• vérnyomás mérése

A vérnyomás mérése, eszközök tippek a méréshez

A mérési eszközök

A, Higanyos manométer

Régóta alkalmazott mérési technika, amelyben egy zárt üvegcsőben higany helyezkedik el. Ezt a rendszert tartják a legpontosabbnak, és gyakran más eszközök vagy vérnyomásmérő-rendszerek kalibrálására használják. Mégis tudnunk kell, hogy a szisztolés vérnyomást kissé alul­becsüli 1-2 Hgmm-el, míg a diasztolés értékeket felülértékeli. A higany­oszlop nyugalmi állapotban pontosan a 0 értéknél van. Ha nyugalmi helyzetben ez alatt áll, akkor higanyt kell tölteni a tároló rendszerbe. A higanymilliméteres skálabeosztás 0-tól 300 Hgmm-ig tart.

A manométert mindig függőlegesen kell tartani, mert különben torz értékeket kapunk. A higanyos manométereknél legfontosabb a 0 pont ellenőrzése. Ennek biztosítására több korrekciós eljárást alkalmaztak, de ezeknek csak a kutatásokban van szerepük.

 A mérés technikája

• A szisztolés érték becslése pulzustapintással: Tapintsuk ki a könyökhajlatban (artéria brahiálisz) vagy a csuklónál (artéria radiálisz) az ér lüktetését, tartsuk rajta az ujjúnkat, közben a mandzsettát fújjuk fel kb. 30 Hgmm-el nagyobb értékre, mint ahol a pulzus eltűnt. Ezután lassan eresszük le a nyomást, és jegyezzük meg azt a pillanatot, illetve értéket, ahol a pulzus újra megjelent. Ez a szisztolés érték.
• Szabályos mérés fonendoszkóppal: A mérés megvalósításához fonendoszkópra és a higanyos manométerhez illesztett mandzsettára van szükség. Ma már általában otthoni önmérésre automata rendszereket használnak, mégis tanulságos a hagyo­mányos mérési módszer megismerése. A fonendoszkópot a könyökhajlat­ban kitapintott verőérre helyezzük.[brbr]A mérés folyamán a vizsgált egyénnél a vérnyomásmérő pumpájával a mandzsettát felpumpáljuk kb. 30 Hgmm-el magasabb értékre a tapintással becsült szisztolés érték fölé, majd másodpercenként 2-3 Hgmm-es sebességgel engedjük le a szorítást, amíg egy hangot nem hallunk. Ez a hang (érhang) jelzi a szisztolés értéket. A hangot egy darabig folyamatosan halljuk a szív ritmusának megfelelően. Majd a hang hirtelen megszűnik: ez jelzi a vérnyomás diasztolés értékét. Előfordul, hogy az érhangok nem szűnnek meg, csak elhalkulnak, akkor az elhalkulás időpillanata jelzi a diasztolés nyomást.

A modern automata rendszereknél nincs szükség közvetlen mérésekre, ezek automatikusan történnek oly módon, hogy a fonendoszkóp helyét egy piezoelektromos felvevő foglalja el, és az regisztrálja az érhangokat, és hasonló módon értékel is.

Technikai nehézségek

A leggyakoribb probléma a mandzsetta kiválasztása. Ha a kar méretéhez képest túl kicsi a mandzsetta, az eszköz pumpája nem tudja megfelelően elnyomni az artéria brahiáliszt, a mért értékek a vártnál magasabbak lesznek. A pontos méréshez szükséges, hogy a mandzsettazsák hossza a felkar körfogatának legalább 80%-át, szélessége a körfogat legalább 40%-át elérje. Ez elsősorban vastag karú, elhízott felnőtteknél jelent gondot. Újabban már 2-3 méretű mandzsettákat is lehet kapni.

B, Aneroid manométer

A rendszer alapvetően hasonlít a higanyos rendszerhez, csak ebben az esetben a mandzsetta egy levegővel teli zárt rendszerben pumpa segít­ségével telődik. Olyan nyomást kell elérnünk, hogy a kar ereiben a véráramlást megszüntessük. A továbbiakban hasonló eljárást alkal­mazunk, mint a higannyal töltött rendszer esetében.

