Immunrendszer

Melyik a tíz legfőbb immunkárosító tényező?

Az előző cikkben az immunerősítő tényezőkről volt szó. Tapasztalhatta, hogy nem is olyan nehéz megtámogatni az immun­rendszert. Ugyanígy, viszonylag egyszerű módszerekkel, a belső védelmi mechanizmust károsító szokásoktól is megszabadulhat.

1. Dobja el a cigarettát

Szokjon le a dohányzásról

,,A cigarettafüstnek való rendszeres kitettség egyenértékű azzal, mintha arra kér­nénk az immunrendszert (és egyik fő szövetségesét, a májat), hogy az egyik adag mérget takarítsa el a másik után” – szemlélteti dr. Berndtson.

A dohányzás és füstjének passzív belélegzése igen káros az egész szervezetre nézve. A cigarettafüst több mint négyezer vegyületet tartalmaz, amelyek közül legalább 43 ismert karcinogén (rákkeltő anyag). A dohányzás szívbetegséghez, tüdő- és nyelőcsőrákhoz, valamint krónikus tüdőbetegséghez vezet.

Dohányzás: hozzájárul a húgyhólyag, a hasnyálmirigy és a vese daganatos megbetegedéséhez. A terhességük alatt dohányzó kismamák nagyobb eséllyel kénytelenek szembenézni gyer­meküket érintő egészségügyi következményekkel, beleértve az újszülött kis sú­lyát, amely a csecsemőkori halálozás fő oka.

És ez csak néhány példa a cigarettázás hátrányaira!

Kutatási eredmények! A kutatások alapján a dohányosok átlagosan majdnem hét évvel korábban halnak meg, mint a nem dohányzók.

A passzív dohányzás csaknem ennyire gyilkos!

Asztmás rohamot idézhet elő, és súlyosbíthatja az allergiában szenvedők tüneteit.

Kutatási eredmények! A dohányfüstről azt is kimutatták, hogy hatására rosszabbodik az óvodáskorú gyermekek asztmája, sőt ennek a betegségnek a kiváltó oka is lehet.

Az Egyesült Államokban a dohányzás több mint kétszer annyi embert ölt már meg, mint az AIDS, az alkoholizmus, a köz­lekedési balesetek, a gyilkosságok, a kábítószerek és az öngyilkosságok együtt­véve. A magyar statisztikai adatok szintén igencsak elgondolkodtatóak. A felnőtt lakosság több mint 30 százaléka dohányzik, azaz minden harmadik ember.

Összességében a nők 27 százaléka és a férfiak 40 százaléka hódol e káros szenvedély­nek. Mindemellett a lakosság 65 százaléka ki van téve a passzív dohányzás ártal­mainak. És egy magyar rekord, amire nem lehetünk büszkék: az egy főre jutó cigarettafogyasztás hazánkban a harmadik legmagasabb a világon.

A nikotin nagyon addiktív szer, hatása hasonló a speed nevű kábítószeréhez!

Egyesek számára a nikotin ugyanolyan függőséget okoz, mint a heroin vagy a ko­kain. Éppen ezért nehéz a leszokás. A dohányzás elhagyása esetén ugyanis a meg­vonásos tünetek néhány hét alatt megszűnnek, de hónapokig megmarad a re­ceptorok érzékenysége – szinte kivétel nélkül ez áll a visszaesések hátterében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dohányzást 1974-ben drogfüggő kór­képnek nyilvánította.

Remélhetőleg Ön azok táborába tartozik, akik a fentieket elolvasva hálát adnak az égnek, hogy mentesek e káros szenvedélytől. Ha mégsem így lenne, az alábbiakból megtudhatja, milyen módszerrel lehet letenni a cigarettát.

Az Egyesült Államok Járvány védelmi és -megelőzési Központja szerint vizs­gálatok bizonyítják, hogy a következő öt lépés segít a leszokásban.

Leszokás 5 lépésben:

1. Készüljön fel!

Először is tűzze ki a dátumot, amikor abbahagyja a do­hányzást. Aztán szabaduljon meg az összes cigarettától és hamutartótól, ami az otthonában, az autójában, valamint a munkahelyén található. Ha egyszer már nemet tudott mondani e káros szokásra, ne essen vissza, ne gyújtson rá soha többet egyetlen szálra sem.

2. Kérjen segítséget.

Támogatással nagyobb esélye lesz a sikerre. Milyen lehetőségei vannak? Beszéljen a kezelőorvosával. Avassa be a családját, a barátait. Kérje meg őket, hogy álljanak Ön mellett.

3. Szimatoljon

Ez talán furcsán hangzik, de egy vizsgálat során arra jöttek rá, hogy az erős szagok gátolhatják a cigaretta iránti vágyakozást. A Pitts­burghi Egyetem egyik kísérletében dohányzó személyek nikotinéhségét nullától százig terjedő skálán értékelték, mielőtt, illetve miután különböző szagokat, például kókusz, borsmenta és mentolos bedörzsölő illatát kellett beszippantaniuk.

A kutatók azt találták, hogy a legerősebb szagok 20 szá­zalékkal csökkentették a nikotinéhséget. Kiderült, hogy ugyanaz az agyte­rület felel a szagok feldolgozásáért, mint amelyik azt befolyásolja, hogy mit kíván meg az ember.
4. Nézzen utána az elérhető gyógyszereknek, és alkalmazza őket megfele­lően.

Beszerezhet vény nélkül kapható nikotinpótló készítményeket és bi­zonyos antidepresszánsokat is. A nikotintartalmú termékek közül Magyar­országon a rágógumi, illetve a tapasz van forgalomban. Ezekben eltérő mennyiségű nikotin található, amely felszívódva és a vérbe jutva megfelelő nikotinszintet biztosít, így fékezve meg a dohányzás iránti vágyat.

A na­gyobb dózistól fokozatosan kell eljutni a kisebbig. Fontos a használati uta­sítás pontos betartása, nehogy egyszerre sok nikotin jusson a szervezetbe, ez megnöveli ugyanis a mellékhatások jelentkezésének kockázatát. Hasz­nálja a nikotintartalmú rágógumit előírás szerint, amíg a nikotinéhség mér­séklődni nem kezd. Körülbelül hat hétig célszerű napközben nikotintapaszt viselni. Ezt azonban éjszakára le kell venni. Ne használja a tapaszt, ha még dohányzik. Mielőtt elkezdené alkalmazni, konzultáljon orvosával, hogy ja­vasolt-e az az Ön kortörténetének ismeretében.

