Gasztroenterológia

A sárga beteg vizsgálata elkülönítő diagnózisa

A sárgaságot mesterséges világításnál nehezebb észrevenni, mint természetes vagy nátriumfényben. Ha a klinikai vagy laboratóriumi jelek alapján felismertük a sárgaságot, fontos megállapítani, hogy dominálóan konjugálatlan vagy dominálóan konjugált-e a hyperbilirubinaemia. Ehhez legegyszerűbb megállapítani, hogy van-e bilirubin a vizeletben.

Ha a sárga beteg vizeletében nincs bilirubin, akkor az indirekt hyperbilirubinaemiára utal. Ilyen esetben a reticulocytosis, anaemia, csökkent haptoglobin haemolysist bizonyít, ezek hiánya konjugációs zavarra (Gilbert-szindróma) utal. Ha a vizeletben bilirubin mutatható ki, akkor az konjugált, direkt hyperbilirubinaemiát jelez, mivel ez a molekula már vízoldékony, és a vizelettel kiválasztódik. A vizelet ilyenkor sötétbarna, epeúti obstrukció esetén a széklet általában hypocholiás vagy acholiás.

Az anamnézis egyik fontos kérdése tehát, hogy milyen színű a vizelet és a széklet. A szérum vizsgálatával a hyperbilirubinaemia mértéke és milyensége pontosan meghatározható. A további vizsgálatok célja az icterus okának megállapítása.

A sárgaság diagnózisa

A hyperbilirubinaemia típusának meghatározása önmagában még nem elegendő a sárgaság okának megállapításához. A cél a minél gyorsabb, pontosabb és ökonomikus diagnózisállítás.

A gondosan felvett anamnézis alapján sokszor valószínűsíthető a diagnózis

A laboratóriumi vizsgálatok segítenek annak megállapításában, hogy haemolysis, a májparenchyma károsodása vagy anatómiai akadály okozza-e az icterust. A növekedett nekroenzimértékek (GOT, GPT) parenchyma károsodásra, az ALP és GGT emelkedése cholestasisra, a vírusmarkerek (HbsAg, anti HCV, stb.) hepatitisre, az autoantitestek (ANA, AMA, SMA, ANCA) autoimmun májbetegségre, a tumormarkerek (AFP, CA19-9) malignus betegségre utalnak. A cholestasis oka intra- vagy extrahepaticus is lehet.

A képalkotó vizsgálatok sorában első helyen az UH áll, amely nem csak az epeelfolyási akadály közvetett jeleit, az epeúti tágulatot, hanem az okot is, pl. epekő, tumor, pancreasdaganat megmutathatja. További segítséget nyújt a CT, MRI, és ezeknek modern változatai, a kolangio-CT, kolangio-MRI, amelyek révén endoszkópos eszköz nélkül is ábrázolhatjuk az epeutakat. Az ERCP előnye, hogy sok esetben az epeelfolyási akadály megszüntetését is lehetővé teszi.

Májbiopszia

Tisztázatlan eredetű sárgaság esetén indokolt a májbiopszia. Sárgaság miatt diagnosztikus laparotomiára ma már többnyire nincs szükség.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.