Orvosi tanácsok

Egészséges öregedés – segít az orvostudomány

Legyen szó genetikai kutatásokról vagy éppen új gyógyszerekről, a tudósok igen keményen dolgoznak azért, hogy új fegyvereket találjanak az öregedés elleni harchoz. Az alábbiakban a legújabb eredményekről olvashat, s néhány egyszerű módszert is megismerhet, amelyek segítenek, hogy csúcsformában maradjon.

Vizsgáltassa meg a szemét!

A sze­mésznél tett évenkénti látogatások nemcsak a szem egészsége miatt fontosak, hanem olyan betegségek felismerését is lehetővé te­szik, amelyek elsősorban idősebb korban je­lentkeznek.

A szem vizsgálatával fölfedezhe­tő betegségek például a következők:

  • cukorbetegség,
  • szívbetegség,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • májproblémák,
  • egyes daganatok.

A rendszeres szemvizsgálat lehetőséget kínál a fenti aggasztó rendellenességek korai fel­ismerésére, így azok kezelése idejében elkezdhető.

A Húsvét-sziget titka

Egy, a csendes-óceáni Húsvét­sziget talajában fölfedezett ter­mészetes antibiotikum kulcs­szerepet játszhat az öregedés lassításában. Amerikai kutatók jöttek rá, hogy a rapamicin (a sziget polinéz neve, Rapa Nui alapján) bizonyos tulaj­donságai révén meghosszab­bíthatja a várható élettarta­mot, így azonosítása talán egy öregedésgátló tabletta kidolgozásának első lépése lehet.

Böjtöljön egy napot!

Ha néha-néha semmit sem eszik 24 órán át, az csökkentheti a szív- és a cukorbetegség kockázatát, állítják amerikai kutatók. Ők sem tudják biztosan, milyen módon ad védettséget a böjtölés, ám úgy vélik, hogy a hatás a vér cukor- és trigliceridszintjének (a trigliceridek az ártalmas vérzsírok közé tartoznak) éhezés alatti csökkenésével függhet össze.

Ha úgy dönt, hogy kipróbálja ezt a stratégiát, a böjt alatt feltétle­nül igyon ugyanannyi vizet, mint máskor. Ha l-es típusú cukorbetegségben szenved, akkor ne böjtöljön, 2-es típusú cukorbetegség és más egészségi problémák fennállása esetén pedig feltétlenül kérje ki előzőleg orvosa véleményét.

Ne legyen macsó!

A férfiak általában ritkábban járnak orvoshoz, mint a nők, mert rendszerint hajlamosak figyelmen kívül hagyni tüneteiket, azoknak nem tulajdoníta­nak komolyabb jelentőséget. E nagyvonalú hozzáállásnak az a veszélye, hogy egy alap­vetően könnyen kezelhető, veszélytelen állapot is jóval súlyosabbá válhat, mielőtt azzal eljutnának az orvoshoz. Amennyiben bármilyen rendellenességet, szokatlan vagy aggasztó tünetet észlel magán, ne késleked­jen, menjen el orvosához (vagy legalább hagyja, hogy családja aggódóbb nőtagja el­vigye). A háziorvos azután szükség esetén beutalja a megfelelő vizsgálatokra, hogy ki­derüljön, mi a probléma. Ne feledkezzen el a rendszeres kivizsgálásokról és szűrővizsgá­latokról sem!

Járjon fogorvoshoz a csontjai érde­kében!

A fogorvosnál tett rendszeres látoga­tások nem csak az ínyét és a fogait óvhatják meg – a kutatók egyértelmű összefüggést mutattak ki az ínybetegség és egy sor egyéb egészségi probléma, például a szívbetegség és a tüdőgyulladás között. Ez mindkét nembeli idősek számára fontos, ám a menopauzán túl lévő nők esetében az ösztrogénszint jelentős csökkenése miatt különösen nagy az íny­betegség kockázata.

További veszélyt jelent, hogy az ínybetegség hatására gyulladáskeltő vegyületek, úgynevezett citokinek szabadul­nak föl, amelyeknek a kutatások szerint ré­szük van a csontritkulás kialakulásában és rosszabbra fordulásában is. Ez mind kellően nyomós ok arra, hogy továbbra is rendszere­sen látogassa fogorvosát.

Keljen fel az ágyból!

Minél gyorsab­ban áll újra talpra műtét vagy egyéb kórházi beavatkozás után, annál hamarabb térhet haza. Izraeli kutatók 485 olyan, 70 éves vagy idősebb személyt vizsgáltak meg, akiket leg­alább két napra vettek föl kórházba, és azt találták, hogy akik ott-tartózkodásuk alatt is járkáltak, átlagosan másfél nappal rövidebb időt töltöttek bent, mint azok, akik végig az ágyban maradtak.

Az idősebbek különösen fogékonyak a mozdulatlanság izomgyengítő hatásaira. Próbáljon hát fölkelni és kezdjen mozogni, amint orvosa engedélyt ad rá! Fogadja meg a fizikoterapeuta és a kórház egyéb egészségügyi szakembereinek tanácsait is, hogy minél hamarabb visszanyerje erejét és egyensúly érzékét.