5. Legyen felkészülve a visszaesésre és a nehéz helyzetekre.

A legtöbb visszaesés a leszokást követő első három hónapban történik. Van néhány hátráltató tényező, amelyre figyelni kell. Ilyen az alkoholfogyasztás, más dohányosok társasága, a hízás és a depresszió.

A dohányzás abbahagyásának nagyszámú és látványos előnye van. Egy ame­rikai segítő szervezet adatai szerint, ha valaki negyvenéves kora előtt leszokik, öt évvel meghosszabbítja az életét. Tíz dohányzásmentes év után a tüdőrák miatti halálozás kockázata felére csökken. Tizenöt év múltán a szívbetegség fellépésének esélye ugyanakkora lesz, mint a nem dohányzóknál.

2. Óvakodjon a poliklórozott bifenilektől

Kerülje a toxikus kémiai szennyeződéseket

1998-ban a kutatók azonosították azt a vírust, amely körülbelül 20 ezer fóka ha­láláért volt felelőssé tehető a Balti- és az Északi-tengerben. A biológusok még so­hasem tapasztalták az állatfaj ilyen mértékű pusztulását. Remélték, hogy a tragédia nem ismétlődik meg. Nem lett igazuk. Egy év sem telt el, és ugyanez a vírus Kanadában is megfertőzött fókákat, bár ezúttal az állatok szerencsére életben ma­radtak. A fókák biztonságáért aggódó szakemberek kiterjedt kutatómunkába kezdtek, és felfedezték, hogy az Észak-Európában elpusztult fókák olyan terüle­teken éltek, ahol toxikus szennyezés, különösen poliklórozott bifenilek (PCB) jelenléte mutatható ki. A tudósok halakon és laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatokból ismerték a PCB immunrendszert gyengítő hatását.

A vadon élő fajok immunválaszait negatívan befolyásolják a környezetben lévő szennyező anyagok, amelyeknek a felhalmozódása nagymértékben veszé­lyezteti ezeket a fajokat. A folyamat végül oda vezethet, hogy akár egy kör­nyezeti változás, akár egy kórokozó miatt kihalnak.

Mindössze egyszeri találkozás kevesebb mint egymilliomod gramm im­munrendszert mérgező szennyező anyaggal, például PCB-vel, higannyal, egyes növényvédő szerekkel és dioxinszerű anyagokkal elegendő ahhoz, hogy meg­zavarja a vadon élő állatok immunrendszerének működését. Az állatok sorsát gyakran megpecsételi, hogy ezek a vegyületek évtizedekig jelen lehetnek a kör­nyezetben. Továbbá a toxinok nemcsak koncentráltabbak lesznek, ahogy fel­felé haladnak a táplálékláncban, de életveszélyes autoimmun reakciókat is okoz­hatnak – ez azt jelenti, hogy az immunrendszer képtelen megkülönböztetni a szervezet saját szöveteit az idegen betolakodóktól.

Vajon mi köze van ennek a mi immunrendszerünkhöz?

Nagyon is sok. Bizonyítékok állnak rendelkezésre arra nézve, hogy e vegyületek némelyike veszélyes lehet az ember számára. Az észak-karolinai Aberdeenben például, ahol egy növényvédőszer-lerakóhely található, a helyi fiatal felnőttek körében a máshol lakóknál kétszer nagyobb eséllyel fordult elő övsömör. Ezt a fájdalmas betegséget a herpeszvírus okozza. Egy másik vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy a termeszek irtásánál alkalmazott klórdán gyengítette a vele érintkező munkások immunválaszait. Szerencsére a nemzetközi szinten is megjelenő tilalmak a PCB-k és dioxinok használatának csökkenését eredményezték.

Ám a folyamat lassú. A kis mennyiségű vegyi szivárgás a veszélyes hulladéklerakó helyekről évtizedekig fennállhat. Az új ipari vegyszerek esetében pedig álta­lában nem tesztelik az immunológiai hatást. Mindezek következtében sokszor még a szakemberek sincsenek tudatában e vegyületek élővilágra gyakorolt ked­vezőtlen hatásainak. Egészen addig természetesen, amíg valamilyen ökológiai katasztrófa, például tömeges pusztulás nem lép fel.

Mit lehet tenni tehát

Amennyire csak lehet, csökkentse a felesleges toxinokkal való érintkezést. Kerülje a cigarettafüstöt, a nagy mennyiségű alkoholt és a kábítószereket. Ha belefér a házi költségvetésbe, vásároljon biozöldséget és gyümölcsöt. Mossa meg alaposan a gyümölcs- és zöldségárut, hogy eltávolítsa róluk a növényvédő szereket. Száműzze kertjéből a vegyszereket, és maradjon a házban vagy menjen el otthonról, amikor a szomszédok permeteznek. Válasszon olyan tisztítószereket, papírárut és más ter­mékeket, amelyek kevesebb toxikus anyag hozzáadásával készültek. Ismerje meg az élelmiszerek összetevőit, és mellőzze azokat a termékeket, amelyek fe­lesleges kémiai anyagokat tartalmaznak.

3. Kerülje a kialvatlanságot

Adjon időt szervezetének a feltöltődésre

A tudat számára az alvás pihenőidő, ám a szervezetnek ez az időszak kemény munkával telik. Dr. Berndtson szerint az éjszakai pihenés alatt folytatja le az agy, a máj és az immunrendszer a stratégiai tervezést, hogy miként védje ki a követ­kező nap támadásait.

Az alvás éppolyan nélkülözhetetlen a szervezet számára, mint a testmozgás és a megfelelő étrend. Miközben alszik, teste két létfontosságú feladatot teljesít. Elő­ször is pihen és feltöltődik. Ebben az állapotban a szívfrekvencia és a vérnyomás csökken, az anyagcsere lelassul. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet a második igen lényeges küldetésére koncentráljon: a sejtek helyreállítására és újak létrehozására a test minden szervrendszerében, beleértve az immunrendszert is.

Jegyezzük meg! Az alváshiánynak kifejezetten káros hatása van az immunműködésre. Az egye­temi hallgatók tökéletes példái ennek, hiszen nagyon sokszor megbetegszenek, miután egész éjszakákon át tanulnak a vizsgáikra.

