A stressz 10 fő oka és tünetei
Több mint 5000 beszélgetés lefolytatása után a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatói megállapították, hogy a következő tíz stressz okoz a leggyakrabban betegséget vagy sérülést:
- Házastárs halála
- Válás
- Házastársak különköltözése
- Börtönbüntetés
- Közeli hozzátartozó halála
- Sérülés vagy betegség
- Házasságkötés
- Állás elvesztése
- Házastársak kibékülése
- Nyugdíjba vonulás
A stressz fizikai tünetei
| Rövid távon | Hosszú távon |
|---|---|
| Szapora szívverés | Fejfájás |
| Vérnyomás-emelkedés | Izomfájdalmak |
| Gyors légzés | Gyomorégés |
| Erőteljes verejtékezés | Megváltozott étvágy |
| Hideg kéz és láb | Gyakori kimerültség |
| Feszült izmok | Csökkent libidó |
| Émelygés vagy gyomorremegés | Gyakori meghűlés vagy más betegségek |
| Hasmenés vagy vizelési kényszer | Álmatlanság |
| Szájszárazság | |
| Pupillák kitágulása |
A stressz pszichés tünetei
- Harag
- Szorongás
- Depresszió
- Félelem
- Elhagyatottság érzés
- Elszigeteltség érzés
- Szomorúság
- Bűntudat
- Ingerlékenység
A krónikus stressz zavarttá és döntésképtelenné tehet, arra vágyunk, hogy valaki megoldja a gondjainkat.
Stressztelenítsünk!
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- A libidó csökkenése és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A stresszt természetesen nem küszöbölhetjük ki teljesen az életünkből – ez nem is lehet cél. Némi stressz nélkül sokunkat semmi sem ösztönözne arra, hogy jól végezzük a munkánkat, ápoljuk személyes kapcsolatainkat, tegyünk valamit a közösségért, és egyáltalán, jobbá és gazdagabbá tegyük az életünket. Ám hacsak lehet, igyekezzünk csökkenteni az életünkben jelentkező stresszhatások számát és intenzitását.
No és ha ez nem lehetséges? Mit tegyünk, ha elkerülhetetlen stresszel szembesülünk, például elveszítjük az állásunkat, vagy egy vihar megrongálja a házunkat? Ilyenkor próbáljuk megváltoztatni a történtekre való reagálásunkat. Ez nem feltétlenül könnyű, de lehetséges. Olvassunk csak tovább!
Születési hiba?
A kutatók évtizedek óta igyekeznek kideríteni, hogy bizonyos személyiségtípusú egyéneknél nagyobb-e a magas vérnyomás kialakulásának a valószínűsége. Egyes vizsgálatok azt állapították meg, hogy a magas vérnyomásban szenvedők általában szorongóbbak és levertebbek, mint az egészségesek. Más kutatók az „A típusú” személyiségeket – az agresszív, cinikus, ellenséges és ambiciózus embereket – vizsgálva találtak hasonló összefüggést a magas vérnyomással. Megint más tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy kapcsolat mutatható ki a magas vérnyomás és az olyan vonások között, mint az alázatosság és a belső feszültségek elfojtása.
Egyik vizsgálat során sem találtak azonban döntő bizonyítékokat, részben azért, mert a személyiségek csoportosítására használt módszerek nem voltak egységesek. A kutatások egy részében standardizált személyiségteszteket használtak, a többiben nem; egy részükben a kiélt haragot mérték, másokban az el-fojtott haragot; és így tovább.
A „fehérköpeny-hatás” – vagyis az a hajlam, hogy az orvosi rendelőben (és csakis ott) magas legyen a vérnyomás – szintén torzíthatta az eredményeket.
A személyiség és a hipertónia kapcsolata
A kutatók egyre inkább úgy vélik, hogy a személyiség és a hipertónia közti összefüggés bonyolultabb, mint eddig gondolták. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői 283 férfinál vizsgáltak bizonyos személyiségjegyeket, például a haragot, a harag kifejezését, a szorongást, a reménytelenséget és az alázatosságot. A fehérköpeny-hatás kiküszöbölése érdekében a résztvevők vérnyomását több napon át mérték 24 órán át működő hordozható vérnyomásmérővel.
Sikertelen férfiak: növekvő vérnyomás
Egy tanulmány szerint azoknál a férfiaknál, akikben igen erős a reménytelenség érzése – ami abban nyilvánul meg, hogy minden erőfeszítést hiábavalónak éreznek, a jövővel kapcsolatos várakozásaik pedig negatívak -, háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás, mint azoknál, akikben ez az érzés csak kismértékben van jelen.
Az enyhe magas vérnyomásban szenvedő férfiak esetében a regisztrált személyiségjegyek nem tértek el jelentős mértékben a normális vérnyomású társaikétól. Ha a személyiségnek van valamiféle szerepe a magas vérnyomás kialakulásában, akkor az a vizsgálatot végző kutatók feltevése szerint mindössze annyi lehet, hogy fokozza vagy csökkenti a betegségre való örökletes hajlamot.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.