Milyen hatással van a magas vérnyomás a szívre?
A magas vérnyomás kétszeresen is ártalmas a szívre nézve. Először is megnöveli a koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát – ez a szívet tápláló fő artériák (a koszorúerek) súlyos károsodását jelenti. Természetesen itt is a plakkok a főbűnösök, amelyek beszűkítik az ereket, s így csökken a rajtuk átáramló vér mennyisége.
A szívizom végül nem jut elég oxigénhez, és képtelen biztosítani a szervezet vérellátását. Minden erőfeszítés – tempós séta, kerti munka, sőt még a szeretkezés is -fokozottabb terhelést jelent a szívnek, és anginás rohamot, vagyis átmeneti mellkasi fájdalmat válthat ki. Az anginával a szív lényegében fel akarja hívni magára a figyelmünket. Hallgassunk a figyelmeztetésre, és forduljunk orvoshoz! Ha nem tesszük, a szívizom egyes területeinek vérellátása idővel teljesen leállhat, ami szívinfarktushoz vezet.
A túlhajszolt szív.
A magas vérnyomás ki is merítheti a szívünket. Minél magasabb a vérnyomásunk, annál keményebben kell dolgoznia a szívizomnak, hogy a vért az aortába továbbítsa. A szervezet többi izmához hasonlóan a többletmunka miatt a szív is megnagyobbodik, főként a bal kamra fala lesz vastagabb, ami a bal kamrai hipertrófiának nevezett betegséghez vezet.
Ebben az esetben a nagyobb nem jelent jobbat, sőt! Izmos falának megvastagodása miatt a bal kamra térfogata csökken, és a szív egy ciklus során kevesebb vért pumpál ki, tehát erőteljesebben kell dolgoznia, hogy fenn tudja tartani a vérkeringést. így aztán a szív még nagyobbá és még gyengébbé válik.
Hogy ez hová vezet?
Sok esetben sajnos pangásos szívelégtelenséghez, vagyis olyan állapothoz, amelyben a megnagyobbodott és túlhajszolt szív nem képes elég vért kipumpálni ahhoz, hogy fenn tudja tartani a normális keringést. Az erekben feltorlódott vérből folyadék szivárog a tüdő apró légjárataiba, így azok „pangóvá” válnak, emiatt légszomjat érzünk A lábszárban és a bokában is összegyűlhet folyadék, ez a duzzanat az ödéma. Ha nem kezelik, az állapot végül odavezethet, hogy a szív leáll.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.