A legtöbb embernek 6 – 8 óra pihenésre van szüksége éjszakánként, de figye­lembe kell venni az alvás minőségét is. Ha Ön fáradtan ébred reggel, akkor vagy az alvás mennyisége, vagy a minősége hibádzik. Az immunrendszer szempont­jából egyik helyzet sem túl szerencsés. A rossz alvás összefügg a meggyengült immunfunkciókkal és a kórokozók ellen harcoló ölősejtek alacsonyabb számával. Az ölősejtek részt vesznek továbbá a túl gyorsan osztódó sejtek elleni küzde­lemben is – ennek a rák esetén van különös jelentősége. Ha kevesebb az ölősejt, megnőhet a betegségek kockázata.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a krónikus alváshiány hozzájárul a szívbe­tegséghez, a gasztrointesztinális (gyomor-bél rendszeri) és egyéb egészségi prob­lémákhoz. A kialvatlanság hatásait felderítő egyik vizsgálat során arra jutottak, hogy férfiak egy csoportjában, akik éjszakánként csak 4-6 órát pihenhettek, az öregedést kísérő tünetekhez hasonló változások következtek be a hormonális funkciókban és a szénhidrát-anyagcserében. A nem elegendő mennyiségű alvás miatt tehát gyorsabban öregedtek.

Ha valaki kialvatlanul vezet, autóbaleset bekövetkeztét kockáztatja. Egy vizs­gálatban a kutatók vezetési teszteket végeztettek harminckilenc személlyel, egy­részt azután, hogy 17—20 órán át ébren voltak, másrészt azt követően, hogy a vér­alkoholszintjüket 0,1 százalékra emelő mennyiségű alkoholt ittak. A résztvevők fele éppolyan rosszul teljesített alváshiányos állapotban, mint szeszes ital fogyasz­tását követően.

Honnan lehet tudni, hogy túl fáradt?

Ha el tudna aludni értekezlet közben vagy az irodában az iratokat csendben olvasva, akkor biztosan az.

4. Szabadítsa ki magát a stresszcsapdából

Csökkentse stresszszintjét, hogy megállítson egy veszélyes láncreakciót a szervezetében

Nem fér hozzá kétség, a stressz immunkárosító. A stressz és az immunitás kap­csolatát elsőként patkányokkal végzett kísérletek során tárták fel.

Az 1930-as években a magyar származású dr. Selye János (1907-1982) endokrinológus egy olyan hormontermészetű anyagról szeretett volna többet meg­tudni, amelyet állatok petefészkéből izoláltak. Dr. Selye patkányok egy csoport­jába a hormont, egy másikba pedig placebót injektált.

Eredmény: néhány hónappal később észrevette, hogy a patkányoknál súlyos immunrendszeri zavarok léptek fel.

Az döbbentette meg igazán a kutatót, hogy minden patkányban megfigyelhető volt a káros hatás, nem csak a hormoninjekciót kapott állatoknál. A placebóval kezelt patkányok immunrendszere is rosszabbul működött. Dr. Selye nem értette a je­lenséget. Ha nem a petefészek-kivonat okozta a fizikai változásokat, akkor mi le­hetett az? Egyetlenegy dolog érintette ezen kívül a patkányok mindkét csoportját, a mindennapos injekció. A procedúrát kivétel nélkül utálták az állatok, és sok­szor csak jelentős nehézségek árán lehetett kivitelezni a beavatkozást.

Kutatási eredmények! Dr. Selye egyéb kísérleteket is elvégzett, amelyekben hasonlóan kellemetlen körülményeket teremtett a patkányok számára, többek között hideg vízbe dobta őket. Minden esetben ugyanazokat az eredményeket kapta, mint a korábbi injek­ciós kísérletben.

És most repüljünk vissza a jelenbe

Bár minket valószínűleg nem dobnak hideg vízbe, naponta ki vagyunk téve a stressz hatásainak. El kell viselnünk a dugót, a tömegközlekedési eszközök késését, a rossz időjárást, a türelmetlen főnököket, a fenyegető határidőket. Ám ezek a „kisebb” stresszhelyzetek általában átmene­tiek, és nem jelentenek súlyos fizikai vagy lelki megterhelést. Más stressztényezőknek komolyabb és tartósabb következményei lehetnek, mint a hétköznapi élettel együtt járó, szokásos feszültségeknek. A munkahely elvesztése, a házastárs halála, a házasság felbomlása – ezek mind olyan szituációk, amelyek nagymértékű stresszválaszt válthatnak ki a szervezetben.

Stresszhelyzet esetén az agy jelet ad a mellékvesék számára, hogy stresszhormonokat pumpáljanak ki magukból. Ezek a hormonok olyan láncreakciót indí­tanak el, amely vészhelyzetre készíti fel a testünket. Megnő a vérnyomás, a szív gyorsabban ver, a pupillák kitágulnak, és az ember – őseihez hasonlóan – készen áll a harcra vagy a menekülésre.

Rövid idővel azután, hogy a krízis elmúlik, a szervezet visszatér normális állapotába, nem következik be károsodás. Ám a fe­szültség állandó fennállásakor, mondjuk egy olyan titkárnő esetében, aki nem tud elmenekülni követelőző főnökének szeszélyeitől, a szervezetet folyamatosan bombázzák a stresszhormonok. Ezeknek a hormonoknak negatív hatása lehet számos különböző szervrendszerre, különösen az immunrendszerre.

Jegyezzük meg! Komoly bizonyítékok támasztják alá, hogy a krónikus stressz mérhető ha­nyatlást okoz az immunrendszer küzdőképességében. A súlyos és tartós stressz köz­vetlenül befolyásolja az immunrendszer működését, amely egészségi problémát idézhet elő, és befolyásolhatja egy már meglévő betegség lefolyását. Több vizsgálat eredményei is arra utalnak, hogy a stresszhormonok megemelkedett szintje a rák gyorsabb terjedéséhez vezet.
Kutatási eredmények! Néhány kutatás során összefüggést mutattak ki a stressz, a betegségek és az öregedés mértéke között. így állapították meg a szakemberek, hogy a komoly stressz­helyzetek (a gyermek elvesztése, súlyos pénzügyi nehézség stb.) növelik a korai halálozás kockázatát.

Más kísérletek alapján kijelenthető, hogy a rendszeresen stressznek kitett személyek hajlamosabbak a szív-ér rendszeri rendellenességekre. A szakértők szerint az ilyen jellegű betegségben szenvedő nők hosszabb ideig élnek és egész­ségesebbek maradnak, ha megtanulják feldolgozni a stresszt. Ugyanez nem mondható el azokról a szintén kardiovaszkuláris problémákkal érintett nőkről, akik állandóan stresszhelyzetben vannak, és nem tudják, hogyan kezeljék ezeket a szituációkat.

