Orvosi tanácsok

A szellemi egészség titkai – az agy fejlesztése

Tudjuk, hogy az agy az összes testi és szellemi funkció irányító-központja, ennek ellenére egészen mostanáig a legtitokzatosabb szervünk volt. A korszerű orvostudománynak köszönhetően ma már egyre jobban kezdjük megérteni, hogyan közvetítenek információt a kémiai üzenetek az agysejtek között, s hogyan teszik ugyanezt az idegsejtek a test többi részében. Ennek eredményeként egyre többet tudunk arról is, miként tehetjük egészségesebbé agyunkat, és miként őrizhetjük meg annak fiatalságát.

Az agy fejlesztése

A folyamatos és bőséges tápanyag- és oxigénellátás nélkülözhetetlen az agy egészségének fenntartásához. Emellett persze sok egyebet is tehet azért, hogy agyának a legjobb lehetőséget kínálja az optimális fejlődésre és működésre, élete valamennyi szakaszában.

Tévéstop kétéves korig

A tévénézés gátolhatja a kisgyermek agyának fejlődését, állítja az Amerikai Gyermekorvosok Szövet­sége.

Kutatások kimutatták, hogy a két év alatti gyermekek agya jobban fejlődik, ha képernyőmentes környezetben élnek.

Ez azt jelenti, hogy ne lássanak számítógépes moni­tort, elektronikus játékot, de még a háttérben se legyen bekapcsolva televízió. Álljon ellen a kísértésnek, és ne ültesse kisgyermekét a té­vé elé, amíg ebédet készít! Sokkal jobb, ha já­tékra biztatja, vagy magával viszi a konyhába és beszélgetéssel serkenti fejlődését.

Várjon két évet a szülések között!

Ha legalább két év telik el a testvérek születé­se között, az javíthatja a gyermekek szellemi teljesítményét, állítják brit kutatók. Egy több ezer gyermek bevonásával készült tanulmány szerint mindkét testvér iskolai eredményei szempontjából a két év korkülönbség az ideá­lis. Ennél kisebb különbség esetén a fiatalabb gyermek gondozása miatt a szülők nem tölt­hetnek elég időt a nagyobb testvér számtani és olvasási készségeinek fejlesztésével; ha vi­szont hosszabb ideig várnak, az már nem nö­veli a gyermek teljesítményét.

Jegyezzük meg! A gyermekek közti legalább két év korkülönbség jót tehet szellemi teljesítményüknek.

Tanuljon meg zsonglőrködni!

Ha új és összetett, a kezét is igénybe vevő készsége­ket sajátítunk el, az fokozza az agy teljesítmé­nyét, attól függetlenül, hogy mennyire bizo­nyulunk ügyesnek az új tevékenységben, mondják brit kutatók. Az efféle készségek megtanulása elősegíti az agyi fehérállomány fejlődését, amely összekapcsolja azt, amit lát, azzal, ahogy mozog, és növeli a gondolkozási folyamatokban részt vevő szürkeállomány mennyiségét is.

Agya attól függetlenül létre fogja hozni az új kapcsolatokat, hogy ügye­sen csinálja-e, amit csinál, vagy sem, és az előnyök azután is megmaradnak, hogy abba­hagyja a készség gyakorlását. Az említett ta­nulmány a zsonglőrködés hatását vizsgálta, de bármilyen kézi tevékenység hasonló ered­ményeket hozhat, a rajzolástól kezdve egé­szen a motorkerékpár-szerelésig.

Aggyal vezérelt művégtagok

Könnyen meg tudunk tanulni kerékpároz­ni vagy autót vezetni – és a tudósok sze­rint képesnek kell lennünk ugyanezeket az agyi áramköröket mesterséges végta­gok mozgásainak irányítására is felhasz­nálni. A gondolattal vezérelt művégtagok látványos javulást hozhatnának azok életminőségében, akiknek amputálni kellett egy vagy több végtagját – ez egyébként gerincvelő-sérülés vagy cukor­betegség miatt válik szükségessé a leg­gyakrabban. A tudósok már művégtagok olyan új nemzedékéről álmodnak, ame­lyet az agy irányíthatna – úgy, hogy az embereknek nem is kell nagyon összpon­tosítaniuk rá.

