• egészség
• vérnyomás mérése
• vizsgálat

Milyen gyakran mérjünk vérnyomást?

Az ma már nem kérdés, hogy minden beteg-orvos találkozón, minden vizit alkalmával ajánlott a vérnyomásmérés. Normális vérnyomás esetén kétévenként, magas-normális vérnyomás esetén évenként ajánlatos felkeresni a kezelőorvost ellenőrző mérés céljából. Magas vérnyomás – betegség megjelenésekor a vérnyo­másértéktől függően a kezelőorvos különböző gyakoriságban javasolja a rendelői kontrollméréseket. Más a helyzet azonban az önvérnyomás mérések gyakoriságával.

Vérnyomásmérés rendelőben

Rendelőben mért emelkedett vér­nyomásérték esetén ajánlott a beteg otthonában több napon keresztül, naponta legalább 3-5 alkalommal, különböző napszakban megismételni a mérést. Az otthoni körülmények között végzett mérések nagy segítséget nyújthatnak a kezelőorvosnak a már kialakult hipertónia kezelésében.

Normális vérnyo­más esetén is érdemes méréseket végezni azon idősza­kokban, amikor közérzetében valamilyen változás történik, esetleg szédülésérzése, fejfájása, erős szív-dobogása van, nyomó fájdalmat érez a mellkasán (szív tájékán), vagy éppen csak túl fáradékony. Ezek a tünetek (bár nem jellemzően) jelezhetik a vérnyomás változását.

Ha már kialakult a magas vérnyomás betegség, legalább heti 2-3 alkalommal érdemes a vérnyo­mást ellenőrizni. Ha a magas vérnyomás betegség gyógyszeres kezelést igényel, a kezelés hatékonyságának ellenőrzése céljából kezdetben ajánlatos napi többszöri mérést beiktatni. A szabályt azonban mind a normotóniás, mind a hipertóniás betegnek ajánlatos betartani; ha vérnyomásában kedvezőtlen változást tapasztal, haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát.

Ambuláns vérnyomás monitorozás

Ambuláns vérnyomásmonitorozás során a 24 órás vérnyomásmérő monitor segítségével (Ambulatory Blood Pressure Monitor – ABPM) a nap folyamán tet­szőleges gyakorisággal, választott körülmények (kórházi, fekvő/járó, mindennapos tevékenység, fizikai terhelés) között mérhető a vérnyomás. Az átla­gos beállítás során nappal 10-20, éjjel 20-30 per­cenkénti mérés,  mely akár 5 percenkéntire is sűrít­hető -, naponta 50-120 adatot szolgáltat.

A készülék kisméretű (elemekkel együtt 350 g), 24-48 órán át méri a vérnyomást és tárolja az ada­tokat, melyeket a hozzá csatlakoztatható számítógép­pel a kezelőorvos értékel. A mérési adatokat a rend­szer elemzi, 24 órás, nappali, éjszakai vérnyomás és pulzus értékeket átlagol és a kezelőorvos számára szá­mos származtatott értéket is megjelenít.

ABPM méréssel hipertónia véleményezendő, ha 24 órás átlagvérnyomás meghaladja a napi 130/80 Hgmm, nappal 135/85 Hgmm, éjszakai órákban pedig a 125/75 Hgmm értéket. A monitorozás lehetőleg ne pihenő­napon történjen, a vizsgálat során a vizsgált egyén vezes­sen eseménynaplót. A vémyomás monitorozást a kezelőorvos javasolja tisztázatlan vérnyomás ingadozás, fehérköpeny hipertónia gyanúja, illetve speciális diag­nosztikus esetekben, és a kezelés optimalizálása céljából.

A vizsgálat során a helyi zavaró nyomásérzés, eset­leg kisebb bevérzések, múló kényelmetlenségnél nem tekinthetők többnek. A kar mozgatásakor számos téves mérés történhet. A betegnapló, a napi vérnyo­másváltozás és a vérnyomáskiugrások értékelése, a gyógyszerek hatásának elemzése és a megfelelő diagnosztikus és terápiás döntések meghozatala nagy gyakorlatot igényel.

Fehérköpeny hipertónia

A „fehérköpeny hipertónia” esetén otthon (nem egészségügyi személyzet jelenlétében) normális a vérnyomás, azonban a rendelőben a vérnyomás értéke meghaladja a normális tartományt. A „fehér­köpeny hipertónia” még nem kialakult magas vérnyomás – betegség, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy az esetek nagy részében (30-60%-ban) előbb-utóbb állandósult hipertóniává válhat. Ezért a fehérköpeny hipertóniás egyéneknek gyakoribb vérnyomás ellenőrzésre van szükségük.

A már kialakult hiper­tóniások közel 20%-ában megfigyelhetjük a „fehér­köpeny jelenséget”. A jól beállított gyógyszeres ke­zelés mellett a beteg ott­honában normális vérnyo­másértéket mér, az orvosi rendelőben azonban a mért érték meghaladja a normális érték határát. Ezekben az esetekben az otthoni ellenőrzéseknek kiemelt szerepet tulaj­donítunk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.