A különösen nagy mértékű stressz csökkenti a természetes ölősejtek számát, az ölő T-sejtek fürgeségét és a makrofágok aktivitását, vagyis az immunválaszt fel­erősítő hatásokat. Megfigyelték, hogy az özvegyek sokkal fogékonyabbak a be­tegségekre a házastársuk halálát követő első évben, mint azok a kortársaik, akiknek nem kellett súlyos veszteséget átélniük.

Az, hogy felismerte a stressz immunrendszerre gyakorolt kedvezőtlen kiha­tását, még nem elég. Ugyanilyen fontos, hogy tegyen is ez ellen.

5. Fordítson hátat a depressziónak

Egészsége érdekében legyen optimista
Jegyezzük meg! Ez a pont különösen fontos a nők számára, akik a férfiaknál nagyobb eséllyel lesznek depressziósak életük során.

Ahogy számos más betegséget, a depressziót sem lehet mindig pontosan diag­nosztizálni. Időnként mindenki lehangolt, ám hosszabb ideig letargiásnak lenni már kóros. Ha valakinél depresszió alakul ki, nem képes a korábbi módon foly­tatni az életét. Csak néhány e betegség jelei közül: ürességérzet, fáradtság, energiahiány, alvászavarok és a szokásos tevékenységek iránti érdeklődésnek, illetve azok élvezetének elvesztése. Amennyiben ezek a tünetek több mint két hónapig fennállnak, orvoshoz kell fordulni.

Nyilvánvaló, hogy a súlyos depresszió károsan hat az immunitásra. Viszont még a szomorúság enyhébb válfajai is meggyengíthetik az immunrendszert, ahogy azt az alábbiak is igazolják.

Kutatási eredmények! A vizsgálatok alapján a pesszimisták, akik egy fél pohár vízre nézve azt gon­dolják, hogy a pohár félig üres, nem élnek olyan sokáig, mint az optimisták, akik ugyanazt a poharat félig telinek látják. Ha a pesszimisták pozitívabban állnak hozzá életük viszontagságaihoz, kevesebbet fognak stresszeim, és egészségi álla­potuk javul.

Ennek egyik lehetséges oka, hogy az optimisták jobban vigyáznak magukra. A kedvező eredmény hátterében másrészt az lehet, hogy kevesebb stressz okozta károsodás éri az immunrendszert, így mindenekelőtt az ölősejtekét, amelyek stressz hatására hajlamosak „pacifistákká” válni. Egy kísérlet során rák­betegeket igyekeztek optimistábbá tenni. Az érintettek immunrendszere erősebb lett, mint azoké, akik továbbra is sötéten látták a világot.

Más kutatások is megerősítik azt az elgondolást, hogy a negatív szemlélet stresszhelyzetben hátrányosan hat az immunrendszerre.

Kutatási eredmények! Egy 1998-ban, a Los An­geles-i Kaliforniai Egyetemen végzett vizsgálat kimutatta, hogy az első szemeszterüknek bizakodón nekivágó jogászhallgatóknak a szemeszter közepére több, az immunválaszt felerősíteni képes segítő T-sejtje és hatékonyabb természetes ölősejtje volt.

Az ok? A szóban forgó diákok a kimerítő első év eseményeit ke­vésbé stresszesnek élték meg, mint pesszimistább évfolyamtársaik. A kutatók sze­rint ez alapján feltételezhető, hogy az ember hozzáállása és hangulata stressz esetén hatással lehet az immunrendszert érő támadásokra adott válaszokra. Az életszem­lélet tehát még a náthavírusokkal való küzdelemre is kihat.

Mit lehet tenni, ha valakinek a természete inkább hasonlít A. A. Milne nagy­szerű regényének bánatos Fülesére, mint a derűs Micimackóéra?

Álljon itt se­gítségképpen néhány ötlet:

  • Beszéljen meg három találkozót. Először is szervezzen közös ebédet vagy vacsorát a párjával, legjobb barátjával vagy egy rokonával. Másodszor, menjen el egy találkozóra, amelyet olyan önkéntes vagy érdekvédelmi csoport szervez, amelyhez szívesen csatlakozna. Bár a családi és baráti kap­csolatok fontosak, éppolyan jelentőséggel bír a változatosság is. Harmad­szor, randevúzzon saját magával, és jutalmazza meg magát valamivel, ami ellazítja és kikapcsolja. Vérmérséklettől függően ez lehet a csöndes szo­bában való meditálás vagy éppen a bolhapiacon való nézelődés.
  • Változtassa meg attitűdjét, igyekezzen másképp reagálni a rossz élmé­nyekre. Ha elveszít egy fontos ügyfelet vagy egy-két napra feladja a fo­gyókúrát, kerülje az eltúlzott, negatív általánosításokat, a „Most már nem lesz több ügyfelem!” vagy „A diéták sohasem működnek!” típusú kije­lentéseket. Ne terjesszen ki egy sikertelenséget az egész életére. Ezek az állítások egyszerűen nem igazak, és csupán a reménytelenség érzését táp­lálják.
    Őszintébb és hasznosabb, ha emlékezteti önmagát, hogy már ko­rábban is esett el üzletektől, és mindig tudott újakat kötni. Ugyanígy, időnként – főleg az ünnepek alatt – nehéz nemet mondani a finomsá­gokra. Az élet egy területén kudarc éri? Ebből még nem következik, hogy minden rosszra fordul. Tanulja meg megkülönböztetni a lényegest a lé­nyegtelentől. Például lehet, hogy a munkája utálatos, de akkor is ott vannak a barátai és a családja, akik boldoggá teszik.
  • Módosítson a szóhasználatán. Mellőzze a „megpróbálni” és a „de” sza­vakat, mivel ezek nem tükrözik a cél iránt való elkötelezettséget. Kon­centráljon inkább az olyan kifejezésekre, mint a „fogok” és a „tudok”.
  • Beszélgessen többet vidám emberekkel, és lehetőség szerint ne nagyon érintkezzen megkeseredett, mogorva, rosszindulatú személyekkel (ki­véve, ha éppen rajtuk vagy nekik akar segíteni). Biztosan megfigyelte már, hogy van, akinek a társaságában jól érzi magát, míg mások elszívják az energiáját. Ez az Ön élete, jogában áll megválasztani, kivel tölti el szí­vesem az idejét.
  • Másszon ki a gödörből! Ha nem megy spontán, tudatosan vesse bele magát örömteli tevékenységekbe. Mások pozitív reakciói segíthetnek túl­jutni a válságon.

