Sportolni kell az egészségért!
Mikor fordult elő utoljára, hogy nem a távkapcsolóval váltottunk csatornát a tévén? Vagy, hogy gyalog szaladtunk le a boltba tejért? Mikor használtuk a lépcsőt a lift helyett, és mikor álltunk meg a parkoló távolabbi végében ahelyett, hogy öt percig köröztünk volna egy közelebbi hely reményében? Ha olyanok vagyunk, mint a városi emberek többsége, akkor bizony elég régen!
Az irodai munka, a tévéfüggőség és az olyan kényelmi eszközök, mint a távkapcsoló vagy a fűnyíró traktor, valamint az autózás rögeszméje együttesen elkényelmesedett lakosságot eredményeztek: a felnőtt lakosság mintegy fele nagyon keveset vagy szinte egyáltalán nem mozog. Nem csoda hát, hogy már-már járványos méreteket ölt az elhízás.
No és mi köze van ennek a szív egészségéhez?
Nagyon is sok! A mérsékelt testmozgás önmagában nem csökkenti jelentősen a koleszterin szintjét, viszont segít a szívinfarktus elkerülésében – márpedig valószínűleg éppen ez az oka annak, hogy foglalkozunk a koleszterinproblémával.
A mozgás valóságos csodaszer a keringési rendszer számára, hiszen csökkenti a vérnyomást, lassítja a nyugalmi szívverést (tehát a szívnek nem kell olyan keményen dolgoznia, hogy szivattyúzni tudja a vért), csökkenti a veszélyes vérrögök kialakulásának valószínűségét, emellett kismértékben mérsékli az LDL és növeli a HDL szintjét. Abban is segít, hogy a szervezet jobban hasznosítsa az inzulint és a glükózt, így kisebb a metabolikus szindróma és a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
A testmozgás és a szív egészsége közötti kapcsolat már hosszú évek óta ismert: a szívkoszorúér-betegség rizikófaktorainak sorában a testmozgás hiánya a dohányzás után rögtön a második helyen áll. A Duke Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói által a New England Journal of Medicine 2002. november 7-i számában megjelentetett cikk azonban első ízben igazolta, hogy a mozgásnak önmagában is kedvező hatása van a koleszterinszintre, még akkor is, ha nem kíséri testsúlycsökkenés. A tanulmányban részt vevők heti 20-30 kilométernyi fürge sétának vagy kocogásnak megfelelő mennyiségű kalóriát dolgoztak le erőteljes vagy mérsékelt testmozgással.
- Tíz ok, amiért érdemes mozogni
- Testmozgás kérései
- A kevés mozgás hatásai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A koleszterinszintre gyakorolt hatás szempontjából a mozgás intenzitása nem volt mérvadó. Minél többet mozogtak a résztvevők, annál nagyobbá és kevésbé sűrűvé váltak a vérükben a koleszterinrészecskék. Nyilván emlékezünk még arra, hogy a kicsi és sűrű LDL-részecskék tudják a legnagyobb valószínűséggel befúrni magukat az artériák falába, hogy azután plakkokat képezzenek.
A testmozgás rendkívüli fontosságú a szív és az erek egészsége szempontjából
A mozgás elősegíti a fogyást is, ami viszont csökkenti a triglicerid-szintet. De még ha nem fogyunk is le, a mozgás akkor is segíthet abban, hogy tovább éljünk. A dallasi Cooper Intézet kutatói megállapították, hogy a fizikai edzettség a testsúlytól függetlenül jelentős védelmet nyújt a korai halál ellen. Sőt azt is kimutatták, hogy az elhízott, de jó kondícióban lévő személyeknek harmadakkora a veszélyeztetettségük az idő előtti elhalálozásra, mint azonos súlyú, de edzetlen társaiknak. A kockázat nagyjából ugyanakkora volt, mint az edzett sovány emberek esetében.
Ugyanilyen fontosak a testmozgásnak a szellemi állapotra gyakorolt előnyei. Számos tanulmányban olvashatjuk, hogy az aerob testmozgás (például a gyaloglás) az egyik legjobb gyógymód a szorongás és a depresszió ellen. Javítja a hangulatot, az önbecsülést és a mentális funkciókat is. Segíthet megbirkózni a stresszel, és ez nagyon fontos a koleszterinszint kordában tartása és a szívinfarktus elkerülése szempontjából. A lényeg az, hogy elkezdjünk mozogni, javuljon a közérzetünk és az erőnlétünk, valamint hogy jobban tűrjük a stresszt.
Az orvosi konzultáció és a fokozatosság lényeges!
Mielőtt továbbmennénk, nem árt átgondolni néhány dolgot. Ha eddig a legintenzívebb mozgás, amit végeztünk az volt, hogy a vasúti pályaudvaron a vonathoz loholtunk, miután hosszasan ácsorogtunk a jegypénztárnál, akkor először beszéljünk az orvosunkkal. Neki is jóvá kell hagynia, hogy olyan programba kezdjünk, amelynek keretében többet fogunk mozogni. Ugyanez érvényes akkor is, ha valamilyen szív- és érrendszeri vagy más krónikus betegségünk van.
Nagyon fontos a fokozatosság is. Az emberek a leggyakrabban azért hagyják abba a testmozgást, mert az elején túlzásba viszik és megsérülnek, vagy felbosszantja őket, hogy nem tapasztalnak gyors eredményeket. Éppen ezért ésszerűen lássunk hozzá – hiszen olyasmiről van szó, amit életünk végéig folytatni kell. Hallgassunk a testünkre! Ha másnap komolyabb fájdalmaink vannak, akkor túlzásba vittük a mozgást. Ha elszédülünk vagy rosszul leszünk, azonnal álljunk le! A lényeg az, hogy használjunk a szervezetünknek, nem pedig az, hogy ártsunk neki.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.