Magasvérnyomás kezelése

Napi bioritmus. Az életaktivitás hatása a vérnyomásra

A vérnyomásváltozásokat csak úgy lehet a maga valóságában megérteni, ha figyelembe vesszük, hogy minden aktivitás más és más nagyságú vál­tozást hozhat létre. Az tehát semmiképpen nem jellemző, hogy a vérnyo­más egy adott napon végig pl. 120/80 Hgmm. A vérnyomás a felébredéstől késő estig változik, és ezen változás jellemző lehet. A vér­nyomás a napi jellegzetes élettevékenységekkel együtt változhat. Tanulságos egy egészséges és egy magasvérnyomás-betegségben szenve­dő ember napi vérnyomás változásának követése.

Vérnyomás változása – mérés

A vérnyomásmérés önmagában is izgalom a legtöbb egyén számára. Ezt is elegánsan igazolták: 32 embernek 12 alkalommal (orvosi vizit) vizs­gálták a vérnyomását, egymást követő mérésekkel. Az első mérésnél a vérnyomás mindig magasabb volt, mint a második alkalommal. Az első 3-4 vizitnél mindig magasabb volt a vérnyomás, mint a későbbiekben, majd a 6. vérnyomásmérés után a vérnyomás értéke stabilizálódott.

Kimutatták, hogy az életaktivitások mennyire változtatják meg az aktuális vérnyomást az átlagos nyugalmi állapothoz képest.

Az életaktivitás befolyása a vérnyomásra (Hgmm):

  • Szellemi aktív tevékenység (előadás, vita) + 20,2
  • Fizikai munka + 16,0
  • Sétálás + 12,0
  • Öltözködés (nők) + 11,0
  • Telefonálás + 9,5
  • Irodai rutinmunka + 5,9
  • TV nézés (izgalom nélkül) + 0,3
  • Pihenő állapot, otthon + 0
  • Alvás – 10

A fenti példáktól eltekintve a vérnyomásnak sajátos napi biológiai ritmusa van

Erre jellemző, hogy a nappali órákban a vérnyomás magasabb, éjjel alacsonyabb. Ezt az összefüggést némileg befolyásolja a valódi ébredés és elalvás ideje. Konvencionálisan a nappali időszakot reggel 7 órától este 22 óráig tekintjük, és 22 órától reggelig beszélünk éjjeli periódusról.

A két periódus közötti vérnyomáskülönbséget speciális vérnyomásmérő moni­torokkal ellenőrzik. A nappali vérnyomás- (szisztolés, illetve diasztolés) érték átlagosan 10-12%-kal magasabb, mint az éjjeli. Ez a vérnyo­máskülönbség a felnőtt populáció igen magas százalékában (92-95%) így van. Ha ez a különbség hiányzik, akkor kóros állapotra lehet gondolni.

Vérnyomás csúcsértékei

A nappali emelkedettebb értékeken túl még további jellegzetességek is megfigyelhetők. A vérnyomás általában a reggeli órákban magasabb, majd késő délután is van egy második csúcsérték. A normális vérnyomású és a magas vérnyomásban szenvedő ember között az a különbség, hogy az utóbbinál csaknem minden időszakban magasabb értékekkel találkozunk, sőt a korai reggeli vérnyomáskiugrás igen magas lehet. Hipertóniás betegekben a kora reggeli vérnyomás-emelkedés már a hajnali órákban megindul, és pulzusszám-emelkedésével jár együtt.

Angol kutatók figyelték meg a vérnyomás heti ingadozását. Jellegzetes, hogy a hét napjai közül a hétfői nap a legrosszabb. Itt emelkedik reggel legmagasabbra a vérnyomás a többi napokhoz képest. Fontos tudni, hogy ebben az időszakban leggyakoribb a szívtrombózis, a hirtelen halál, valamint az agyvérzés.

A napi bioritmussal összefüggő komoly szövődmények előfordulását és a vérnyomással való összefüggését szemléltetjük ezen az egész világot bejárt ábrán. A kora reggeli órákban – a szimpatikus aktivitás fokozódása révén – emelkedik a vérnyomás (és a szívfrekvencia). Ezzel együtt jár a hirtelen halálok számának emelkedése.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.