Fogápolás és szívinfarktus kapcsolata
Amikor legközelebb kapkodva mosunk fogat, vagy úgy döntünk, hogy kihagyjuk a fog-selymezést, jusson eszünkbe, hogy ha ínybetegségünk van, nagyobb valószínűséggel nő meg vérünkben a C-reaktív fehérje (CRP) szintje és vele a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Az ínybetegségeket baktériumfertőzések okozzák, amelyek megtámadják a fogínyt és az állkapocscsontokat. Ilyenkor az íny elválik a fogtól, s a keletkező résben foglepedék és még több baktérium gyűlik össze. A 21 és 50 év közötti felnőttek mintegy 15 százalékának és az 50 év felettiek 30 százalékának van ínybetegsége. A kutatások szerint az ínybetegségben szenvedőknél kétszer nagyobb a koszorúér-betegség kockázata.
A baktériumok a szájüregből bejuthatnak a véráramba, s arra késztetik a májat, hogy CRP-t és más fehérjéket termeljen. A baktériumok emellett közvetlen módon is károsíthatják az artériákat
Egy másik tanulmány szerint a szívinfarktus vagy instabil angina miatt kórházba került betegek körében egy három hónapos antibiotikum-kúra eredményeként kimutathatóan megnőtt a túlélés, és kisebb volt a szívinfarktus kockázata.
A kutatók sem biztosak abban, hogy miért segítenek az antibiotikumok. Feltételezik, hogy elpusztítják a heveny fertőzésből visszamaradt baktériumokat. (Boncolás során számos esetben kimutattak a koszorúerek falában Chlamydia pneumoniae baktériumokat.) Egy másik lehetőség, hogy egyes antibiotikumoknak gyulladáscsökkentő hatásuk is van.
Egyelőre azonban ne várjuk, hogy a kardiológusok a közeljövőben rutinszerűen antibiotikumokat írjanak fel…
Az egész világon egyre nagyobb közegészségügyi veszélyt jelent az antibiotikum-rezisztencia, vagyis az a jelenség, hogy egyre több olyan baktérium van, amely ellen még a legerősebb antibiotikumok sem hatnak. Egyértelmű bizonyítékok szükségesek, hogy az antibiotikumok hatásosak a koszorúér-betegség ellen, és azt is igazolni kell, hogy melyik antibiotikummal lehet a legjobb eredményeket elérni. Noha feltételezhető az összefüggés a kórokozók és a szívbetegség között, nem sikerült egyértelmű kapcsolatot kimutatni az élet során elszenvedett fertőzések száma, illetve a későbbi szívinfarktusok és stroke-ok gyakorisága között.
Hogyan segíthet az Életmódjavító Program?
A dohányzásról való leszokás szintén csökkentheti a fertőzés veszélyét. Megállapították, hogy a tartós dohányzás az egész szervezetet a kórokozók melegágyává teszi. A dohányosok különösen fogékonyak a légúti fertőzésekre. A Stroke című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerzői azt találták, hogy a gyakori krónikus fertőzésekkel – például hörghuruttal, emésztőszervi fekélyekkel, húgyúti fertőzésekkel, sőt akár ínybetegséggel – küszködő aktív és leszokott dohányosok esetében háromszor gyakrabban alakult ki korai koszorúér-betegség. A passzív dohányzás ugyanilyen ártalmas lehet, derítették ki kutatók, ezért szeretteinket is ösztönözzük a leszokásra az egész család egészsége érdekében.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.