Érelmeszesedés vizsgálata különböző módszerekkel
Az artériák vizsgálata
Hogyan tudhatjuk meg, hogy vannak-e plakkok az ereinkben, amelyek esetleg szívinfarktushoz vezethetnek? Ha anginát tapasztalunk, vagy a szívbetegség több kockázati tényezője is fennáll esetünkben, orvosunk különféle vizsgálatokat javasolhat annak megállapítására, vannak-e szűkületek vagy elzáródások a koszorúereinkben. Ezek egyebek közt a következők lehetnek.
Elektrokardiogram. Az általában csak EKG-ként emlegetett vizsgálat során elektródákat erősítenek a mellkashoz, hogy kimutassák az esetleges szabálytalan szívritmust vagy a szívinfarktus okozta eltéréseket, és meghatározzák, hogy a szív elég vérhez és oxigénhez jut-e.
Képalkotó módszerek. Ezek segítségével kideríthető, vannak-e szűkületek a verőerekben, és ha igen, mennyire súlyosak. A következő eljárásokat alkalmazzák a leggyakrabban.
- Radioizotópos vizsgálat. Radioaktív festéket fecskendeznek a vérbe, majd egy speciális berendezés felvételeket készít a szívről és az artériákról, ahogy a festék áthalad rajtuk.
- Echokardiogram. E vizsgálatban a festékek és röntgensugarak helyett hanghullámokat használnak arra, hogy képet alkossanak a szívről, és kimutassák a szívizom, illetve a véráramlás rendellenességeit.
- CT-vizsgálat. A röntgenvizsgálat e korszerűbb változatánál a berendezés különböző szögekből készít felvételeket a szívről, s azokból keresztmetszeti képeket állít elő.
- MRI. A berendezés mágneses mezők és rádióhullámok segítségével érzékeli a sejteket alkotó atomok által kibocsátott energiajeleket. A módszerrel mérhető az artériákon átáramló vér mennyisége, és így tetten érhetők a szűkületek.
Szivkatéterezés (angiográfia). E módszernél ceruza vastagságú műanyag csövet juttatnak be egy a lágyékban található artériába. A csövön át katétert vezetnek a szív felé, az egyik koszorúérbe. Ez után jódtartalmú festéket fecskendeznek a vérbe, és speciális kamerával készítenek felvételeket, hogy kimutassák az esetleges szűkületeket.
EBCT (elektronsugaras CT). Ezzel az eljárással kimutathatók az elmeszesedett verőerek. Magyarországon nem használják.
Cél: a plakk-képződés megelőzése és stabilizálása
Miután orvosunk megállapította, hogy plakkjaink vannak, a cél a stabilizálásuk és a szívinfarktus megelőzése. Sokkal jobb azonban megelőzni a plakkok kialakulását. A koleszterinszint csökkentése mindkét esetben kulcsfontosságú. Ha például egy koszorúér felszínének 60 százalékát borítják plakkok, az már súlyos érelmeszesedésnek számít. Amennyiben koleszterinszintünk rendszeresen 3,9, várhatóan nyolcvanéves korunkra alakul csak ki ilyen mennyiségű plakk; 7,8-as koleszterinszint esetén viszont ez már negyvenéves kor előtt is bekövetkezhet.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.