• stressz

A stressz és a szívbaj – az idegeskedés szívbetegséget okoz?

A szorongás és a stressz normális, sőt olykor hasznos is lehet. Stressz hatására hirtelen adrenalin és más hormonok árasztják el a szervezetet, a szíve gyorsabban kezd verni, és megemelkedik a vérnyomása. Ha ön egészséges, ez a reakció elegendő energiát ad ahhoz, hogy meg tudja ol­dani az adott problémát, vagy gyorsan tudjon reagálni egy, a személyes biztonságát fenyegető veszélyhelyzetben.

Ha azonban tartósan úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik önre, a beállítódás állandósulhat, és a szervezetét folyamatosan stressz-hormonok áraszthatják el. Ilyen helyzetben a krónikus testi tünetek, mint a magas vérnyomás, valamint a lelki tünetek, például a remény­vesztettség, a kétségbeesés és a depresszió egyre inkább aláássák az egészségét.

Hogyan hat a stressz?

A stressz közvetlenül nem okoz szívbetegséget, de hozzájárulhat annak kialakulásához. Nagyon sok függ attól is, hogy valaki hogyan kezeli a stresszt – ha a nehéz időszakokban a cigarettában, az alkoholban vagy az evésben keres menedéket, az nagyon megviselheti a szívet. Ha ön szívbeteg, a mindennapjaiban jelen lévő szorongás vagy stressz könnyen anginát (mellkasi fájdal­mat) okozhat. Keressen tehát a stressz csökkentésére alkalmas módszereket, és gyakorolja azokat, hogy minél inkább kímélje a szívét.

Irányított meditáció

Az irányított meditációval meg­tanulhat ellazulni. Az MP3-leját­szóknak köszönhetően ma már akkor is elmerülhet az évszázados bölcsességek nyújtotta jótétemé­nyekben, amikor a munkából tart

hazafelé a zsúfolt villamoson. Az internetről több száz irányított meditációs hanganyag tölthető le – sokukat kifejezetten szívbetegek számára állították össze. Te­gye mindennapos programmá a kedvenc meditációs gyakorlatával történő ellazulást.

Nevetéssel a gondok ellen

Akár hiszi, akár nem, a szívbetegség elleni harc egyik legjobb módja, ha megnézi kedvenc filmjét vagy hu­moros sorozatát. A kutatók kimutatták, hogy a han­gos nevetés – a kuncogástól a harsány hahotázásig – tágítja az ereket, és akár 25 százalékkal fokozhatja a véráramlást. Ez a hatás megegyezik azzal, amit a parkban tett sétával vagy egy koleszterinszint­-csökkentő gyógyszer szedésével érhetne el. A kardio­lógusok ma már azt ajánlják, hogy mindenki nevessen naponta 15 percet.

Tíz jó tanács, hogyan csökkentse a stresszt az életében!

Nagyon sok mindent tehet azért, hogy csökkenteni tudja a stressz-szintjét gyógyszerek nélkül is. Igyekezzen minél többet megfogadni az alábbi tanácsok közül.