6. Le a kanapéról

Kerülje a mozgásszegény életmódot

„Holtan mozdulatlanok vagyunk, ezért amíg élünk, maradjunk mozgásban!” – tanácsolja dr. Berndtson.

Felmérés: egy 2010-es magyar felmérésből az derült ki, hogy a felnőtteknek csupán 26 százaléka mozog eleget, azaz legalább heti két órát. A lakosság 46 százaléka végez valamiféle testedzést. Ez az arány a férfiaknál 53 százalék. A mozgásszegény életmód tehát, amely igen káros az egészségre, a nők körében gyakoribb.

A testedzésnek annyira sok előnye van, hogy ha valaki egyáltalán nem él vele, az olyan, mintha eldobna egy nyertes lottószelvényt. Rengetegen szenvednek azoktól a be­tegségektől, amelyek testmozgással megelőzhetők vagy kezelhetők lennének. Ilyen egészségi probléma többek között a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-be­tegség és a 2-es típusú diabétesz.

Számos vizsgálat kimutatta a mozgásszegény élet veszélyeit

Az egyik kísérlet során inaktív emberek egészségi állapotát hasonlították össze olyanokéval, akik mindennap jó tempóban gyalogoltak egy kicsit.

A kutatók azt találták, hogy a semmilyen testmozgást nem végzők kétszer annyi betegszabadságot vettek ki négy hónap alatt, mint akik rendszeresen sétáltak.
Belevág egy edzésprogramba?

Ügyeljen a fokozatosságra! így először hetente háromszor kényelmesen sétáljon 10-15 percet. Ha nincs formában, kezdje las­sabb tempóban. Amennyiben a gyaloglásnál intenzívebb testmozgást választ, mondjuk bármilyen típusú egyéni vagy csoportos tornát, akkor se essen túlzá­sokba. A bemelegítés, illetve a torna végén a nyújtás soha ne maradjon el. Mind­kettőre szánjon legalább tíz-tíz percet.

Vigyázat! Krónikus egészségi probléma – szívbetegség, diabétesz, elhízás stb. – esetén vagy ezek kockázatának fennállásakor konzultáljon orvosával, mielőtt belefog az edzésbe. Érdemes ezt minden negyvenöt év fölötti férfinak és nőnek megtennie, aki most kezdene valamilyen rendszeres testmozgásba.

Idővel el kell jutnia az általánosan ajánlott heti ötszöri, legalább 30 percen át végzett edzésig. A szakértők szerint félórányi aerobik jellegű mozgással lehet visszasodorni a keringésbe a fehérvérsejteket, ezeket a kulcsfontosságú immunrend­szeri sejteket, amelyek kitapadhatnak az erek falára.

A kulcs a közepes erősségű testmozgás. A túl intenzív edzés elnyomja az im­munrendszert – ez az oka annak, hogy a maratoni futók gyakran náthásak lesznek a versenyek után. Egyéni erőnlét kérdése, hogy kinél mi számít túlterhelésnek. A legjobb, ha egy szakemberrel – orvossal, mozgásterapeutával, személyi tréner­rel – közösen határozzák meg, mit és mennyit mozogjon.

A testedzés előnyei túlmutatnak a közvetlen immunológiai hatásokon. Ha mozog, nagyobb eséllyel alszik jól, továbbá csökkenti a stresszt, vagyis hatéko­nyan szabadul meg két, nem elhanyagolható immunkárosító tényezőtől.

A mozgásszegény életmód ráadásul gyakran elhízáshoz vezet. A túlsúly pedig együtt jár az immunfunkciókat érintő változásokkal.  A rendszeres testmozgás egyik biztos záloga a kutyatartás, ami által duplán erősítheti az immunrendszerét. Amellett, hogy mozgásra ösztönöz, a négylábú barát önmagában is támogatólag hat a belső védelmi mechanizmusra.

Egy vizs­gálat során kiderült, hogy az újdonsült eb tulajdonosoknak – a kölykök beszerzése utáni tíz hónapban – kevesebb enyhe egészségi problémája volt, mint a kutyával nem rendelkezőknek.

7. Mozduljon ki otthonról

Kerülje a szociális elszigeteltséget

Ma már beszélgethetünk a barátainkkal, kutatómunkát végezhetünk vagy akár vásárolhatunk is anélkül, hogy fel kellene állni a székből. De a monitor előtt üldögélő embereket nem lehet megérinteni. Bár ők is képesek lehetnek érzések ki­fejezésére és viszonzására, az interneten keresztül lezajló interakció nem helyet­tesíti a személyes érintkezést.

„Az elszigeteltség érzése, a túlzásba vitt televíziózás és internetezés miatt a fontos emberi kapcsolatok elhanyagolása a végén oda vezet, hogy meggyengülnek az immunrendszeri funkciók” – magyarázza dr. Berndtson.

A magány ára nagyobb lehet, mint gondolná

Figyelem! A vizsgálatok azt mutatják, hogy minél kevesebb kötődést tud valaki felmutatni a családjában, a munka- és a lakóhelyén, annál nagyobb eséllyel betegszik meg, lesz szorongóvá, illetve hal meg idő előtt.
Egy svédországi kutatás eredményei alapján azok, akik kulturális eseményeket látogattak – koncerteket, múzeumi kiállításokat vagy akár labdajátékokat -, álta­lában tovább éltek, mint otthonülő társaik.

Mi állhat a háttérben? A nagyobb számú társas érintkezés és az alacsonyabb stressz-szint. Más vizsgálatok is alátá­masztják, hogy az elszigeteltségben élők élettartama akár felével is kevesebb a ki­terjedt szociális kapcsolatokkal rendelkezőkénél. Úgy tűnik, a szeretet az im­munrendszernek is az egyik tápláléka.

A biztató az, hogy ugyanezeknél a kutatásoknál azt is kimutatták, minél több emberrel vagyunk jó viszonyban, annál nagyobb eséllyel élünk hosszú és egész­séges életet. A kapcsolatrendszer jelenleg meglehetősen alábecsült tényező az érzelmi és fizikai egészség szempontjából. Pedig minél több emberhez kötődik valaki, annál inkább garantálható a kellemes közérzet.

Kutatási eredmények! Egy kutatásba kétszázhet­venhat, 18 és 55 év közötti személyt vontak be. A szakemberek azt találták, hogy azok, akik legalább hat emberrel ápoltak jó viszonyt, négyszer olyan hatékonyan küzdöttek le a náthát okozó vírusokat.

