Koleszterin

Szívbetegség kockázatát csökkentse rendszeres mozgással

Életmódunk minden másnál nagyobb hatással van szívünk egészségére. Még ha vannak is olyan rizikótényezők, amelyek ellen nem tehetünk semmit, életmódunk megváltoztatása mindenképpen sokat számít abban, hogy ne kapjunk szívinfarktust, vagy ne következzen be más, úgynevezett „koszorúér-esemény”.

Lustaság fél egészség!
Lustaság fél egészség!

Az ember mindent megtesz azért, hogy egyre kényelmesebben éljen

Távirányítókkal váltogatunk a tévécsatornák között, hangosítjuk fel a hifiberendezést vagy kapcsolgatjuk lakásunkban a világítást. Ma már ki se kell szállni az autóból, ha hamburgerre támad kedvünk. Sokan mással végeztetik el otthonuk takarítását, kertjükben a fű lenyírását, de még a kutyasétáltatást is. Csoda-e ezek után, hogy a népesség jó része mozgásszegény életet él? Az amerikaiak 60 százaléka, a magyar felnőtt lakosság 70 százaléka semmiféle testgyakorlást nem végez.

Az ülő életmódúaknak csaknem kétszer akkora esélye van a szívinfarktusra, mint a rendszeres testmozgást végzőknek.

A testmozgás hiánya az egész szervezetnek (sőt az elmének is) rosszat tesz, a szívnek pedig különösen ártalmas. Aki ülő életmódot folytat, az csaknem kétszer akkora valószínűséggel kap szívinfarktust, mint a rendszeres testmozgást végző személyek. A mozgás emeli a HDL és csökkenti az LDL szintjét, fokozza az inzulin iránti érzékenységet, és csökkenti a vérnyomást. Segít a megfelelő testsúly elérésében, illetve megtartásában, és jó állapotban tartja a szívet.

Jegyezzük meg! Ha magas a koleszterinszintünk vagy esetünkben a koszorúér-betegség más rizikófaktorai vannak jelen, a testmozgás azzal segíthet e tényezők egy részének semlegesítésében, hogy erősebbé és egészségesebbé teszi az ereket, sőt olykor még új erek képződését is megindítja.

Ha – nevezzük nevén – tunya életmódot folytatunk, szervezetünk a bevitt kalóriákat nem elégeti, hanem zsírok formájában elraktározza, ami magas triglicerid-és LDL-szinthez vezet. Sőt a mozgáshiány olyan nagy veszélyt jelent a szívre, hogy egyes szakértők szerint a rendszeres testmozgás hiányát is a szívbetegség rizikótényezői közé kellene sorolni – olyan faktorként, amely ugyanolyan veszélyes, mint mondjuk a magas LDL-szint.

Életmódunk minden másnál nagyobb hatással van szívünk egészségére. Még ha vannak is olyan rizikótényezők, amelyek ellen nem tehetünk semmit, életmódunk megváltoztatása mindenképpen sokat számít abban, hogy ne kapjunk szívinfarktust, vagy ne következzen be más, úgynevezett „koszorúér-esemény”.

Akárhogy nézzük is, a régi mondás tökéletesen igaz: az vagy, amit megeszel

Az vagy amit megeszel.
Az vagy amit megeszel.

Ha étrendünkben sok a telített zsír és a transzzsírsav, akkor nagyobb a való-színűsége, hogy magas a koleszterin-szintünk.

Minél kevesebb gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és rostot fogyasztunk, annál valószínűbb, hogy megnő a koleszterinszintünk és vele együtt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Cikksorozatunk végén megismerkedhetünk az Életmódjavító Program táplálkozási stratégiájával, amelynek nemcsak a koleszterinszint csökkentése a célja, hanem az artériák „kitakarítása” is.

No, ez derék!

