stressz éri – tehát ne karácsonykor próbálkozzon, és ne is olyankor, amikor éppen sok teendővel kell megbirkóznia. A nők ne a menstruáció előtti időszakra időzítsék a cigaretta letételét.
- Hipnoterápia. Tudományosan nem bizonyított történetek keringenek arról, hogy néhány hipnoterápiás kezelés megváltoztathatja a dohányzással kapcsolatos gondolkozást, és így segít a leszokásban.
- Nikotinpótló kezelés. Mindegy, hogy rágógumit, tapaszt, inhalátort, cukorkát vagy tablettát használ -a lényeg az, hogy ha a nikotint a dohányfüstben lévő kátrány és szén-monoxid nélkül juttatja a szervezetébe, segít a leszokásban. A nikotinpótlás különösen akkor hatásos, ha egy másik módszerrel kombinálja.
- Gyógyszer. Írasson fel orvosával dohányzásról való leszokást segítő gyógyszert, pl. vareniklint vagy bupropiont. E szerek segítenek elfojtani a vágyát, hogy rágyújtson.
Szokjon le!
Akármilyen elszánt is, lehetnek időszakok, amikor szenvedni fog. Ilyenkor jusson eszébe a végső siker, még akkor is, ha egynél több próbálkozás kell hozzá.
Egy kis segítség a kitartáshoz:
- Vegyen valamit a megtakarított pénzből
- Kerülje a rágyújtásra ösztönző szituációkat
- Foglalja el magát
- Igyon sok folyadékot
- Mozogjon
- Kerülje más dohányosok társaságát
- Keressen egy sorstársat
- Gondolkozzon pozitívan
Mi történik, amikor abbahagyja a dohányzást?
| Szervezete már 20 füstmentes perc után is reagál a változásra. Figyeljen az alábbiakra, mert erőt meríthet belőlük a végleges leszokáshoz. | |
|---|---|
| 20 perc után | Csökkenni kezd a vérnyomás és a szívritmus. |
| 8 óra után | Csökken a vér szén-monoxid-szintje. Emiatt jobban bírja a fizikai terhelést, és talán kevesebb gyógyszer is elég lesz. |
| 24 óra után | A szervezetből kiürül a szén-monoxid. A szív oxigénellátása jelentősen javul, így csökken a megerőltetés hatására fellépő mellkasi fájdalom valószínűsége. |
| 14 nap után | Javul a vérkeringés. |
| 1 hónap után | Egészségesebbnek néz ki a bőr. |
| 3 hónap után | Javulni kezd a tüdőfunkció. |
| 1 év után | A szívroham kockázata akár 50 százalékkal is csökkenhet. Ha volt már szívinfarktusa, az újabb, végzetes roham valószínűsége 25 százalékkal csökken. |
Élet infarktus után
A szívrohamból való felépülés nem csupán a fizikai erőnlét visszanyerését jelenti. Ugyanilyen fontos az is, hogy minimálisra csökkentse a roham megismétlődésének esélyét, és gondoskodjon róla, hogy a továbbiakban egészséges maradjon. A gyógyulás során önnek és családjának is jelentős életmódbeli változtatásokat kell végrehajtaniuk.
Legújabb kutatások szerint mindennapi életünk néhány kulcsfontosságú elemének módosítása óriási mértékben csökkentheti a második szívinfarktus kockázatát. Ilyen például a már korábban is tárgyalt dohányzásról való leszokás, a koleszterinszint csökkentése, a testmozgás, valamint a stressz kerülése. Sok mindenen kell változtatnia az életmódjában és az emberi kapcsolatai terén egyaránt. Az alábbi ötletek és tanácsok segíthetnek saját kezébe venni felgyógyulásának irányítását.
- Minden nap öltözzön fel utcai ruhába – ez arra emlékezteti önt és a családját, hogy bár még lábadozik, élete következő szakasza felé tart.
- Járjon el gyógytornára, az ott végzett kíméletes gyakorlatok bizonyítottan gyorsítják az infarktus utáni felépülést, illetve a szívműtét utáni lábadozást.
- Magyarázza el a családtagoknak, mennyire fontos a testmozgás a gyógyuláshoz, és nyugtassa meg őket, hogy ha izzad vagy liheg egy kicsit, az még nem jelent semmi bajt. Segítsen nekik megérteni, hogy azzal teszi erősebbé a szívét, ha egy kicsit erőlteti a mozgást. A felesleges aggódás frusztrációt okoz.
- Orvosai tanácsa nélkül soha ne hagyja abba gyógyszerei szedését, még akkor sem, ha kellemetlen mellékhatásokat tapasztal – egy ilyen lépés akár életveszélyes is lehet. Az esetleges problémákat viszont mindig alaposan beszélje át a háziorvosával és a kardiológusával.
Családi ügy
A szívroham az egész család életét felkavarja, különösen a beteg partneréjét. Előfordulhat, hogy éppen az adódó nehézségek kovácsolják szorosabbra a kötelékeket. A gyógyulást megalapozó életmódbeli változtatásokhoz szívós és következetes hozzáállás szükséges. A szívinfarktuson átesett páciensek családtagjainak az alábbiakat kell átgondolniuk.
- Ijesztő lehet a gondolat, hogy haza kell térni a kórházból, ahol folyamatosan kéznél volt a segítség. Ugyanakkor az ismerős környezet felgyorsíthatja a gyógyulást.
- A türelem és a változtatás melletti elkötelezettség kulcsfontosságú, és ebben a beteg támogatást vár a környezetétől.
- Ne legyenek túlzottan aggodalmaskodók, tekintsék a beteget ugyanolyan független és önálló személynek, mint amilyen a szívroham előtt volt.
- A lábadozás során visszaesés következhet be, de ne hagyják, hogy ez a beteg kedvét szegje.
- Figyeljék a szorongás vagy depresszió első jeleit, mert ezeket korai stádiumban fontos kezelni.
- Mindig csak az adott nappal foglalkozzanak: arra összpontosítsanak, amire a beteg az adott pillanatban képes, és ne foglalkozzanak azzal, hogy mit hoz a jövő.
- Amennyire csak lehet, próbáljanak normális módon élni. Ne változtassanak a szokásos napirendjükön és ne mondjanak le fontos programokat csak azért, hogy a beteg kedvében járjanak.
- A családtagok önmagukról se feledkezzenek meg: táplálkozzanak kielégítően, pihenjenek eleget, mozogjanak, és néha-néha mentesítsék magukat egy kis időre a betegápolási feladatoktól.
- Nagy örömet okoz, ha sikerül valakivel együtt végigjárni a gyógyulás útját.
Segítség kívülről
Ha nincs családja vagy nem tudják ápolni, részt vehet szívrehabilitációs programban. Kimutatták, hogy akik ilyenre járnak, azoknál ötéves távon 26 százalékkal javul a túlélés valószínűsége. Az ápolók, dietetikusok, gyógytornászok és pszichológusok munkája sokat javíthat az életminőségén, minimálisra csökkentheti a szorongását, és annak valószínűségét is, hogy újabb kórházi kezelésre lesz szüksége.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.