Magasvérnyomás kezelése

Mit jelent a vérnyomás-monitorozás?

A nap bármely időpontjában végzett egyszeri vagy többszöri vérnyomás-mérés helyett napi vérnyomásprofil mérésére törekszik a módszer azáltal, hogy nappal és éjjel előre meghatározott időpontokban rendszeres vérny­omásmérést végez. A napi vérnyomásmérések száma mindig meghaladja az 50-et.

Miért indokolt ilyen sok, napi mérést végezni?

  • Már a vérnyomás-szabályozás bemutatásánál is írtam, hogy a vér­nyomás a nap egészében folyamatosan változik. Egy időpillanatban kira­gadott érték alapján nem lehet eldönteni, hogy normális vagy kóros vér­nyomással állunk-e szemben,
  • A nap, különböző periódusaiban eltérő értékek lehetnek. Előfordul, hogy az orvos rendelési idejében mindig normális a vérnyomás (pl. délután), ennek ellenére a reggeli órákban akár 200 Hgmm vagy ennél magasabb értékeket is mérhetünk.
  • Az orvosi rendelő, illetve maga az egészségügyi környezet, az orvos kisebb-nagyobb mértékű stresszt jelent a beteg számára, és ott, akkor – de nem máskor – magasabb vérnyomást mérünk. Ezt hívjuk „fehér köpeny”- reakciónak. Ma még nem tudjuk, pontosan mit jelent, de fontos, hogy a rendelőn kívül is tudjuk mérni a napi vérnyomásértékeket.
  • Az úgynevezett veszélyes időszakok leleplezése csak folyamatos méréssel lehetséges. Igaz, hogy a napi bioritmus ismerete alapján tudjuk, hogy általában reggel és késő délután 18 és 20 óra között a legmagasabb a vérnyomás, de ez nem szabály, hiszen lehetnek igen veszélyes vérny­omáskiugrások „krízisek” más időpontokban is.
  • Nagyon fontos tudnunk, hogy milyen a nappali és az éjjeli vér­nyomás aránya. Normális körülmények között éjjel mindig alacsonyabb a vérnyomás. Ennek az az oka, hogy éjjel erősebb paraszimpatikus hatás érvényesül, így a pulzus és a vérnyomás is alacsonyabb lesz. Normális körülmények között a nappali-éjjeli átlagos vérnyomás aránya több,mint 10% a nappali érték javára. Ezt az arányt diurnális indexnek nevezzük, és az utóbbi időben nagy jelentőséget tulajdonítanak aktuális értékének.

Ha a nappali és az éjjeli értékek egyenlő nagyságúak, akkor:

  • erős szimpatikus aktivitás érvényesül éjjel is, vagy
  • a szervkárosodással járó komolyabb magasvérnyomás-betegség egyik korai jele.

Ha a magas vérnyomásban szenvedő beteg valamilyen gyógyszert kap, akkor azért fontos a napi teljes időszak mérése, mert előfordulhat, hogy bizonyos napszakokban túlzottan jól sikerül a vérnyomáscsökkentés, és pl. szükség van a gyógyszerdózis változtatására.

Milyen gyakorissággal indokolt a mérést végezni?

A jelenlegi tapasztalatok alapján nappal 15 percenként, éjjel félóránként célszerű automatikus mérést beállítani az ilyen készülékeken. Természetesen ettől eltérő, speciális beállítások is lehetségesek, ha azt a kezelőorvos indokoltnak tartja. A forgalomban lévő készülékeket kom­puter segítségével lehet programozni tetszőleges időmérési frekvenciára.

A javasolt optimális mérési frekvenciától azonban csak ritkán térnek el az orvosok. Elvileg lehetséges 5 percenkénti mérés is, ezt azonban sokáig nem lehet fenntartani, mert az ismételt mérések (mandzsetta-felfuvások) nagyon sok embert irritálnak, idegrendszeri izgalom alakul ki, és valót­lanul magasabb vérnyomásértékeket mérhetünk. A jelzett mérési gyako­riságot az egyének több mint 95%-a jól tűri, még az idős emberek is.

A mérési eszközök felépítése

Tudnunk kell, hogy az ambuláns vérnyomás monitorozás, – divatos, de idegen rövidítéssel ABPM (ambulant blood pressure monitoring) több elemből áll:

  • Érzékelő eszköz: (piezoelektromos egység vagy vibrációs jelrögzítő stb.) mandzsettával. A mandzsetta legtöbb esetben a felkarra kerül, de a pleizmográfiás rendszernél az ujjakra. A mandzsetták nagyságának itt is jelentősége van (elhízott ember vagy gyermek).
  • Felvevő egység: Ez általában zsebnagyságú vagy annál valamivel nagyobb. Benne helyezkedik el a jelátalakító mikroprocesszor, a vér­nyomásértékeket mutató LCD-kijelző, a pumpa, valamint az energiát szol­gáltató elemek. A vérnyomásmérési adatok itt kerülnek tárolásra.
  • Kiegészítő elemek: Lehetséges szimultán EKG-jel-készítés is párhuzamos EKG-ábrázolásra, illetve mérési illesztésre. Összekötő kábelek a mandzsetta, illetve a számítógépes csatlakozáshoz.
  • Személyi számítógép: színes monitorral és nyomtatóval. Ez tetszőleges lehet, de döntő, hogy a készülékek beállítása, mérési előkészítése, valamint a kiértékelés csak számítógéppel lehetséges. A program (szoftver) nélkülözhetetlen része a rendszernek.
  • Napló: A naplóban a beteg leírja a lefekvés, a felébredés, a felkelés idejét, a napi tevékenységeket időrendi sorrendben. Ha panaszt észlel, azt is jelzi, időjelöléssel együtt.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.