• fogak
• fogápolás
• fogmosás

Fogfehérítés, fogmosás és fogselyem használata

Biztonságos kezelés a fogfehérítés?

Alapvetően igen. Az otthoni és a professzionális fogfehérítők hatóanyaga egyaránt karbamidperoxid, amely hidrogén-peroxiddá bomlik a szájban. Vizsgálatok támasztják alá, hogy nem rákkeltő hatású anyagról van szó, cáfolva ezzel a korábbi félelmeket. Ugyanakkor ideiglenesen érzékenyebbé teszi a fogakat a kezelést igénybe vevők majdnem 80 százalékánál.

Az érzékenységet az okozza, hogy a hidrogén-peroxid a fogzománc külső védőrétegén átszivárogva bejut az alatta húzódó puhább dentin-rétegbe, és irritálja az idegekkel átszőtt fogbelet. A tömések melletti mikroszkopikus repedések növelik az érzékenységre való hajlamot. A fogfehérítő sínt használók kb. 40 százaléka fogíny irritációt is tapasztal, amely pár napon belül, de legkésőbb egy hét alatt elmúlik.

Ne használjon fogfehérítőket az ajánlottnál gyakrabban! Kutatások szerint ezek a termékek mikroszkopikus mértékben koptatják a fogzománcot, ami növeli a fogak érzékenységét, sőt ritkán a fogszuvasodáshoz is hozzájárulhat.

A jó öreg fogmosás eltávolítja ugyan a lepedéket és meg­tisztítja a fogakat, de nem alkalmas az elszíneződött fogak kifehérítésére. Erre a célra sokféle, házilag alkal­mazható készítmény kapható a fogakra ragasztható fehérítőcsíkoktól kezdve a rájuk kent vagy sín segítségé­vel felhordott zselékig. A legtöbb készítmény hatóanyaga a hidrogén-peroxid, amely kifehéríti a fogzománcot.

Valóban fehérítenek ezek az otthon alkal­mazható szerek?

IGEN Eredményesek elsár­gult fogak esetén, de nem távolítják el a barnás vagy szürke elszíneződéseket.

Elő­fordulhat azonban, hogy a vizsgálatok nem voltak telje­sen objektívek, mert sokat közülük maguk a gyártók végez­tek vagy finanszíroztak. Ennél megbízhatóbb tudományos bizonyíték jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre a témában.

Ha valaki hollywoodi mo­solyra vágyik, annak meg kell fizetni az árát. A fogfehérítő szereket használók 78 százalé­ka tapasztalja – leginkább azok, akiknek ínysorvadása van -, hogy a kezelés során érzékenyebbé válnak a fogaik. Az otthon használt zselék irritációt okozó hatása nagyobb, mint a fogorvosi rendelőben végzett fogfehérítésé, mert az egyféle méretben kapható sín nem biztos, hogy mindenki szájába jól illeszkedik, így a hidrogén-peroxid mellé folyhat az ínyre és a száj lágy szövetei­re.

A túl gyakori fehérítés íny­gyulladást idézhet elő, a fog­zománc felszíne egyenetlenné, a fogak áttetszővé és kékes­szürkévé válhatnak. A legtöbb tünet elmúlik, ha abbahagyja a fehérítést. Mennyi a túl sok? Ha fogai hideg levegőre vagy folyadékra érzékennyé válnak, vagy gyakran bizsergő érzés jelentkezik bennük, az azt jelzi, hogy kissé túlzásba vitte a dolgot.

A legjobb a fogfehérítést a fogorvosra bízni!

A professzio­nálisan alkalmazott fehérítő­szerek 15-35 százalék hidro­gén-peroxidot tartalmaznak (az otthoniak kb. 10 százalé­kot), és a fogorvosok időnként lézert is használnak, hogy fel­gyorsítsák a folyamatot. Míg az otthoni fehérítés 2-4 hetet vesz igénybe, a fogorvosnál az egész megvan egy óra alatt.

Fehérebb lesz a fogunk a fehérítő fogkrémek használa­tától, mint a normál fogpasztától?

NEM Egyes fehérítőnek mon­dott fogkrémekben van egy kevés hidrogén-peroxid, míg a szódabikarbónát vagy kvar­cot tartalmazók hatása a „sikáláson” alapszik. Minden fogpasztától fehérebbnek lát­szanak a fogak, ha jól ledör­zsölünk valamennyi szennye­ződést, de a fehérítőként hirdetett krémek semmivel sem jobbak e tekintetben, mint a többi.

Tényleg minden nap ajánlatos fogselymet használni?

Ha egészséges fogakat szeretne, igen. A fogközök és az íny alatti rész fogselymes tisztítása nemcsak a vacsorakor ott maradt kukoricadaraboktól szabadít meg, hanem a fogínybetegségeket, sőt ezzel összefüggő komolyabb egészségügyi problémákat is segít megelőzni. A fogselyem használatával „kordában tarthatók” a test szerte krónikus és a szívbetegség, stroke, tüdőbetegség, koraszülés kockázati tényezőjeként számon tartott gyulladásokat okozó baktériumok.

Ne higgyen az olyan állításoknak, amelyek szerint a szájvíz ugyanolyan hatékony, mint a fogselyem. Egy híres szájvízmárka által szponzorált vizsgálat ugyan „kimutatta”, hogy az öblögetés eredményesebb, mint a fogselyemmel történő tisztítás, további kutatások azonban bebizonyították, hogy a fogselymezéssel és antibakteriális szájvízzel való öblögetéssel kiegészülő fogmosás az, ami 50 százalékkal csökkentheti a fogkőképződést jobban tehát, mint akár a fogselyem, akár a szájvíz önmagában.

Jobb az elektromos fogkefe a hagyományosnál?

Igen, ha a sörtéi először egyik irányba, majd a másikba forognak, oda-vissza rezgő mozgást végezve. A bostoni Forsyth Center for EvidenceBased Dentistry vizsgálatában azok a résztvevők, akik 3 hónapig naponta kétszer ilyen fogkefét használtak, 17 százalékkal csökkentették a fogínyproblémák kialakulását, szemben azokkal, akik hagyományos fogkefével mostak fogat.

Miután elemeztek 42, fogkefékről készült tanulmányt, megállapították, hogy a rezgőforgó típusok a leghatékonyabbak (és persze a legdrágábbak). A hanghullámmal működő és a csak oldalra vagy körben egy irányba mozgó elektromos fogkefék nem bizonyultak jobbnak a kézi fogkeféknél.

Akármilyen fogkefét választ, természetesen csak akkor várhat tőle eredményt, ha használja is legalább naponta kétszer, alkalmanként 3 percig.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.