Futtassa meg őket!

Mindenki tudja, hogy ha kiviszi gyermekeit a parkba egy kis futkározásra, az jót tesz a szervezetüknek – de vajon tisztában van-e azzal, hogy ez az isko­lai teljesítményükre is kedvezően hat? Az agy fogyasztja el a szervezet teljes oxigénfelhasználásának 20 százalékát, és ha több oxigén­hez jut, az igen előnyös lehet az idegrendszer szempontjából, állítják holland kutatók. Még az egyébként is jó eredményeket elérő gyer­mekek is tovább javulhatnak, ha rendszere­sen mozognak. Biztassa tehát gyermekeit sétálásra, úszásra, biciklizésre és sportolásra, hogy több oxigén jusson az agyukba.

A barna rizs jót tesz az agynak

A B-vitaminban gazdag barna rizst általá­ban az agy „szupertáplálékai” között tart­ják számon. Tudjuk, hogy a sok B-vita­mint tartalmazó étrend nélkülözhetetlen az agy és az idegrendszer maximális telje­sítményen való működéséhez, és ez külö­nösen fontos az idősebbek esetében. Brit kutatók most azt vizsgálják, vajon a B-vitaminok – konkrétan a folsav, a B6- és a B12-vitamin – normális szintet meghaladó bevitele megelőzheti-e a szellemi képes­ségek hanyatlását, amely az idősödő agy zsugorodásának következménye. Eddig azt állapították meg, hogy a B-vitamin szedése a felére csökkentheti az agyzsu­gorodást, ám további kutatások szüksé­gesek annak biztosításához, hogy a túl­zott bevitel ne okozzon mellékhatásokat.

Gyümölcsökkel az „agyi homály” ellen

Valószínűleg ön is megtapasztalta már az „agyi homályt” – vagyis azt az érzést, hogy tudata eltompult, és nem képes tisztán gondolkozni. Az idegrendszer igen sok szőlő­cukrot igényel a hatékony működéshez, ám bármilyen meglepő, ilyenkor az elképzelhető legrosszabb lépés, ha eszik valamilyen cukros finomságot. Attól eleinte ugyan éberebbnek és hatékonyabbnak fogja érezni magát, később azonban még inkább önre telepszik a homály, amelyet ráadásul érzelmi ingado­zások és rosszkedv is kísérhet.

Sokkal jobban teszi, ha agyát olyan, lassan felszabaduló szénhidrátokkal táplálja, amilyenek a friss vagy aszalt gyümölcsökben, a durumlisztből készült tésztában, a hüvelyesekben vagy az alacsony cukortartalmú, hántolatlan szemekből készített reggeli gabonapelyhekben vannak.

Jegyezzük meg! Az aszalt gyümölcsök jobban serkentik az agy­működést, mint a cukros finomságok.

Játsszon!

Ha ön már idősebb, és úgy veszi észre, hogy csökken szellemi fürgesége, és olykor csak nehezen tudja összpontosítani gondolatait, nagy hasznát veheti az online stratégiai játékoknak, állítják amerikai kuta­tók. Ezek a játékok már néhány órányi hasz­nálat után is mérhető javulást idéznek elő az idősebb felnőttek kognitív képességeiben. E tekintetben a játékok egy bizonyos cso­portja a legmegfelelőbb, mondják a kutatók: azok, amelyek szellemileg is kihívást jelente­nek és újszerű helyzetek elé állítják a játéko­sokat egy olyan környezetben, amely társas érintkezésre készteti őket. Kérjen tanácsot fiatalabb családtagjaitól arra vonatkozóan, melyek a legjobb játékok – s talán néhány leckét is vehet tőlük!

Egyen olajos húsú halat hetente kétszer!

