Magas koleszterint okai: gének, családi hajlam, életkor, származás
Vannak olyan dolgok, amelyek valóban velünk születnek. A szakemberek például több olyan genetikai rendellenességet ismernek, amelyek magas koleszterinszinthez vezethetnek, és amelyek megnehezíthetik – vagy akár lehetetlenné tehetik – az értékek pusztán életmódbeli változtatások útján való csökkentését.
Gyógyszerek? Nincs más megoldás? Az életmód-váltás vagy az odafigyelés biztosan nem elég?
Ha esetünkben az a helyzet, hogy olyan genetikai problémánk van, ami magas koleszterinszinthez vezethet, akkor valószínűleg koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekre lesz szükségünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség életmódunk megváltoztatására, hiszen a kettő együtt sokkal hatékonyabb.
4 életmódunktól független rizikótényező, amivel számolnunk kell:
1. Gének
(ez egy nagyobb terület, külön cikkben írunk róla)
2. Családi hajlam
Még akinek semmilyen genetikai rendellenessége sincs, az is nagyobb kockázatnak lehet kitéve, ha a nagyapjánál, apjánál vagy fivérénél 55 éves kor, illetve nagyanyjánál, anyjánál vagy nővérnél 65 éves kor előtt szív- és érrendszeri betegséget mutattak ki. Lehet, hogy ennek genetikai okai vannak, de az is, hogy „öröklődő” rossz szokásokra, például dohányzásra vagy helytelen táplálkozásra vezethető vissza.
3. Kor és nem
A férfiak körében gyakoribb a koszorúér-betegség, mint a nőknél, ráadásul esetükben átlagosan 10 évvel korábban alakul ki. A változás kora után azonban már a nőknek is ugyanakkora kockázatuk van a szívbetegségben való elhalálozásra, mint a férfiaknak. Az összes szívinfarktus 47 százaléka érint nőket.
- Koleszterin és fajtái, tényleg károsak?
- Létezik teszt a metabolikus szindróma kimutatására?
- Koleszterinszint-mérések
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A változás kora előtt a nőknek általában alacsonyabb az összkoleszterinszintjük, mint a velük egykorú férfiaké. A változás korát követően azonban gyakori, hogy LDL-szint-jük megnő, HDL-szintjük pedig lecsökken, s 50 éves kor felett már gyakran magasabb az összkoleszterinszintjük, mint a velük egyidős férfiaké. Sokszor még az általában védelmező hatásúnak tartott HDL-szint – 1,55 mmol/1 feletti érték – sem elég ahhoz, hogy megóvja a nőket a szívbetegségtől ebben a korban. Ezért egyes szakértők úgy vélik, hogy a nők esetében talán nincs is „biztonságosnak” nevezhető HDL-szint: minél magasabb az érték, annál jobb.
4. Népcsoport
A koszorúér-betegség kockázatában az is szerepet játszik, hogy valaki milyen népcsoporthoz tartozik. Az afroamerikaiak például a jelek szerint hajlamosabbak a magas trigliceridszintre, és ez különösen gyakran érinti a nőket. Megállapították, hogy szervezetükben stressz hatására kevesebb nitrogén-monoxid termelődik, márpedig ez az anyag rendkívül fontos az erek tágasságának megőrzéséhez és a véráramlás fokozásához.
Az amerikai indiánoknak – köztük is főként az észak- és déldakotáknak – szintén jóval nagyobb hajlamuk van a koszorúér-betegségre, mint a kaukázusi népcsoportokhoz tartozó amerikaiaknak, viszont a latin-amerikai származásúak körében mindkét előbb említett csoporthoz képest kisebb a kockázat. Azt egyelőre nem tudják, hogy ez a különbség genetikai vagy életmódbeli sajátosságokhoz köthető-e.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.