• hipertónia
• táplálkozás
• zsírok

Zsírfogyasztás csökkentése hipertóniások számára

Az elfogyasztott zsírok csökkentése a testsúlycsök­kentés egyik alapja. Kétségtelen, hogy az ételek él­vezeti értékét a magas állati zsírok is biztosítják, azon­ban ezek a telített zsírok (magas hidrogéntartalmú zsírsavak) a keringési betegségek bizonyítottan legfőbb kockázati tényezői. A telítetlen zsírok, a növényi eredetű olajok (szezám, olíva, napraforgó, tengeri halak olaja) fogyasztása lassítja az érel­meszesedés folyamatát. A napi energia 30%-át javasolt zsiradékkal bevinni, és ennek 80%-a lehetőség szerint növényi eredetű telítetlen zsiradékot tartalmazzon.

A barna- és a pirítós kenyér kevesebb zsiradékot tartalmaz, mint a fehérkenyér. A pácolt illetve párolt húsok kedvezőbbek, mint a zsírban sültek. A margari­noknak fel kell váltani az állati zsiradékokat, és a tejföl helyett kefir, joghurt legyen az alapanyag. Az ementáli sajt 30 g, az óvári 20 g, a Túra sajt 10 g zsírt tartalmaz.

A telített zsírsavak

Az étrendből el kell hagyni a telített zsírsavakat tartal­mazó ételeket (zsír, tepertő, szalonna, kolbász), míg a telí­tetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok, olajos mag­vak, busa, tengeri halak fogyasztása ajánlott. Ezért javasolt az állati eredetű vajról áttérni a margarinra, bár a két zsira­dékfajta energiatartalma azonos. Az elmúlt időszak egyik táplálkozás-tudományi eredménye a csökkentett energia­tartalmú étkezési margarinok megjelenése volt.

Az étkezési nyersanyagok közül a sovány tej és tejtermékek, a fehér hús és húskészítmények fogyasztása javasolt. Kefir, joghurt, aludttej mellett a gépsonka, fehérpecsenye, és a baromfi felvágott is fogyasztható. A csirke a magas zsírtartalmú bőr lehúzását követően szabadon fogyasztható. Az ételek előkészítése során a látható zsírok eltávolítását részben a tej illetve aludttej lefölözése, részben a húsok zsírtalanítása jelenti.

Rejtett zsiradékok csökkentése

A rejtett zsiradékok mennyiségének csökkentésére a hűtés utáni „lezsírozás” ajánlható. A korszerű ételkészítéshez tartozik az aromás fűsze­rekkel történő párolás. Az ételeket bő olajban, megfelelő hőmérsékleten javasolt sütni, melyet alapos lecsöpögtetés, leitatás kövessen. Az állati zsiradék a vér koleszterin- és egyéb zsírértékeinek (triglicerid, lipoproteinek) szintjét nem kívánatos módon emeli.

A szérum koleszterinszint és az általános érelme­szesedés között szoros összefüggés bizonyított. A ke­ringési betegség okozta halálozás megelőzésében alapvető jelentőségű a megfelelő koleszterinszint elérése, mert az artériákban a kialakuló koleszterin lerakódások az ér keresztmetszetét csökkentik, ezzel az ér ellenállását fokozzák. 10%-os koleszterinszint csökkentés a szívkoszorúér betegségek kockázatát nagymértékben csökkenti.

Az európai belgyógyász, kardiológus, családorvosi és hipertónia társaságok 2003-ban és 2004-ben kidolgo­zott és elfogadott ajánlásai alapján el kell érni, hogy a szérum összkoleszterin tartalma kevesebb legyen, mint 5,2 mmol/1, – ideális a 4,5 mmol/1 alatti érték -, azonban 6,5 mmol felett biztosan kórosnak tekintendő. A HDL-koleszterin („jó koleszterin”, mely a felesleges koleszterint eltávolítja az erekből) 0,9 mmol/1 alatt nor­mális. Az LDL-koleszterin („rossz-koleszterin”, mely az érfalakban fellépő plakk-képződésért felelős)

4,1 mmol/l-nél magasabb szintje hajlamosít a koszorú­ér betegség, az érelmeszesedés kialakulására. A cél a 3,4 mmol/1 alatti érték elérése, ideális, azonban ha értéke 3,0 mmol/l-nél kevesebb.

A vér koleszterinszintjét elsősorban örökletes tényezők határozzák meg, ugyanakkor az étrend zsír­tartalma is jelentős mértékben befolyásolja. Ismert, hogy az életkor előrehaladásával a vér koleszterin­szintje emelkedik. Az alacsonyabb zsírtartalmú étrend fogyasztásakor csökken a vér zsírtartalma, koleszterin­szintje. A koleszterin elsősorban állati belsőségekben (máj, vese, agy) és a tojás sárgájában található a leg­nagyobb mennyiségben. Az állati eredetű zsiradékok­ban látható- és rejtett formában magas telített zsír (sav) tartalom van, ezek emelik a legjobban az LDL-koleszterin szintet.

Növényi és állati eredetű táplálékok

A növényi eredetű táplálékok koleszterinmente­sek, ezáltal csökkentik az LDL-koleszterin szintjét. A tengeri halakban és a busában lévő többszörös telítetlen zsírsavak a koleszterin anyagcserét és a véral­vadást is kedvezően befolyásolják.

Az állati eredetű zsiradékok csökkent bevitelével a szérum koleszterinszintje 20-25%-kal csökkenthető és ezzel az érbetegség kockázata 20-30%-kal csökken. A 300 mg-nál kevesebb napi koleszterin fogyasztás kedvező hatása néhány hét után várható.

A triglicerid szint nemcsak az állati eredetű zsírbe­viteltől, hanem a szénhidrátoktól, cukortól, alkoholtól (!) is emelkedik. A zsírok közül a trigliceridet határoz­zuk meg a leggyakrabban és ennek 1,7 mmol/1 alatti értékére kell törekedni. A 2,3 mmol/1 feletti érték különösen hipertóniás betegekben nagymértékben fokozza a keringési betegségekből eredő megbetegedés kialakulásának valószínűségét (rizikóját növeli).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.