• fogápolás
• fogmosás
• gyermek

Helyes szájápolás gyermekkorban

Hogyan kezdődött?

A fogkefe és a fogkrém az egyéni szájápolás legelemibb minden­napos eszközei. Magyarországon a 19. sz. első felében jelentek meg az első, külföldről hozott fogkefék. Ezeket a szépen megmunkált, monogramos fogkeféket először csak az arisztokrácia használta. A tömeges elterjedés csak jóval későbbre tehető. A hazai fogke­fegyártás pedig csak a XX. század elején indult meg. A fogápolás legrégibb módszere a növények, fák, virágok nedveinek használata.

Fogporok

Már az ősidők óta tudták, hogy a porszerű anyag dörzsölő hatású. A fogporok kifogyhatatlan receptjeit találhatjuk a szakirodalom­ban a középkortól egyre nagyobb számban. Majd a 19. században megjelent a glicerines paszta. A tubusba csomagolt paszta elindult a világhír fele. Tudományos kutatások eredményeként különböző gyógyhatású összetevők is belekerültek a fogkrémekbe. Ma már természetesen egész sor fogkefe és fogkrém szerepel a termékpalettán, és egyéb kiegészítő szájápolási termékekkel (fogselyem, fogvájó, öblögető, elektromos eszközök stb.) bővült a kínálat.

Korszerű ismeretek

A leggyakoribb fogbetegségek – mind a fogszuvasodás, mind az ínygyulladás és a fogágy betegség – létrejöttében a fogakon erősen tapadó bakteriális lepedéknek van döntő szerepe. Ennek eltávolí­tása, vagy keletkezésének és mennyiségének csökkentése – azaz az egyéni szájhigiéne megvalósítása – mechanikai és/vagy kémiai módszerekkel történhet.

A kisgyermekek szájápolásának mindennapi gyakorlása szülői felelősség. Fontos tehát, hogy a szülő birtokában legyen a gyermek életkorának megfelelő szájhigiénés tudnivalóknak, és a gyermeke növekedésével párhuzamosan gyarapítsa ezzel kapcsolatos ismere­teit. Ehhez szakmai segítség is igénybe vehető. Azt is tudni kell, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a szülő szájhigiéniája és fogainak állapota. Az ártó, fogszuvasodást előidéző baktériumok (Streptococcus mutáns) ugyanis a szülő, legtöbbször az édesanya szájából kerülnek a gyermek szájüregébe.

A kisbabák tejfogazata eredendően egészséges

Azonban az ép fogacskák megőrzése gyakran nem sok sikerrel jár. A valószínűsíthető okok között szerepel a megfelelő ismeretek hiánya, a rossz szokások, káros egészségmagatartás, szülői követ­kezetlenség, ártó környezeti hatások. A 3 éves kisgyermekek egy­harmadának, a 6 éves gyermekek kétharmadának már legalább egy vagy több szuvas tejfoga van.

Nem lehet elég korán kezdeni

A szájápolás az általános testi higiénia része, ezért a baba min­dennapi ápolásának részét képezi. Örvendetes, hogy ma már egyre több fiatal szülőt érdekel a sikeres megvalósítás módszertana, a fogbetegségek megelőzése.

A részükről leggyakrabban felmerülő kérdések a következők:

• Mikor kell elkezdeni a pici baba szájápolását, fogmosását?
• Mikor lehet a gyermek kezébe adni az első fogkefét?
• Milyen fogkefét vegyünk neki?
• Szabad-e, kell-e fogkrémet használni?
• Milyen fogkrémet ajánlott használni?
• Mennyi fogkrémet kell a fogkefére tenni?
• Hogyan, milyen módszerrel célszerű a fogmosást végezni?
• Ki mossa a gyerek fogát?
• Naponta hányszor kell fogat mosni?
• Mikor moshatja már önállóan a gyermek a fogait?

A szájápolást nem lehet elég korán kezdeni. Tulajdonkép­pen már a csecsemő fogatlan szájüregét is naponta ki lehet töröl­ni tiszta vászonkendővel, pelenkával, speciális baba fogtisztító kendőcskével, vagy vattapálcikával, gézdarabbal. Az első tejfogacskák megjelenésével kezdetét veszi a rendszeres fogápolás. A szülő feladata a kisbaba fogait naponta egyszer tisztítani – különösen fi­gyelve az íny menti részekre. A pici babát fektessük az ölünkbe, térdünkre és így tisztítsuk a szájüregét, ínyét, fogait.

