Tanácsok az egészséges szívért

Alkoholfogyasztás – mennyire káros az ivás? Hogyan hat a szívünkre?

Mindenki másként viszonyul a szeszes italokhoz. Egyesek a vacsorához isznak bort, mások inkább focimeccs nézése közben frissítik magukat egy korsó hideg sörrel. Vannak olyanok, akik egyálta­lán nem isznak, mások viszont túlzásba viszik. Az ember 10 000 éve élvezi az erjesztett italokat, és majdnem ugyanennyi ideje folyik a vita a sze­szes italok kedvező és káros egészségi hatásairól.

Tény, hogy az alkohol éppúgy lehet gyógyító hatású, mint mérgező

Az, hogy kettős természeté­nek melyik oldala érvényesül, a mennyiségtől függ. A mértékkel fogyasztott alkoholnak – vagyis naponta legfeljebb egy-két pohár italnak – számos előnye van. A kutatások szerint a mértékletes alko­holfogyasztók a nagyivóknál és az absztinenseknél is tovább élnek, s szívük is sokkal egészségesebb.

Vizsgálatok sorozata – melyek keretében összesen mintegy 750 000 főt vizsgáltak meg ­bizonyította, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás 30-40 százalékkal csökkenti a szívbetegség, a szívroham és a keringési rendszer problémái által okozott halálozás kockázatát. A mértékkel ivók egyébként általában is egészségesen élnek. A fel­mérések szerint a nem ivóknál és a sokat ivóknál is nagyobb valószínűséggel tartják meg egészséges testsúlyukat, alszanak napi 7-8 órát és mozognak rendszeresen. Többnyire a társadalmi-gazdasági helyzetükkel is meg vannak elégedve. Programunk szempontjából nézve tehát a szívük testileg és lelkileg is boldog.

Ennek az ellenkezője érvényes azokra, akik túl sokat isznak!

A szeszes italok hatóanyaga, az eta­nol (vagy etil-alkohol) túl nagy mennyiségben fogyasztva gátolja a tudati funkciókat és károsítja a belső szerveket. A túlzásba vitt ivás közvetve vagy közvetlenül magas vérnyomást, elhízást, cardiomyopathiát (a szívizom súlyos gyengeségét), szívelégtelenséget, szívritmuszavarokat és hirtelen szívhalált okozhat. Az egyéb veszélyek között megemlítendő az alkoholizmus mint betegség, és a szeszes italok fogyasztásának gyakran van szerepe a közlekedési balesetekben is.

Jegyezzük meg! A Brit Szívalapítvány szerint napi egy-két egységnyi bor …védelmet nyújthat a szívroham ellen.

Aszpirin vagy alkohol?

Ha szívünk védelmére aszpirint szedünk, kérdez­zük meg orvosunktól, fogyaszthatunk-e alkoholt! Az aszpirin megelőzési célú adagja igen csekély, ezért kicsi a valószínűsége annak, hogy a mellet­te elfogyasztott napi egy pohár bor bármilyen problémát okozna. Orvosunk tudta nélkül ne hagyjuk abba az aszpirin szedését!

Mivel a túlzott ivás veszélyei sokkal nagyob­bak a mértékletes alkoholfogyasztás előnyeinél, ha most akarnánk elkezdeni inni, naponta csak egy pohár bort igyunk meg – vacsora közben. A Brit Szívalapítvány szerint napi egy-két egységnyi bor a 40 év feletti férfiak és a menopauzán túl lévő nők esetében védelmet nyújthat a szívroham ellen.

Az alapítvány ugyanakkor arra is felhívja a figyel­met, hogy a nagyobb mennyiségű alkohol emelheti a vérnyomást, és szerepe lehet a hízásban és szá­mos egyéb súlyos egészségi és szociális probléma kialakulásában. Amennyiben valaki rendszeresen, de mértékkel fogyaszt alkoholt, az alábbi tanácsok megfogadásával kihasználhatja az alkohol szívet védő hatásait.