A zsír az étrend nélkülözhetetlen része, de talán önt is meglepi, hogy az agy megóvása és működése szempontjából ez a legfontosabb tápanyag. Kerülje a telített zsí­rokat, amilyenek például a zsíros tejtermé­kekben és húsokban találhatók, s lehetőleg minél kevesebbet egyen a transzzsírokból is, amelyek igen sokféle feldolgozott élelmiszer­ben vannak jelen, például süteményekben, kekszekben és chipsekben. Ezek a zsírok eltö­mik az artériákat és rontják az agy teljesítmé­nyét. Annál jobbat tesznek viszont a szellemi működésnek az ómega-3 zsírsavak, amelyek legjobb forrásai az olajos húsú halak.

  • Egyen olajos húsú halakat minden héten, lehetőleg többször is.
  • Főzzön repce-, lenmag- és olívaolajjal.
  • Használja ezeket az olajokat salátaöntet­ként, illetve más ételek locsolásához is.
  • Csemegézzen olajos magvakat.

Adjon áfonyát a joghurthoz!

E táp­anyagban igen gazdag bogyóknak a fogyasz­tása az egyik legjobb módszer az emlékezet védelmére és javítására. Úgy gondolják, hogy a hatás az áfonyában nagy koncentrációban jelen lévő, az agyat védő antioxidánsoknak tulajdonítható. Az alma, a banán, az eper, a gránátalma, a narancs és a spenót hasonló módon védi az agy idegsejtjeit.

Kerülje a nagy berúgásokat!

Min­denki tudja, hogy az alkoholfogyasztás ha­tással van az agyra, átmenetileg tompítja az érzékeket és rontja a mozgáskoordinációt. Ám ha rendszeresen túllépi az ajánlott napi korlátot, a túl sok alkohol elpusztítja az idegsejteket, amivel maradandó károsodást okoz az agyban, a szívben és a májban. Ha tehát hajlamos alaposan a pohár fenekére nézni, akkor mostantól fogja vissza magát, és őrizze meg agya egészségét!

Maradjon nyugodt és éber!

A test hőmérsékletének emelkedésével párhuzamo­san a munkával összefüggő balesetek gyako­risága is nő. Ha melege van, és ideges – bármi okból -, igyon egy üdítő italt, és hagyjon némi időt arra, hogy megnyugodjon, mielőtt olyan tevékenységbe kezdene, ahol fontos a szellemi éberség.

Használja ki a zene erejét!

A hang­szeren való játék fejlesztheti az intelligenciát. Egy kanadai tanulmány megállapította, hogy a zeneórákra járó gyerekek intelligencia­hányadosa hét ponttal nőtt. Egy másik vizs­gálat szerint a dobolás segít a felnőtteknek csökkenteni a kortizol nevű stresszhormon szintjét, ami szintén kedvezően hat az agy egészségére. Az éneklés is előnyös az agynak: ez az aerob jellegű tevékenység fokozza a vér oxigénszintjét és enyhíti a stresszt.

Igyon többet az agya kedvéért!

Ha sikerül csillapítania szomjúságát, utána sok­kal jobban érzi majd magát testileg, ráadásul agya teljesítményét is fokozza vele. A test folyadéktartalmának 2 százalékát meghaladó mértékű víz elvesztése akár 210 százalékkal ronthatja a szellemi képességeket, ezért a nap folyamán végig igyon sok vizet és más alko­holmentes italt.

Hatékony szundítás

Kutatók arra jutottak, hogy akik előzőleg szunyókálnak egyet, lényegesen jobb teljesítményt nyúj­tanak a tudást, szókincset, látást és hallást felmérő vizsgálatokban, mint azok, akik a délután közepén megisznak két kávét. Ha tehát olykor kissé lassúnak találja magát délután, érdemes lehet ebédidőben néhány percet szánnia egy rövid alvásra.

Jegyezzük meg! A délutáni szundítás hatásosabban javíthatja a szellemi teljesítményt, mint egy csésze kávé.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.