Gyermekfogkefe

Az 10-12 hónapos baba kezébe már adhatunk gyermekfogkefét, amit ő többnyire csak játékra, rágcsálásra használ ugyan, de egyúttal megismeri, és meg is barátkozik vele. Az első fogkefe legyen puha, pici fejű, jól megragadható. Ma már sok fajta, tetszetős kivitelezésű gyermekfogkefe kapható. Valóban vásárlásra csábítanak, és kedvet csinálnak a fogmosáshoz.

A fogkrém választék szintén nagy

Különböző ízesítésű ter­mékek állnak rendelkezésre, van édesített és cukormentes formu­la. A fogkrém mindenképpen fluorid tartalmú gyermekfogkrém legyen. A fogkrém adagja életkor függő, tehát nem helyes, ha azt a pici gyermek élvezeti cikk gyanánt korlátozás nélkül nya­logatja.

Kezdetben a fogkrémet még ne erőltessük, fokozatosan kerüljön bevezetésre. Először éppen csak „maszatoljuk be” a kefemezőt. A tej rágófogak megjelenésével mindenképpen tanácsos a fluorid tartalmú gyermekfogkrém használata, mely optimális mennyiségű fogszuvasodás elleni hatóanyagot tar­talmaz. A tubuson általában ppm-ben (pars pro mille) adják meg a fluorid tartalmat, amely nem lehet több, mint 750 ppm. A fogkrémet mindig a szülő (felnőtt) adagolja. Nagyon keveset, borsónyi mennyiséget kell a fogkefére nyomni. A fogkrém le­nyelése nem jelent problémát, ha csak a fentiekben leírt mennyiség kerül felhasználásra.

A fogmosás módszerét tekintve a következő megoldást ja­vasoljuk. A rágófelszíneket a marokra fogott fogkefe előre-hát­ra mozgatásával, a fogak külső felszínét – az összezárt fogsoro­kon – körkörös mozgással tisztítsuk. A művelet az összes tejfog megjelenését követően kiegészítésre szorul. A külső felszínek tisz­títása kiegészíthető még egy lefelé, illetve felfelé irányuló mozgás­sal, mindig az íny felöl indulva. A belső felszínek tisztítása ugyan­így történik.

Először hagyjuk a gyermeket játékosan tevékenykedni. Ter­mészetesen a hatásos tisztítás szülői feladat, ami naponta legalább egyszer, az esti fogápolásnál soha nem maradhat el. A kisgyermek háta mögé állva, fejét kissé hátrabillentve és megtámasztva jól elérhetők a fogfelszínek. Szülői segítségre még nagyon sokáig, a gyermek 7-8 éves koráig szükség lesz.

Milyen időközönként mossuk?

Két éves kor előtt még elegendőnek mondható a napi egyszeri fogmosás, de ezután fokozatosan kerüljön bevezetésre a napi két­szeri tisztítás.

Nem jó, ha a fogmosásra az esti órákban túl későn kerül sor, amikor a gyermek már nagyon fáradt és nyűgnek érzi azt. Tehát nem tanácsos a lefekvés előtti pillanatokat megvárni. Az esti fog­mosást célszerű például az esti tisztálkodáshoz (fürdetéshez, für­déshez, zuhanyozáshoz), vagy az utolsó étkezéshez kapcsolni. Ezu­tán már csak vizet kaphat a gyermek.

Fontos kitérni a szülői példamutatás jelentőségére. Nyugodtan építhetünk a gyermek utánzási hajlamára. A nagyobb testvérek is motiváló erőt jelentenek. Az együtt, jó hangulatban végzett fog­mosás öröme maradandó élmény lehet. így lehet sikeresen meg­alapozni ebben az életszakaszban a fogmosási szokást, amely a későbbiekben magától értetődő, rutinszerűen végzett művelet, ter­mészetes igény lesz.

Érdemes tudni

Az alapos szájápolás nem egyszerű dolog, hosszú időt igényel az elsajátítása. A fogmosási módszereket, a szájápolási eszközök helyes használatát éppen úgy meg kell tanulni, mint bármi mást. A jó minőségű szájhigiénés szint elérése és fenntartása bizony időigényes feladat.

A gyermekek és szüleik, valamint a várandós kismamák bővíthetik szájhigiénés ismereteiket és gyakorolhatják az aján­lott módszereket, egyidejűleg a szükségleteiknek, kockázati tényezőiknek megfelelően összeállított, egyénre szabott programo­kat, megelőző kezeléseket vehetnek igénybe térítésmentesen szak­emberek segítségével.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.