A csodálatos szőlő

Akár gin-tonikot iszunk, akár sört, akár egy pohár bort, az alkohol minden formájának van némi szívvédő hatása.

Kutatási eredmények: Egy 1991-es felmérésben 12 321 brit orvos 1900 és 1930 között született férfiak mortalitását vizsgálta, és kiderült, hogy a heti 8-14 egység alkoholt fogyasztóknál a legalacsonyabb a halálozási arány. Az érték az absztinensek és a heti nyolc egységnél kevesebbet ivók körében mért értéknél is alacsonyabb volt; heti 21 egység feletti mennyiség elfogyasztása esetén viszont jelentősen nőtt.

Noha minden fajta ital jót tehet a szívnek, a bor tűnik a legegészségesebbnek. Eléggé köz­ismert a „francia paradoxon” – vagyis az a furcsa tény, hogy bár a franciák közül sokan dohányoznak és fogyasztanak telített zsírokban gazdag táplálé­kot, mégis feleakkora kockázatuk van a keringési betegségek miatti elhalálozás tekintetében, mint mondjuk a briteknek.

A kutatók sokáig kizárólag a franciák vörös­borfogyasztásának tulajdonították ezt, de ma már úgy látszik, fontos szerepe van benne mediterrán jellegű – tehát sok friss zöldséget és gyümölcsöt, olívaolajat, fokhagymát és halat tartalmazó -étrendjüknek is. A francia életmódnak más olyan elemei is vannak, amelyek jót tesznek a szívnek – például a mindennapos testmozgás és a nyugod­tabb életszemlélet -, de vitathatatlan tény, hogy a borban lévő egyes anyagok védelmet nyújtanak a szív ellenségeivel szemben; a kutatások emellett azt is igazolták, hogy a borivó nemzetekben ala­csonyabb a szívbetegségek aránya, mint az inkább a sört vagy a tömény szeszes italokat kedvelő népeknél.

A bor antioxidánsai, a polifenolok közé tartozik például a quercetin nevű flavonoid és a resveratrol, s úgy látszik, hogy mindkét anyag gátolja a szervezetben lévő LDL-koleszterin oxidá­cióját. Ennek következtében csökken annak való­színűsége, hogy a koleszterin lerakódik az erek falában. A kutatók most a bor vegyületeinek egy másik csoportját, a saponinokat is intenzívebben tanulmányozzák. Ezek a szőlő viaszos héjában vannak jelen, és valószínűleg azáltal védik a szívet, hogy a koleszterinhez kapcsolódva meg­akadályozzák annak vérbe történő felszívódását. Lehetséges, hogy a gyulladásokat is csökkentik.

Ésszel igyunk!

Ha iszunk, döntsünk okosan! Az alábbi tanácsok segítenek abban, hogy az alkohol fogyasztása élvezetes legyen, és a szívünknek is jót tegyen.