• Vigyázzon magára! Aludjon eleget és táplálkozzon egészsé­gesen, szokjon le a dohányzásról, és ne igyon túl sok alkoholt.
• Beszéljen róla! Rendszeresen ossza meg érzéseit a barátaival vagy a családtagjaival. Utána per­sze hallgassa meg őket is.
• Végezzen rendszeresen aerob jellegű testmozgást! Ezt ak­kor a legkönnyebb megtenni, ha talál egy olyan sportot, amelyben örömét leli. A kíméletes tornagya­korlatok, mint a jóga és a Pilates bizonyítottan csökkentik a stresszt.
• Lelje örömét a munkában! Ha már reggel azzal ébred, hogy utálja a munkahelyét, akkor komo­lyan gondolkozzon el azon, hogy másik után nézzen.
• Mondjon nemet! Ha mindig csak másokra gondol, teljesen kimerül.
• Legyen derűlátó! Keresse má­sokban a jót, és arra készüljön, hogy jó dolgok történnek önnel.
• Határolódjon el! Ne hagyja, hogy mások bántó viselkedése felborítsa a lelki nyugalmát.
• Szervezze meg az életét! Ha megszabadul a felesleges dolgoktól, több energiája marad, és elégedettebb lesz.
• Szánjon időt önmagára! Mindenkinek szüksége van arra, hogy néha kibámuljon az ablakon, leüljön olvasni, vagy vegyen egy hosszú, kényeztető fürdőt.
• Figyeljen a mélylégzésre! Igen egyszerű és roppant hatásos stresszoldó módszer. Önál­lóan is kipróbálhatja, de eljárhat jó­gaoktatásra vagy relaxációs, illetve meditációs tanfolyamra is.

Szívbetegség és stressz ismerd meg a kapcsolatát!

Talán nem is lenne is szükség tudományos tanulmányra ahhoz, hogy rávilágítsunk a munkával összefüggő stressz káros testi hatásaira, de ma már jó néhány ilyen kutatásból tudnék idézni. Ezek egyike, amelyet 2012-ben folytattak Finnországban, azonban kimutatta, mennyire ártalmas valójában a munkahelyi stressz. A kutatók csaknem háromezer főt vizsgáltak meg, azt keresve, van-e összefüggés a stressz és a gyorsabb biológiai öregedés között. Hogy hogyan csinálták? A vizsgálati alanyok telomerjeit mérték meg.

A stressz nagyon ártalmas ránk nézve.

A telomerek a kromoszómák végén lévő DNS-szakaszok, amelyek hosszúsága összefüggésben áll az öregedéssel, a betegségek kockázatával és talán a halállal is. Az elmélet – nagyon leegyszerűsítve – úgy szól, hogy minél rövidebbek valakinek a telomerjei, annál rövidebb a hátralevő élete.

Szívbetegséget okoz a stressz!

Ma már szinte közhely azt mondani, hogy a stressz szívbetegséget okoz. Bár a szív a test egyik legerősebb és legfáradhatatlanabb szerve – elvégre naponta vagy 8000 liter vért pumpál át magán, és eközben átlagosan 100 000-szer húzódik össze -, ez nem jelenti azt, hogy immúnis lenne az olyan alattomos veszélyekkel szemben, mint a pszichológiai stressz. Nem meglepő tehát, hogy hétfőn, a hét első munkanapján van a legnagyobb esélyünk a szívrohamra.

Sajnos a munkahelyi stressz mindig megtalál minket.

A munkával járó stressz elkerülhetetlen, de akkor mit tehetünk, hogy csökkentsük a nyomást?

Nos, legyenek egyszerű, munkahelyi hangulatjavító rutinjai, és szemlélje a dolgokat kellő perspektívából!

Íme, néhány ötlet:

• sétáljon egyet a napon ebédidőben; sétáljon többet az irodában, a telefonbeszélgetéseit pedig állva és járkálva folytassa;
• vegyen egy mély levegőt, mielőtt felvenné a telefont, munka közben hallgasson megnyugtató zenét;
• menjen el egy edzőterembe kiengedni a fáradt gőzt;
• a nap során előre meghatározott időpontokban tartson néhány perc kis szünetet, hogy felkeresse kedvenc blogját vagy honlapját; és döntse el előre, mikor nézi meg az e-mailjeit és válaszol az üzenetekre!
• Az átlagos dolgozó a munkaideje nagyjából 23 százalékát tölti e-mailezéssel, és óránként átlagosan 36-szor pillant a beérkező üzenetek jelzésére. A legtöbb embernek egy percnél is hosszabb idő kell ahhoz, hogy egy e-mail elolvasása után vissza tudjon térni az addig végzett munkájához – ami tovább növelheti a stresszt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.