Az egészséges munkahelyi környezet
Betegségek vagy sérülések munkavégzés közben vagy annak közvetlen következményeként is bekövetkezhetnek. A munkáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a munkakörülmények egyik dolgozó biztonságát, egészségét vagy jóllétét se veszélyeztessék.
Mivel a munkaerő jelentős részét ma már a nők teszik ki, és a legkülönbözőbb munkakörökben dolgoznak, fontos, hogy minden nő tisztában legyen a minimális követelményekkel. A munkahelyek nem egyformák, tudnunk kell tehát, mit várhatunk a sajátunktól, és mit tehetünk, ha a feltételek nem megfelelők.
A munkáltatónak rendszeresen takaríttatnia kell a munkavégzésre szolgáló területet, jó szellőzést és megfelelő világítást kell biztosítania. Rendelkezésünkre kell állnia a munkánk elvégzéséhez szükséges felszerelésnek vagy bútoroknak. A nők és férfiak számára elkülönített, könnyen megközelíthető mosdókat kell biztosítani (amelyek nem közvetlenül egy munkavégző helyiségből nyílnak), ahol kézmosási és -szárítási lehetőség is van. A nők számára higiénikus módot kell nyújtani arra, hogy kidobhassák a használt egészségügyi betéteket. A dolgozók számára lehetővé kell tenni, hogy biztonságos helyen tárolják személyes holmijukat.
Milyen veszélyeket rejt magában a munkahely? Akár egészségünk is károsodhat a nem megfelelő körülményekre visszavezethetően
Bárhol dolgozunk is, tisztában kell lennünk minden olyan körülménnyel, amely veszélyeztetheti egészségünket. A veszélyes anyagokat mindenki számára jól látható, megfelelő jelöléssel kell ellátni.
Nem csak régi, lerobbant épületekben lehetnek rosszak a munkakörülmények. Néha a legmodernebb és legvonzóbb munkahelyeken működik rosszul a szellőzőrendszer, a friss levegő hiánya pedig fejfájást, légzőszervi problémákat, alvászavarokat és más egészségi problémákat okozhat.
- Fitten egy életen át – gyakorlatsorok
- Fitt mindennapok, motiváció a testmozgáshoz
- A rugalmasság növelése edzéssel
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egyes, nem veszélytelen munkakörök egyedi szabályozást tesznek szükségessé. Számos munkahelyi baleset azért következik be, mert a dolgozók nem kapták meg a szükséges munkavédelmi felkészítést. Ahol például veszélyes anyagokkal dolgoznak, ott nagy és egyértelmű feliratokat kell használni, melyekről azonnal látszik, ha valami „irritáló”, „toxikus” vagy „mérgező”. A balesetek megelőzése céljából az ilyen anyagokkal dolgozóknak megfelelő instrukciókat kell kapniuk többek között arról, mi a teendő, ha érintkeznek valamelyik anyaggal, vagy ha a helyiségben füst szabadul fel.
A munkáltatóknak rendszeresen meg kell vizsgálniuk az ilyen anyagokat, biztosítva, hogy azok senkit se veszélyeztessenek. Egy ilyen munkahelyen különösen veszélyeztetettek a laboratóriumi dolgozók, a takarítók és a gondnokok, de bármelyik dolgozó megérinthet vagy belélegezhet nem biztonságosan tárolt vagy nem megfelelően jelölt anyagot.
Ülő munka esetén gyakori a nem megfelelő hőmérséklet: a napi nyolc órán át végzett, csekély mozgásigényű munkához legalább 21 °C szükséges.
Tartsunk szünetet munka közben! – a teljesítőképesség múlhat rajta!
A rendszeres szünetek főként azok számára szükségesek, akik repetitív kéz- és karmozgással járó munkát végeznek, mert csak így előzhető meg a felső végtag súlyos rendellenességeinek kialakulása. Ezek a betegségek számos – gyakran nők által ellátott – munkakörben előfordulnak (élelmiszer- és ruhagyártás, futószalag melletti munka, fodrászat, takarítás, számítógéppel végzett munka), és ezek okozzák a foglalkozási ártalmak nagy részét. A szoros határidők jelentette állandó nyomás, a rendszeres szünetek hiánya és a nem ergonomikus bútorzat mind károsan hat a szervezetre.
Egy-egy hosszú pihenő helyett érdemesebb gyakran rövid szüneteket tartani, óránként öt-tíz percet. Ezek a szünetek akkor a leghatékonyabbak, ha elhagyhatjuk munkavégző helyünket, megmozgatva tagjainkat, sétálgatva a folyosón, mélyeket lélegezve a nyitott ablaknál vagy – ha van – a teraszon. Az ártalmas munkahelyi levegő legjobb ellenszere, ha mindennap szakítunk időt arra, hogy friss levegőt szívjunk (például sétálunk egyet az ebédszünetben).
Ha fájdalmat, duzzadást, zsibbadást érzünk a karunkban vagy a lábunkban, azonnal jelentsük felettesünknek vagy a munkáltatónak, hogy megtehessék a megfelelő lépéseket a probléma felderítésére.
Álljunk ki magunkért! A magabiztos kollegákat jobban becsülik
Akár terhességről, akár más rendkívüli körülményről van szó, tisztában kell lennünk a jogainkkal, és nem szabad félni attól, hogy ezeket megvitassuk munkáltatónkkal. A legjobb megoldás, ha megbeszéljük a problémákat kollégáinkkal, majd felettesünkhöz fordulunk. Ha ez utóbbi nehezünkre esik, megkérhetjük a HR-es kollégát vagy a szakszervezet képviselőjét, hogy beszéljen nevünkben a munkáltatóval. Másik lehetőség, hogy önérvényesítési tréningre jelentkezünk, ahol megtanulhatjuk hatékonyabban kifejteni álláspontunkat.
Biztonságos munkavégzés képernyő előtt
- A szemek egyenesen előre .tekintenek.
- Asztalunk számunkra megfelelő, kényelmes magasságban legyen.
- Állítható és stabil székre van szükségünk, lehetőleg lábtámasszal.
- A billentyűzet előtt elegendő helynek kell lennie ahhoz, hogy megtámasszuk a kezünket.
- Elegendő helynek kell lennie a helyzetváltoztatáshoz és a mozgáshoz.
- Az asztalnak megfelelő méretűnek kell lennie, hogy elférjen rajta minden dokumentum, amellyel dolgozunk.
- A képernyőt ne érje közvetlenül fény, és legyen állítható, illetve elmozdítható. Nyakunknak és vállunknak nem szabad megfeszülnie munka közben.
- A képernyőt csillogásgátló felülettel kell ellátni.
- Pislogjunk, amilyen gyakran csak tudunk, hogy megelőzzük szemünk kiszáradását; esetleg használjunk szemcseppet.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.