Fogyás és egészség

A nulldiéta lényege és veszélyei

A “0” diéta (nulldiéta)

A teljes éheztetés nem orvosi találmány: az emberiség története bővelkedik szomorú tapasztalatokban az éhhalálhoz vezető állapotokról, éhségsztrájkokról, há­borús éhezésekről, de a tudatosan vállalt éhezésekről, böjtökről is. Ha a folyadékfelvétel megoldható, megle­pő hosszú ideig bírják az elhízottak az éhezést.

Leírják egy Szardínia szigetén halálra ítélt ügyvéd esetét, aki maga választhatta meg a halálnemét, és a teljes koplalást, szomjazást választotta. Közben papírra vetette érzéseit, melyből kiderült, hogy csak a szomjú­ság kínozta. 16 nap múlva halt szomjan. Vélemények szerint egy normális súlyú embernek folyadékpótlás mellett legalább 40 nap energiatartaléka lenne.

Koplalásos fogyókúráról 1915-ből, Benedict módszeréről vannak legrégibb adatok. A legtovább tartó éheztetések közül ismeretes egy 20 éves lány esete, aki 249 napig éhezett, miközben testsúlya 146 kg-ról 70 kg-ra csökkent. Hazánkban egy férfi beteget 1965-ben 142 napig éheztettek kórházban, s 189 kg-ról 101 kg-ra fogyott.

Veszélyek

Hasonló fogyókúrák közben sajnos halálese­tek is előfordultak szívelégtelenségben, ritmuszavar­ban, a szervezet sav-bázis egyensúlyának felbomlásá­ban. Ezért ez a diéta kórházban sem veszélytelen, s mivel a hosszú távú eredményei sem jók, a betegek a kúra befejezése után még alacsony kalóriájú koszton is nagyobbrészt híznak, így kezd kimenni a divatból.

E problémák akkor is jelentkezhetnek, ha a megelőző rendszabályokat (3 liter napi folyadékbevitel, labora­tóriumi ellenőrzések, ásványi anyagok, kálium, vita­minok pótlása, vizelethajtók kerülése, mozgás) végre­hajtják, és szív, vese, máj, köszvényes, vérszegény és cukorbetegeket, terheseket, depressziósokat nem fognak ilyen kúrára.

Izomvesztéssel jár!

Fehérjebevitel híján a szervezet a saját izomfehérjéit kezdi bontani, ez egy hónapos kúra során 1 kg izomfehérje veszteséget is elérhet. Négyheti koplalás alatt átlagosan napi 1/2 kg fogyás­sal számolhatunk, ezután a fogyás mértéke már csök­ken. A hosszú távú eredmények, főleg, ha a „0″ diéta nem jár együtt diétás kiképzéssel nem elég jók. A legjobb eredmény, amit közöltek, hogy egy év után a fogyókúrázók 38%-ának sikerült tartani a kibocsátási súlyát vagy tovább fogyni, 62% különböző mértékben visszahízott.

“Léböjt” kúrák kevésbé veszélyesek?

A főleg természetgyógyászok által propagált ún. „léböjt” kúrák ellenőrzés mellett kevésbé lennének veszélyesek, mint a vízfogyasztásra alapozott koplaló kúrák, „vízböjtök”. A friss, nyers zöldség- és gyömölcsnedvekkel végzett, zöldséglevesekkel, gyógyteákkal kiegészített koplalás pozitívuma, hogy ásványi anyagokban, nyomelemekben, vitaminokban gazdag. Pl. a hazánkban propagált napi négyszer 4 óránként fogyasztott 2-2 dl nyerslé mellett teákkal kiegé­szítve elegendő a káliumbevitel, s a kívánatos csökkent nátriumbevitel is feltételezhető.

Egyes nyuga­ti országokban hasonló kúrákat szanatóriumi körül­mények között, orvosi ellenőrzés mellett végeznek hosszabb időn keresztül, fogyókúrás céllal is. Az állati eredetű, bizonyos mennyiségig nélkülözhetetlen fehér­je bevitelének hiánya vagy pl. a léböjt kúrához aján­lott beöntések azonban egyéb problémák forrásai lehetnek.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.