• vérnyomás mérése

Otthoni vérnyomásmérés – önvérnyomásmérés

A nyolcvanas évektől kezdték ajánlani az otthoni vérnyomásmérést.

Sok előnye van:

• A több napon keresztül a beteg otthonában vagy munkahelyén, azonos időben végzett mérések más megközelítést adnak a vérnyomásmérésnek, mint a 24 órás vérnyomás-monitorozás.
• Az önmérés nagyon alkalmas a vérnyomást csökkentő szerek hatásá­nak lemérésére, mert pontosan megismerjük: mennyire, milyen mértékben és mikor csökken a vérnyomás, vagy ellenkezően, mely napszakban nem kielégítő az effektus.
• Növeli a beteg önbizalmát és ez visszahat saját szimpatikus idegrend­szerére, sikeresebb lesz a gyógyítás.

Az önmérés gondjai

• A beteget pontosan be kell tanítani az önmérésre, mert így sok hibának elejét vehetjük.
• A betegek részéről gyakori a mérés túlértékelése, mert ha a vérnyomás 10 Hgmm-t emelkedett, sokan már újabb dózist akarnak bevenni, illetve jelzik az orvosnak, hogy bizony a kezelés nem kielégítő. Meg kell magya­ráznunk, hogy szervezetünk részére éppen az a természetes és jelzi a sike­res reagáló készség javulását, ha a vérnyomás – bizonyos határok között – folyamatosan változik. Ezért fontos a határértékek megjelölése.
• Ha nyugalomban a szisztolés érték 180 Hgmm fölé emelkedett, vagy a diasztolés érték magasabb, mint 100 Hgmm, akkor azonnal konzultálni kell az orvossal.
• Ha az említett értékeket elérte a vérnyomás, akkor legalább még egy mérést végezzünk el, mert egy mérés nem mérés lehet, hogy technikai hiba történt.
• Ha fizikai terhelés közben a szisztolés vérnyomás 200 Hgmm fölé megy, a terhelést azonnal abba kell hagyni. Ilyen terhelés könnyen előfor­dulhat, kerti munka (különösen ásás, kapálás közben), torna, futás, teniszezés közben. Ez arra utal, hogy a szervezet saját belső védekező mechanizmusa nem jól működik, szüksége van kivizsgálásra.
• Sok nyugtalan beállítottságú ember túlértékeli a normális vérnyo­másértékeken belüli ingadozást. Ebben az esetben a betegségtudatot kell kiküszöbölni.

Az önvérnyomásmérésre használt eszközök

• Higanyos vagy aneroid manométerek: Ezeket inkább orvosi, egészségügyi környezetben szokták használni, hiszen sztetoszkóp szük­séges a méréshez.
• Digitális méréssel dolgozó, mandzsettás műszerek: Ezek a készülé­kek azért hasznosak, mert a memóriájukban a 10-14 mérés eredményét összegyűjtik, és a mért eredmény papírra nyomtatható. Az ismert mandzsettás formától a csuklóra helyezhető mérőeszközig a legkülön­bözőbb megoldások léteznek. Az OMRON egész sorozattal rendelkezik.
• Komputerekkel összekötött, automatikus vérnyomásmérő eszkö­zök: Itt érdemes bemutatni az OMRON IC-rendszert. Ennek lényege egy oszcillometriás alapon működő, mandzsettás automata vérnyomásmérő, amely számítógépes programmal van összekapcsolva. Nappali vérnyo­más-monitorozásnak is nevezik, mert a nap tetszőleges időpontjában, előre meghatározott menetrend szerint lehet a vérnyomást mérni, folya­matosan, napokon keresztül. Ez azért is fontos, mert a betegek 1-2 alkalommal elviselik a napi 70-80 mérést (az abpm esetében), de nyilvánvalóan hosszabb ideig ez nem kellemes megoldás számukra. Ezzel szemben a jól beállított napi 3-4 mérést szívesen elvégzik saját biztonságuk érdekében.

A készülék mérési időpontokra programozható

Az időpont elérkezésekor a beteg jelzést kap, hogy indul a mérés. Emellett soron kívüli méréseket is lehet kezdeményezni. A készülék 350 mérés tárolására alkalmas. A tervezett méréssorozat befejezése után az adatok számítógépbe kerülnek, és a 24 órás monitorozáshoz hasonló típusú elemzést kérhetünk a géptől.

Ezzel a módszerrel, 10-14 napos ellenőrzési periódusok beiktatásával igen megbízhatóan lehet a gyógyszeres beállítást elvégezni. Amennyiben a vérnyomás a kezelés hatására a megfelelő szint­re beállt, elegendő havi 1-2 mérést javasolni, majd 2-3 hónaponként az adatokat összegyűjteni. A mérési eredményeket az orvosi rendelőben komputerhez illesztik, és a napokon (vagy heteken) keresztül, történt mérési eredményeket grafikusan lehet ellenőrizni.

Vannak olyan módszerek is, amelyeknél telefonmodemes rendszer segítségével továbbíthatók a jelek az orvosi rendelőbe.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.