Az alábbi módokon hatékonyabban tehet szert új ismeretségekre:

  • Gondolkozzon el, melyek a kedvenc társas eseményei, és rendszeresen vegyen részt rajtuk.
  • Ne keresse azok társaságát, akik negatívan befolyásolják gondolkodás­módját, érzelmi állapotát. Csak akkor lesz helye az életében új, értékes kapcsolatoknak, ha megszabadul azoktól, amelyekben nem telik öröme.
  • Újítsa meg a hitét. A vallás révén tapasztalhatja egy, az embereken felül álló erő jelenlétét, valamint spirituális élményekre tehet szert. Még ha nem is mélyen hívő, ülni a templomban vagy egy közösségben és az élet fontos kérdéseiről gondolkozni, mindenképpen jót tesz.

8. Ne fogyasszon egészségtelen ételeket

Táplálja testét a megfelelő vitaminokkal és ásványi anyagokkal

Az egészségtelen étrend és a mozgásszegény életmód együtt szinte biztosan egész­ségi problémákhoz vezet. A hagyományos magyar konyha önmagában sem te­kinthető éppen zsír- és kalóriaszegénynek. Mióta pedig divatba jöttek a ham­burgerek, pizzák, csipszek és egyéb készételek meg nassolnivalók, még többen táplálkoznak helytelenül.

Sok vitát váltott ki az iskolai büfékben kapható termé­kekre vonatkozó ajánlás.

A céllal azonban, azaz, hogy a csokoládékon, cukros üdítőkön, energiaitalokon és süteményeken kívül végre egészséges élelmiszerek is elérhetők legyenek a nevelési-oktatási intézményekben, alighanem minden józan gondolkodású ember egyetértett.

Bár az egészségtelen ételek valószínűleg sohasem kerülnek „tiltólistára”, fogyasztásukat mérsékelni lehet bizonyos adónemek, példának okáért Magyaror­szágon a népegészségügyi termékadó (a köznyelvben csipsz- vagy hamburgeradó) bevezetésével. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény ha­tározza meg, hogy mely termékekre mekkora mértékű adót kell fizetni. Az ebből a típusú adóból befolyt összeg az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi.

A szakértők szerint valószínűsíthetően a tápanyagok hiánya a legfőbb oka az immunfunkciók meggyengülésének.

Miért annyira fontos, hogy mit eszünk?

Azért, mert az immunrendszer „falánk” fogyasztója a vitaminoknak és ásványi anyagoknak. Néhány naponta a szervezet lecseréli az összes immunsejt egyne­gyedét, így egy speciális sejttípus, a baktériumokat egészben bekebelező neutrofil granulociták csak körülbelül 36 óráig élnek, azután cserejátékosok után kell néznie az immunrendszernek.

És vajon miért károsak az egészségtelen ételek a belső védelmi mechanizmusra nézve?

A szakértők már jó ideje tudják, hogy alultápláltság esetén az immunrendszer meggyengül. Ha az illető újra normálisan táplálkozik, az immunfunkciók – nem meglepő módon – javulnak. Azt csak mostanában kezdik felfedezni, hogy amikor egy akár egészséges ember a számára szükségesnél többet eszik, az immunrend­szer tovább erősödik.

Jegyezzük meg! Az egészségtelen ételek nagy részének közös jellemzője, hogy sok zsír talál­ható bennük. A zsírok, különösen a többszörösen telítetlen zsírok, képesek el­nyomni az immunrendszert. Mérsékelje zsírfogyasztását úgy, hogy az ne haladja meg a napi kalóriabevitel 25 százalékát.

Egy másik káros összetevője az egészségtelen ételeknek a túlzott mennyiségű cukor, amelynek bevitele szintén negatívan hat az immunrendszerre. A cukor gá­tolja a fagocitózist, vagyis azt a folyamatot, amelynek során a fehérvérsejtek be­kebelezik, majd szó szerint elfogyasztják a vírusokat és baktériumokat.

Az alkohol egy kicsit fogósabb kérdés

Az igaz, hogy mértékkel fogyasztva az alkohol erősítheti az immunrendszert, ám akárcsak az egészségtelen ételek ese­tében, nehéz egy adagnál megállni. Úgyhogy összességében inkább az immunkárosítók közé tartozik.

Az alkohol kétélű fegyver. A vörösbor jó forrása az antocianidineknek, ame­lyek fontos immunerősítők. Tény, hogy a mértékletes szeszesital-fogyasztók (ez egy-két italt jelent naponta) általában ritkábban lesznek szívbetegek. Napi egy pohár bor jó eszköz lehet a koleszterinszint csökkentésére.

Egyes vizsgálatok sze­rint az antialkoholistákhoz képest alacsonyabb a halálozási arány azok körében, akik időnként engedélyeznek maguknak egy-egy pohárral.

Ám az ivás ellen szóló érvek még mindig erősebbek, mint az azt támogatók, pláne Magyarországon, amely a világon a harmadik az alkoholfogyasztás terén. A túl sok alkohol egyértelműen növeli a halálozás kockázatát. Az orvosi statisz­tikák alapján a mértéktelen ivóknál nagyobb eséllyel következnek be egészségi problémák és fertőző betegségek miatti halálozás. Az alkoholisták fogékonyabbak a bakteriális tüdőgyulladásra, a tüdőtuberkulózisra és a hepatitis C-re.

Sőt mi több, a nem alkoholistákkal összehasonlítva az iszákos emberek kö­rében magasabb lehet a HIV-fertőzés kockázata. Ezt az ittas állapotból fakadó meggondolatlan szexuális viselkedés magyarázza. A kutatók viszont azt is vizs­gálják, hogy az alkoholizálás önmagában növelheti-e a HIV-fertőzésre való haj­lamot, vagy felgyorsítja-e a HIV-fertőzés továbbfejlődését AIDS-betegséggé.

Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy a nőknél még a mérsékelt alkoholfo­gyasztás is növelheti a mellrák kockázatát. A túlzott mennyiségű alkohol azonban egészen biztosan meggyengíti az immunfunkciókat. Ezenfelül az alkohol elnyom­hatja az antitesteket termelő B-sejtekét, ami fogékonyabbá teheti az embert a bakteriális fertőzésekre.

Ha valaki akárcsak egy kicsit is iszik lefekvés előtt három órával, az megza­varhatja az alvás legpihentetőbb részét – ez a gyors szemmozgással járó REM-fázis, amelyben az álmodás nagy része zajlik.