Figyeljük fonendoszkóppal a könyökhajlat artériás verőerében az érhangot, és észleljük a szisztolés és a diasztolés nyomásértéket jelző érhangokat, illetve azok eltűnését. A manométer skáláján az értékeket egyszerűen leolvassuk. Az aneroid készülékek nagyobb hibahatárral mérnek, és idővel 5-7 Hgmm-es eltérések is kialakulhatnak.

Modern félautoma és automata manométerek

A rendszerek alapelve teljesen hasonló az aneroidhoz, azonban a hangok észlelése automatikus, és a kijelzés egy ZCD-panelen azonnal numerikus formában jelenik meg. A vérnyomásértékek mellett a pulzusszámot is azonnal megszámlálja. A rendszerek fejlettségi fokától függően a mandzsetták felfújása lehet hagyományos (gumiballonnal), de lehetséges automatikusan, gombnyomásra, akkumulátor vagy elemek felhasználásá­val. Az eredmények kinyomtatása is megoldott.

A mérés technikája

• Alapulhat az érhangok detektálására (piezo-elektromos felvevő), mint a hagyományos mérésnél, de lehetséges Doppler-technikával (ultra­hang) az áramlás észlelése révén, valamint oszcillometriás módszerrel.
• Oszcillometriás módszeren alapuló manométerek nagyon elter­jedtek az automata rendszerekben, mivel a hallgatódzás bizonytalansága kikapcsolható, sőt a mandzsetta felhelyezése sem olyan kényes kérdés. Ilyen rendszerekben az artéria brahiáliszról a mandzsettára terjedő oszcil­lációt érzékelik, megállapítják a szisztolés és középnyomást, majd kiszámítják a diasztolés nyomást. A diasztolés érték számított. A mérés­nél a mandzsettát a szokványos felkari pozícióba szokták helyezni, de az utóbbi időben nagyon elterjedtek a csuklóra helyezhető automata vérnyo­másmérők is.
• Ujjpletizmográfiás módszer. A betegek otthonában történő méré­sek számának növelése érdekében fejlesztették ki a nyolcvanas évek ele­jén ezeket a rendszereket, melyekben a volumenváltozásokból adódó pulzushullám segítségével határozzák meg a vérnyomásértékeket. Otthoni mérésre nagyon elterjedtek ezek a műszerek a kezelés egyszerűsége és a kis méret miatt. A kéz ujjaira helyezhető mérő a vérvolumen, illetve áram­lásváltozás alapján méri a vérnyomást.

A gyakorlat szempontjából, illetve a beteg szemszögéből nézve az OMRON félautomata és automata mérői egyaránt alkalmasak a biztonsá­gos mérésre. A gyakori mérésszükséglet a teljesen automata és 10-14 mérési eredményt rögzítő mérőket helyezi előnybe. Az önmérés új gyakorlatában, az ún. nappali vérnyomás-monitorozást az OMRON IC szolgálja, de erről a következő fejezetben lesz szó.

A vérnyomásmérés szabályai

• A mérést nem lehet kapkodva végezni. A méréshez helyezkedjünk el kényelmesen, majd várjunk 2-3 percet a mérés elkezdéséig.
• Régebben úgy mértek, hogy 5-10 Hgmm-ig kerekítettek. Ezt az automata, mérők nem is engedik meg, és pontos mérési eredményt adnak: pl. 137/93 Hgmm. Ha hagyományos mérést végzünk, akkor is erre kell törekedni.
• Helyes, ha mindig ugyanazon a karon mérünk. Első alkalommal mindkét karon végezzünk mérést. Ha a két kar között a különbség több mint 10 Hgmm, ezt jelezzük kezelőorvosunknak.
• A mandzsettás rendszereknél ellenőrizzük azok nagyságát, mert ha nem elég hosszú, illetve széles a mandzsetta, akkor teljesen torz mérési eredményeket kapunk.
• írjuk fel az időpontot, amikor a mérést végeztük, beszéljük meg orvosunkkal, hogy mikor érdemes és mikor a leghelyesebb a méréseket elvégezni.

Amennyiben az önmérés során a gyógyszeres kezelés ered­ményességét vizsgáljuk, írjuk fel, milyen gyógyszereket szedünk, és ehhez viszonyítva mikor történtek a mérések.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.