Élelmiszerek

Spenót származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Popeye, a rajzfilmfigura sokat tett e zöldségféle népszerűsítése érdekében. Az csak a ten­gerésztörténet része, hogy a spenót emberfeletti erőt ad, igaz viszont, hogy sok fontos tápanyagot tartalmaz. Az sem igaz, hogy rengeteg vas van benne: egy tábla csokoládéban csaknem kétszer annyi vas van, mint 100 g spenótban. Egyesek szerint a legenda egy­szerűen nyomdahibán alapul, mások úgy vélik, összetévesztik a friss és a szárított spenót mennyiségében található vas mértékét. Ami biztos: a spenótban másféle értékes anyagok rejlenek.

Honnan származik a spenót?

A spenót őshazája feltehetően valahol a perzsa-arab tér­ségben van. Az arabok hozták magukkal az Ibériai-félszi­getre, s onnan vált az európai konyha részévé. A zöldség­ről írásos emlék a 15. századból maradt fenn, amelyben gyógynövényként tesznek róla említést. Többek között emésztési problémák orvoslására alkalmazták.

A 16. szá­zadban Medici Katalin vitte Firenzéből a francia udvarba ezt a zöldségfélét, ő honosította meg konyhai felhaszná­lását. A spenótágyon tálalt ételek jelzője ma is „firenzei módra”.

A kedvelt zöldségféle elsősorban a mérsékelt ég­hajlatú vidékeken terem meg. Legnagyobb mennyiségben az Egyesült Államokban, Hollandiában és a skandináv or­szágokban termesztik. A műtrágyázás következtében a le­velek jelentős mennyiségű nitrátot tartalmazhatnak. Bár a rendelkezések hagyományos termesztésre is meghatá­rozzák a megengedett legmagasabb nitrátértéket, a bio-termesztésűnél túlzott nitrátmennyiség kevésbé fordulhat elő.

Milyen alkotóelemekből áll?

Az elemzések eredményei szerint a spenót jelentős mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz, van benne kálium, kalcium, nátrium, foszfor, magnézium, cink és réz. Ezek közül is kiemelkedik a kálium mennyisége: 100 g zöldség 450 mg-ot tartalmaz. Vitaminjai: béta-karotin, bizonyos B-vitaminok, folsav, valamint a C- és az E-vitamin első­sorban a nyers spenótban találhatók.

A többi leveles zöldségféléhez hasonlóan a spenótnak is jó része víz, van benne némi fehérje, szénhidrát és bal­lasztanyag és elhanyagolható mennyiségű zsír, így ener­giatartalma 100 grammra számítva mindössze 15 kiloka­lória. A spenót viszonylag nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaz, aminek az a hátránya, hogy megköti a spenót­ban és a többi táplálékban található értékes kalciumot és vasat.

Az oxálsavhoz kötött ásványi anyagokat a szervezet már nem tudja beépíteni, így azok gyakorlatilag felhasz­nálatlanul távoznak szervezetünkből. Ezért fontos, hogy a spenóthoz fogyasszunk kalciumban gazdag ételt, pl. jog­hurtot vagy sajtot, valamint vastartalmú ételeket, húst vagy halat.

Legfontosabb tudnivalók a spenótról dióhéjban

  • A spenót fogyasztásakor vegyünk ma­gunkhoz valamilyen formában C-vita­mint, ez megakadályozza, hogy a spe­nótban található nitrát nitritté vagy nitrózaminná alakuljon át.
  • A mélyhűtött spenót jobb, mint amilyen a híre: 100 g friss spenót 17 mg vita­mint tartalmaz, kétnapi tárolás után eb­ből már csak 4 mg marad meg.
  • A mélyhűtött változatban viszont leg­alább 15 mg vitamin megmarad.
  • A terhes anyák számára nélkülözhetet­len: a spenóttal sok folsavhoz jutnak, ami létfontosságú a magzat egészséges fejlődéséhez és növekedéséhez.
  • 50 g spenót fedezi napi magnézium­szükségletünket. Ez az ásványi anyag erősíti a szívet és az érrendszert, akti­vizálja az anyagcserét, s a kalciummal együttműködve lassítja a csontritkulás kialakulását.
  • Figyelem: a köszvényesek lehetőleg mellőzzék a spenót fogyasztását, mivel purintartalma növelheti a vér húgysav-tartalmát.
Egészségre gyakorolt hatása: A spenóttal aktivizálhatjuk bél­rendszerünket, s egyidejűleg segíthetünk sejtjeinknek is: vita­minjai megbízhatóan megvéde­nek a szabad gyököktől.

A spenót egészségtani jelentősége

A spenót fontos ásványianyag-forrás a szervezet részére, részt vesz a csontállomány felépítésében, megőrzésében, valamint jelentős mértékben befolyásolja a szervezet elektrolit-háztartását. A benne található folsav a növeke­dés elősegítése mellett szerepet játszik az idegrendszer működésében is. Ballasztanyagai balzsamként hatnak a bélrendszerre, serkentik annak tevékenységét, így meg­akadályozzák a székrekedés kialakulását, hozzájárulnak az egészséges bélflóra kialakulásához. Sokféle vitamintar­talma (béta-karotin, C- és E-vitamin) segíti a szervezetet abban, hogy eredményesen küzdjön meg az érelmeszese­dést, szívinfarktust, szélütést, szürke hályogot vagy rákot kiváltó káros szabad gyökökkel.

Érdemes a mélyhűtött spenótot választani. A kutatások beigazolták, hogy a szakszerű gyorsfagyasztáskor a C-vitamin-tartalomnak mindössze 20%-a vész kárba. A friss spenót a zöldségboltban szokásos tárolás során már egy nap alatt ennyi veszteséget szenved el.

Joghurtos spenótleves

Hozzávalók (2 személyre)

250 g mélyhűtött leveles spenót, 5 dl szárnyas húslevesalaplé, ½ fej vöröshagy­ma, 1 evőkanál vaj, só, őrölt bors, 250 g joghurt, 1 evőkanál liszt, 2 tojás sárgája, 2 kávéskanál citromlé

Elkészítés

A mélyhűtött spenótot a húslevesben las­san kiolvasztjuk. A leveleket kivesszük, ki­nyomkodjuk, kissé hűlni hagyjuk, majd fi­nomra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, kockákra vágjuk, a vajon megpároljuk. Fel­öntjük a levessel, hozzáadjuk a spenótot, sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt kb. 10 percig főzzük. Tálkában simára keverjük a joghur­tot, a citromlevet, a tojássárgáját és a lisz­tet, és szűrőn keresztül a leveshez adjuk. Takarékon további 10 percig főzzük.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.