Az alkohol elkerülése mellett szól az is, hogy súlygyarapodást eredményezhet

Kutatási eredmények! Egy vizsgálatban holland kutatók italokat kínáltak ötvenkét személynek. Azokhoz képest, akik dzsúszt vagy vizet választottak, a sör- és borivók körülbelül 200 ka­lóriával többet ettek (azon a 240 kalórián felül, amit az itallal vittek be a szerve­zetükbe). Az érintettek, bár gyorsabban vették magukhoz a táplálékot, mégis majdnem 20 százalékkal több időt töltöttek el az étkezéssel.

Hosszabb idő után jutottak el a jóllakottság érzéséig, és túlették magukat. A fenti következmények elkerülése érdekében, különösen, ha oda kell figyelnie a súlyára, rendeljen ás­ványvizet az alkohol helyett. Ebben nincs kalória, megtölti a gyomrát, és segít az étvágy csökkentésében.

Vértezze fel magát a túl sok antibiotikum ellen

Segítsen Ön is legyőzni a baktériumokat

Száz évvel ezelőtt a fertőző betegségek a fő haláloknak számítottak világszerte. Ám a közegészségügy fejlődése és az antibiotikumok felfedezése révén ezek közül a betegségek közül sokat sikerült megfékezni. Magyarországon a 19 – 20. század fordulóján a halálesetek 25 százalékát okozta tuberkulózis. Ma „csak” körülbelül 1500 ember szenved ebben a betegségben. Az antibiotikumok lettek a 20. század csodaszerei. Meggyógyították a gyerekkori agyhártyagyulladást, segítettek meg­védeni az égési sérülteket a fertőzésektől, valamint forradalmasították a szifilisz és a gonorrhea kezelését.

A 21. század felé közeledve azonban a helyzet kezdett megváltozni. 1987-ben például az orvosok, kutatók még nem találkoztak antibiotikum-rezisztens pneumococcusokkal (ezek a Streptococcns pnenmoniae fajba tartoznak, és általában tüdőgyulla­dáshoz vezetnek). Ám mindössze tíz évnek kellett eltelnie, és a pneumococcus-törzseknek már 40 százaléka rezisztens volt a penicillinre és más gyakran használt antibiotikumokra.

Az antibiotikum-rezisztenciáért nagy árat kell fizetni, szó szerinti értelemben és egészségügyi szempontból is. Egy olyan fertőzött beteg kezelése, aki reagál az antibiotikumokra, lényegesen olcsóbb, mint azé a páciensé, akit több szerrel szemben is rezisztens törzs támadott meg.

Az egészségügy oldaláról nézve az antibiotikum-rezisztencia következménye a betegségek súlyosbodása. Példának okáért igen hatékony terápiában lehet ré­szesíteni azt, akinek a tüdőgyulladását egy antibiotikumokkal kiirtható törzs okozza. Ezzel szemben az antibiotikum-rezisztens tuberkulózisban szenvedő em­berek 40 – 60 százaléka meghal.

Az antibiotikumok helytelen használata meggyengítheti az immunrendszert

A kutatók megállapították, hogy az antibiotikumot szedő betegek egy részénél csökkent az immunrendszer hormonszerű hírvivőinek, a citokineknek a szintje. Ha az immunrendszert valami elnyomja, a szervezet nagyobb eséllyel alakít ki re­zisztens baktériumokat, és megnő a betegségek bekövetkeztének kockázata is.

Miként lehet megfelelően alkalmazni az antibiotikumokat?

  • Csak bakteriális fertőzésekre szedjen antibiotikumot. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések ellen hatnak, ám a náthát és az influenzát vírusok okozzák. Az orvosok nyilvánvalóan tisztában vannak ezzel, s az említett esetekben nem fognak antibiotikumot felírni. így, ha náthás vagy megfá­zott, Ön se követeljen ilyenfajta kezelést.
  • Használja megfelelő módon az antibiotikumokat. Kulcsfontosságú, hogy a teljes előírt adagot bevegye. Sokan kihagynak egy-egy alkalmat, vagy befejezik a gyógyszer szedését, amikor elkezdik jobban érezni magukat. Tudnia kell, hogy ezzel elősegítheti az antibiotikum-rezisztens kórokozók kialakulását. Ha túl korán abbahagyja a készítmény alkalmazását, a még életben lévő baktériumok újra fertőzést válthatnak ki.
  • Ne szedjen antibiotikumot fertőzések megelőzésére. Ezeknek a gyógy­szereknek nem ez a hatásmechanizmusa. így is elkaphat egy fertőzést, sőt a helytelen kúra miatt könnyen lehet, hogy antibiotikum-rezisztens kór­okozó támadja meg.
  • Ne tegyen el későbbre az antibiotikumból, és ne ossza meg mással. Az orvosnak egyedileg kell értékelnie a páciensei állapotát.
  • Kerülje az antibakteriális szappanokat, krémeket. A bostoni Tufts Egye­tem vizsgálata szerint az antibakteriális szappanok egyik aktív összetevője, a triklozán megváltoztathatja az Escherichia coli baktérium (kólibaktérium) génállományát, amely rezisztens törzsek megjelenését eredményezheti. Hagyományos szappannal és vízzel való gondos mosakodással ugyanannyi kórokozótól szabadulhat meg, mint bármilyen más termékkel. A szappan fellazítja a koszt és a mikrobákat, a víz pedig lemossa ezeket.

10. Nevesse ki az aggodalmait

Használja a kacagást a stressz leküzdésére

A megfigyelések alapján egy gyerek naponta négyszázszor nevet, míg a felnőttek csupán tizenötször. Bár komoly tudományos vizsgálatok nem támasztják alá ezeket az adatokat, nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a kicsik valóban sokkal többet kacagnak, mint a felnőttek. Az idő előrehaladtával nem csupán ráncosabb a bőr és gyérebb a haj, hanem egyre komorabb és kevésbé vidám lesz az ember. Itt az ideje, hogy tegyen ez ellen!

Jegyezzük meg! A jó humorérzék nagy segítség az élethez. Dr. Brendtson is úgy véli, hogy a nevetés erősíti az immunrendszer működését.
A kutatók azt találták, hogy a nevetéssel járó pozitív érzelmek csökkentik a stresszhormonok szintjét, és növelik egyes immunsejtek számát, míg másokat aktiválnak. A kaliforniai Loma Linda Orvosegyetemen tíz egészséges férfi bevo­násával vizsgálatot végeztek. Egy órán át vicces videót nézettek velük, amelynek hatására jelentősen nőtt egy olyan immunrendszeri hormon szintje, amely az im­munrendszer más komponenseit aktiválja.