Kutatási eredmények: Egy brit kutatócsoport azt vizsgálta, mekkora a valószínűsége az áldozó- vagy úrvacsorai kehely közvetítésével, szájról szájra történő fertőzéseknek, s megállapította, hogy a bor a vizsgált baktériumok legtöbbjét hatékonyan elpusztította.
  • Jobb a testesebb Elnézést kérünk a chardonnay-rajongóktól, de sajnos tény, hogy a ked­vező egészségi hatások tekintetében a fehérborok versenyben sincsenek a vörösekkel. Ennek az az oka, hogy a fehérborok hagyományosan a szőlő héja nélkül készülnek (vagy a héjakat is tartalmazó masszát az erjedési folyamat korai szakaszában eltávolítják), márpedig a szívvédő hatású anyagok java része éppen abban található.
  • A vörösborok közül is inkább a testesebb fajtákat válasszuk, mivel ezekben több a kedvező hatású anyag. Ilyen például a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a merlot, a zweigelt, a pinot noir, a kékfrankos vagy a burgundi.
  • Igyunk a vacsorához! Egyes kutatásokból úgy tűnik fel, hogy a bor koleszterinellenes, vér­alvadásgátló hatása akkor érvényesül a legjobban, ha a főétkezéshez isszák. További előny, hogy az étkezés közben fogyasztott bor csökkentheti az ételekkel terjedő fertőzések kockázatát.
  • Szedjünk táplálékkiegészítőket! Az alko­hol gátolja a folát felszívódását, a vérben lévő folátot pedig semlegesíti. Ez ártalmas lehet, mivel a folát segít kitakarítani a szervezetből a homociszteint – igaz, maga a bor is csökkenti a homociszteinszintet, így a két hatás kiegyensúlyozhatja egymást. Az is tény viszont, hogy az emberek többsége eleve kevés leveles zöldséget és más, folátban gazdag ételt eszik. E hiány enyhítésére érdemes lehet napi rendszerességgel szedni folsavat is tartalmazó multivitamint.
  • Alkohol nélküli előnyök A szóló kínálta kedvező hatások egy részét az alkohol nélkül is élvezhetjük, a piros szőlőlében például sok meg­található a vörösborban is jelen levő hatóanyagok közül. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy maga az alkohol is jót tesz a szívnek, tehát a szesz nélküli italok fogyasztása valamivel kevésbé kedvező a keringési rendszerre nézve.

Mennyi egy egység?

Amikor iszunk, valószínűleg többet iszunk, mint gondolnánk. A legtöbben nincsenek tisztában azzal, mennyi is egy egység, ráadásul az utóbbi években több szeszes ital alkoholtartalma is megnőtt. Vannak olyan sörfajták, amelyek néhány éve még csak 3,4% alkoholt tartalmaz­tak, ma viszont már 5%-ot. Ugyanez érvényes a borokra is: régebben sokszor csak 9-10% volt az alkoholtartalmuk, ma viszont inkább a 13-14% a jellemző. Az alábbiakban felsoroljuk, hány egységnek számít néhány közkedvelt ital:

  • 1 korsó (1/2 I) világos sör = 2 egység
  • 1 korsó erős világos sör – 3 egység
  • 1 korsó pilseni sör = 2 egység
  • 1 korsó almabor = 2 egység
  • 175 ml bor = 2 egység
  • 1 kupica „tömény” (egy „feles”) = 1 egység
  • 1 pohár alkopop (üveges koktél) = 1,5 egység
  • 1 üveg bor = 7-9 egység
  • 1 üveg vodka = 32 egység
  • 1 kis pohár sherry = 1 egység
Az Egészségügyi Minisztérium ajánlása szerint a férfiak legfeljebb napi 3-4 egység, a nők pedig 2-3 egység szeszes italt fogyasszanak.

  • Vigyázzunk a koktélokkal! A kevert italok számos összetevőjében sok a cukor, és így a kaló­ria is. Igyunk ásványvízzel, édesítetlen gyümölcs­lével vagy az üdítők diétás változatával készült italokat, és kerüljük azokat, amelyekben magas kalóriatartalmú összetevők, például gyümölcsszörp vagy tejszín van. Óvakodjunk az úgynevezett „alkopop” italoktól (ezek a fiatalok körében nép­szerű, palackozott koktélok, alkoholos üdítőitalok), az ír kávétól és a különféle kevert koktéloktól is.
  • Minden nap egy keveset! Napi egy-két ital elfogyasztása nem ugyanaz, mint ha hét közben egyáltalán nem fogyasztunk alkoholt, aztán a hét végén jól leisszuk magunkat. Kimutatták, hogya minden nap egy keveset ivó férfiaknál kisebb a szívroham kockázata, mint a ritkábban, de nagyobb mennyiséget fogyasztóknál.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.