Áfonya származása, alkotóelemei, egészségtani jelentősége
Az áfonya maga a megtestesült csoda. Gyógyhatását a népi gyógyászat sikerrel alkalmazza már a 16. századtól. Más gyümölcsökkel összehasonlítva nyugodtan kijelenthetjük, hogy az apró kék bogyók a gyógyhatású élelmiszerek rangsorában dobogós helyen állnak.
Az áfonyában rejlő titkos fegyver a mirtillin nevű növényi festékanyag, az antioxidáns, amely segít a rák és a születési rendellenességek kivédésében. Az áfonya pozitívan hat a vércukorszintre, relatíve sok C-vitamint és vasat tartalmaz.
Honnan származik az áfonya?
Az áfonya elsősorban Eurázsia és Észak-Amerika fenyveseiben, felföldjein és pusztáin honos. Mindaddig közönséges vadnövénynek számított, ameddig csak úgy száz éve Amerikában el nem kezdték termeszteni. A vadon termőnél nagyobb szemű kultúrnövény az amerikai kék áfonya nemesített változata.
A hazánkban termeszthető gyümölcsfajok közül kevés tett meg olyan gyors és nagy utat egy évszázad alatt az erdőtől a házikerten át az üzemi ültetvényekig, mint az áfonya. A legtöbb áfonyafajtára jellemző, hogy az első két szedésből kapjuk a nagyobb bogyókat, továbbá, hogy az első szedésből származó gyümölcs jobban tárolható. Kiválóan lehet fagyasztani, felengedve szinte ízletesebb, mint friss gyümölcsként.
Milyen alkotóelemekből áll?
Az áfonya rendkívül gazdag béta-karotinban, és jelentős mennyiségű C-vitamint is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül vas, a nyomelemek közül mangán és réz található benne, emellett ballasztanyag (pektin). Sok benne a csersav, ami nyugtatóan hat a bélműködésre. Egészen egyedülálló az áfonyára tipikus kék festékanyaga, a mirtillin. Ez a másodlagos növényi anyag igen sokoldalú: hatástalanítja a szabad gyököket, tisztítja az ereket, gyulladáscsökkentő, és harcba száll az egészséget veszélyeztető valamennyi ellenséggel.
Egészségtani jelentősége
A többi bogyóshoz hasonlóan az áfonya is igen egészséges, a cukor és a savanyag kiegyensúlyozott aránya következtében ráadásul igen ízletes is. A kutatók az 1960-as évek végén izolálták először a gyümölcs sötétkék színét adó festékanyagot, az antociánt, amelynek az áfonya antioxidáns hatását köszönhetjük.
Ez az anyag mindenekelőtt a szem finom erecskéit védi a káros szabad gyökökkel szemben, így elkerülhető, hogy a csarnokvízben olyan káros fehérje-elváltozások menjenek végbe, amelyek időskorban a szemlencse homályossá válásához vezetnek.
Az áfonya természetes kék festékanyaga segíti a szervezetet a rák, a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében is, védi a szervezetet a fertőzésektől, a baktériumoktól és vírusoktól. Magas pektintartalmánál fogva emésztést szabályozó és csíraölő hatású, ezt magas csersavtartalma még fokozza. A jelentős mennyiségű béta-karotin és az A-vitamin más elővitaminjai elősegítik az A-vitamin hasznosulását.
A friss áfonyát fehéres bevonatáról ismerhetjük fel. A szennyeződésektől úgy tisztíthatjuk meg, ha bő vízben hagyjuk ázni. Utána csöpögtessük le. A friss áfonya mosatlanul több napig eltartható a hűtőszekrényben.
Áfonyaturmix
Hozzávalók (2 személyre)
75 g áfonya (friss vagy mélyhűtött), 1,25 dl tej, cukor, 3 evőkanál félkeményre vert tejszínhab
Elkészítés
Az áfonyát átválogatjuk, gondosan megmossuk, lecsöpögtetjük (a mélyhűtöttet kiengedjük), a tejjel turmixgépben vagy kézimixerrel összekeverjük. Tetszés szerint édesítjük. Hozzákeverünk 1 evőkanál tejszínt, majd két behűtött, magas pohárba töltjük. Tetejére egy-egy kanál tejszínhabot teszünk.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.