Miként lehet egy kis humort csempészni a mindennapokba?

Egyszerűen ta­láljon rá okot, hogy nevessen. Kölcsönözzön ki egy szórakoztató dvd-t, olvasson viccgyűjteményt. Ebédeljen egy jópofa ismerőssel. Ha felvidul, akkor felvidulhat az immunrendszere is. És ez sokkal olcsóbb, mint elmenni az orvoshoz.

Melyek az immunrendszert károsító ételek? [TANÁCS]

Amikor gyorsan kell vacsorát készítenie az éhes családnak vagy vendéglőben vacsorázik a barátaival, nehéz olyan ételt vá­lasztani, amely ízletes, ugyanakkor egészséges is. Ez a lista segíthet eligazodni az egészséges és egészségtelen fogások, illetve élelmiszer-ipari termékek között. a bal oldali oszlopban szereplő ételeket igyekezzen kiváltani a jobb oldalon ta­lálható egészséges megfelelőikkel. Immunrendszere hálás lesz érte.

AMIKOR VÁSÁROL VAGY FŐZ…

EHELYETT:VÁLASSZA EZT:
Olcsó gabonapehelyOlyan gabonapehely, amelyből egy adag legalább 7 g rostot tartalmaz.
Finomított lisztből készült kenyérOlyan kenyér, amelyben az első számú összetevő a teljes kiőrlésű liszt. Csorgasson a teljes kiőrlésű pirítósra mézet, vagy kenje meg egy evőkanál mogyoróvajjal, esetleg egyszerre mindkettővel.
KekszekTeljes kiőrlésű nassolnivalók, teljes kiőrlésű kekszek és
a házilag pattogatott kukorica (nem a mikrózható változat!). Nézzen körül a bioboltokban.
Graham-keksz az élelmiszerboltból (ezekben általában elenyésző mennyiségű teljes kiőrlésű
Graham-liszt található)
Graham-keksz a bioboltból, amely teljes kiőrlésű búzalisztből és Graham-lisztből készült!
Részben hidrogénezett vagy hidrogénezett olajat tartalmazó termékekHa mégis bolti finomságot vásárol, olvassa el a címkét, és olyan árut válasszon, amelyben nincs hidrogénezett növényi olaj.
Bizonyos zsírszegény vagy zsírmentes ételekAlacsonyabb kalóriatartalmú ételek. Olvassa el a termékek címkéjét, mert gyakran előfordul, hogy
a zsírszegény vagy zsírmentes termékekhez cukrot adnak az ízek kompenzálására.
Előrecsomagolt félkész/előfőzött/ gyors tészta vagy rizsBulgur, azaz tört búza, amely 10 perc alatt elkészül, Kipróbálhatja a hajdinát, a kölest vagy a quinoát
(magas fehérjetartalmú dél-amerikai gabona) is.
RizsBarna rizs. Ha a csomagoláson csak a „rizs" vagy akár
a „dúsított rizs" felirat olvasható, akkor a rizsről eltávolították a rizskorpát és az értékes rizscsírát. A barna rizst kuktában is megfőzheti, vagy megteheti, hogy elkészít egy nagyobb adagot kedden, és a felét a hűtőbe teszi a csütörtöki vacsorához.
Fehér liszt, fehér tészta, fehér kenyér, búzakenyérOlyan termék, amelyen szerepel a „teljes kiőrlésű" varázsszó, például teljes kiőrlésű búza, teljes kiőrlésű
rozs stb. A „búzaliszt" kifejezés sima fehér, finomított lisztet jelöl. Tésztából is keresse a teljes kiőrlésűt. Ma már kapható a nagyobb élelmiszerboltokban.
Ráncolja a homlokát a zöldségeknél, majd továbbmegyÍzesítse a zöldségeket egy kis vajjal, olívaolajjal, balzsamecettel vagy barna cukorral. Az olajban sütést
kivéve bármilyen módon elkészítheti a zöldségféléket, csak fogyasszon belőlük minél többet.
Kihagyja a reggelitFrissítő gyümölcslé vagy friss gyümölcs és ropogós gabonapehely 1,5%-os tejjel. Nincs ideje? Dobjon be egy szelet teljes kiőrlésű kenyeret a kenyérpirítóba, és öntsön gyümölcslevet a pohárba. Amint a pirítós kiugrik, már indulhat is otthonról. A pirítósra mogyoró¬vajat is kenhet. Esetleg igyon mellé egy gyümölcsturmixot vagy joghurtot.
Gyorséttermi hamburgerekSovány húsokból otthon készített, ízletes ételek.

Kizárólag napraforgó-, kukorica-és szójaolaj használata, amelynek következtében túl sok ómega-6 zsírsavhoz juttatja szervezetét.Két adag ómega-3 zsírsavakban gazdag hideg vízi hal hetente. Kerülje a feldolgozott ételeket. Mindenféle zsiradékból kevesebbet fogyasszon, és használjon olíva-, illetve repceolajat.
Egy-két pohár alkoholtartalmú
ital lefekvés előtt
Egy csésze nyugtató gyógynövénytea.
Egy jókora zsíros, szaftos steak10-15 dkg hús, amely kevesebb zsírt tartalmaz, ilyen
a marhafelsál vagy hátszín, a sertés szűzérme vagy
a báránycomb. Egy 10 dkg-os húsdarab körülbelül
akkora, mint egy pakli kártya. Száz évvel ezelőtt az
emberek fehérjebevitelének fele növényi eredetű volt,
manapság már csak a 30%-a származik növényekből.
Forduljon szembe a jóléti társadalmak rossz szokásaival,
és fehérjeigénye fedezésére fogyasszon több hüvelyest,
illetve gabonát.
Dupla adag sajt a pizzánVegetáriánus pizza.
Kedvenc étterme napi ajánlata
(gyakorta kifejezetten
immun károsító)
Sovány húsok sok salátával.
„Engem úgy tanítottak,
hogy mindent megegyek,
ami a tányéromon van!"
Ossza kétfelé az ételt, mielőtt enni kezd. A megmaradt
felét csomagoltassa be, és vigye haza másnap ebédre.
A második, harmadik,
negyedik ital, no meg
a jánosáldás
Egy alkoholmentes sör, szódavíz citrommal vagy
üdítő jég kockával.
8 töltött ja lapeno paprika
(945 kcal energia, 72 g zsír)
8 mozzarellacsík (600 kcal energia, 42 g zsír)
Töltött kagyló
(880 kcal energia, 52 g zsír)
Lasagne (585 kcal energia, 24 g zsír)

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.