A karcsú derék nemcsak a csinos forma miatt előnyös, hanem azért is, mert csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, amelyet a deréktájon cipelt túlsúly egyértelműen növel. Mérjük meg a derekunkat ott, ahol a legkisebb a körfogata, rendszerint valamivel a köldök fölött. Férfiaknál a 100, nőknél a 90 cm feletti érték megnövekedett koszorúérbetegség-kockázatot jelezhet.

A túlsúly nem csak ruhavásárláskor jelent problémát!

Életmódunk minden másnál nagyobb hatással van szívünk egészségére. Még ha vannak is olyan rizikótényezők, amelyek ellen nem tehetünk semmit, életmódunk megváltoztatása mindenképpen sokat számít abban, hogy ne kapjunk szívinfarktust, vagy ne következzen be más, úgynevezett „koszorúér-esemény”

Testsúly

A fejlett világ súlyproblémával küzd – az emberek növekvő csípőbősége miatt például az Egyesült Államokban szélesebbre kellett cserélni az üléseket a színházakban, mozikban és stadionokban, sőt még a metró kocsikban is. Egyes légitársaságok pedig kezdik bevezetni, hogy aki olyan kövér, hogy szinte kidagad a repülőgép üléséből, annak meg kell vennie a jegyet a szomszéd ülésre is. A legfrissebb adatok szerint az amerikai felnőtteknek már csaknem a 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

Testtömegindex

A testsúly ismerete önmagában nem feltétlenül elegendő annak megállapításához, hogy valaki túlsúlyos vagy elhízott. Ehhez ugyanis ismerni kell a testtömeg indexet (TTI), amely a testmagasság és a súly viszonyát mutatja meg.

Az is számít, hol rakódik le a zsírfelesleg

alma-korte-elhizasA túlsúly hatására megnő az LDL és csökken a HDL szintje. A deréktáji zsírpárnák (a jól ismert „úszógumi” vagy sörhas) nemcsak a koszorúér-betegség kockázatát növelik, hanem a metabolikus szindrómáét is. A csípőtáji hízás (ami inkább a nőkre jellemző) kevésbé veszélyes.

Bárhol cipelik magukon a pluszkilókat, a nők számára a felesleg leadása különösen fontos. Ugyanis kimutatták, hogy esetükben a szívinfarktus kockázata csaknem 40 százalékban a testsúllyal függ össze.

Krónikus stressz és vérnyomás problémák? Tudod mit tesz a stressz a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával?

Életmódunk minden másnál nagyobb hatással van szívünk egészségére. Még ha vannak is olyan rizikótényezők, amelyek ellen nem tehetünk semmit, életmódunk megváltoztatása mindenképpen sokat számít abban, hogy ne kapjunk szívinfarktust, vagy ne következzen be más, úgynevezett „koszorúér-esemény”

Stressz és viszály

Kerüljük a munkahelyi stresszt!
Kerüljük a munkahelyi stresszt!

Mára már annyira mindennapossá vált a „stressz” szó, hogy néha szinte tartalmatlannak tűnik. Pedig a szív és az erek szempontjából nagyon is fontos.

Vigyázat! A stressz – különösen az a krónikus stressz, amelyet az ember pénzügyi, egészségügyi vagy családi problémák miatt szenved el – kritikus szerepet játszik az egyéni koszorúér betegség kockázatban.

Kimutatták például, hogy középkorú férfi pilóták egy csoportjában nagyjából 5 százalékkal nőtt az LDL-szint olyan időszakokban, amikor foglalkozásuk miatt nagy stressznek voltak kitéve. A stressz hatással van az endotélfunkcióra (amely az artériák falának egészségét tükrözi) és arra is, hogy étkezés után milyen gyorsan tűnnek el a trigliceridek a vérből. (Minél magasabb a trigliceridszint, annál több triglicerid jut a májba, ahol LDL-lé és VLDL-lé, azaz „rossz” és „nagyon rossz” koleszterinné alakul át.)

A stressz növelheti a vérnyomást és a véralvadási hajlamot is.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.