Ne nézzen vissza!

Kutatási eredmények! Kanadai kutatók megállapították, hogy akik sikeresebb bará­taikhoz és szomszédjaikhoz hasonlítgatják magukat, azoknak rosszabb az immunitásuk, s ennek megfelelően gyakrabban fáznak meg, mint azok, akik inkább a náluk rosszabb helyzetben lévőkhöz mérik magukat.

Az élet kudarcai miatti bánkódás és bosszankodás hatására megnőhet a vérben a kortizol nevű stresszhormon szintje, és akut testi tünetek is jelentkezhetnek. Tanulja meg tehát elfelej­teni a „mi lett volna, ha…” jellegű gondola­tokat, s inkább veregesse meg képzeletben önmaga vállát azért, amit sikerült elérnie az életben!

Az elöregedett sejtek eltávolítása

Amerikai tudósok olyan új gyógyszer ki­fejlesztésén dolgoznak, amely eltávolítja az elöregedett sejteket. Az immunrend­szer feladata az eltávolításuk, ám a kor előrehaladtával a „kimosás” folyamata nem tud lépést tartani a képződésükkel, ezért felhalmozódnak a szervezetben, több időskori rendellenességet okozva (például szürke hályog, izomleépülés, gyengeség).

Az idős emberek sejtjeinek 10-15 százaléka is lehet ilyen elöregedett sejt. A Mayo Klinika kutatói fedezték föl azt a vegyületet, amely „kisöpri” a szerve­zetből e működésképtelen sejteket, s ta­lán le is lassítja az évek múlásával egyre gyakoribbá váló állapotok előrehaladását – például a szívbetegségét, a rákét és a demenciáét. ígéretes eredményeiket egyelőre kísérleti állatokon tesztelik.

Napozzon!

Töltsön időt a napon, hogy ezzel nagyobb védettségre tegyen szert egy sor egészségi probléma – például az autoimmun betegségek (amikor szervezet önmaga ellen fordul), a rák, a demencia, a depresszió, a szívbetegség, a fertőzések, az artrózis és a csontritkulás – ellen. Ahogy öregszünk, egyre gyakoribbá válik a D-vitamin hiánya, mivel kevesebb időt töltünk a szabadban, mint régen, vagy ha kimegyünk, akkor is jobban felöltözünk, márpedig az fontos, hogy minél nagyobb bőrfelületet érjen a napsugár.

Egyes szakértők szerint ráadásul az évek múlásával a szervezet egyre nehezeb­ben képes a napfény hatására D-vitamint szintetizálni. További gond, hogy a 40-50 éves kortól egyre gyakoribb elhízás gátolhat­ja az étrend-kiegészítő formájában bevitt D-vitamin felszívódását. A D-vitamin szüksé­ges mennyiségének biztosításához próbálkoz­zon az alábbiakkal.

  • Sétáljon a napon fényvédő krém nélkül naponta 10-15 percet.
  • Szedjen D-vitamin-tartalmú táplálék­kiegészítőt, ha valamiért nem tud a szabadba menni – de előbb kérje orvosa tanácsát.
  • Egyen olajos húsú halakat, például makrélát vagy szardíniát, aszalt shiitake gombát és aszalt paradicsomot, amelyek mind tartalmaznak némi D-vitamint.

Jövőbe látó génteszt?

Egy génteszttel talán már a nem túl távoli jövőben is kimutatható lesz, mek­kora esélye van a hosszú öregkorra. Ame­rikai kutatók 150 olyan genetikai pontot azonosítottak, amely kapcsolatban áll a hosszú élet valószínűségével. Azt találták, hogy ezek jelenléte alapján 77 százalékos pontossággal megállapítható, kivételesen hosszú életű lesz-e a vizsgált személy.

Vegyen be egy aszpirint!

Nem csilla­podik a vita a napi egy aszpirin szedésének előnyeiről és hátrányairól.

A legújabb ered­mények az Oxfordi Egyetemről származnak: kutatók azt találták, hogy a naponta kis adagban (75 mg) szedett aszpirin segít megelőzni, sőt akár kezelni bizonyos fajta daganatokat, például a bélrákot.

A tudósok szerint a kedvező hatás három-öt év eltelté­vel kezd érződni – vagyis hamarabb, mint eddig gondolták -, ami azt jelenti, hogy ez a módszer fontossággal bírhat az idősek számá­ra is. A legtöbb országban egészséges szemé­lyeknek egyelőre nem javasolják az aszpirin rendszeres szedését, de érdemes megkérdez­nie orvosát arról, hogy az ön esetében alkal­mazható-e ez a fajta kezelés. Ajánlott szűrővizsgálatok 50 év fölöttiek számára

Betegség vagy állapotKinek van szüksége szűrésre?
Méhnyakrák20 éves kortól javasolják a citológiai vizsgálatot. A 2003-ban indult országos szűrés keretében a 25-65 éves korosztály 3 évente kap behívót méhnyakrákszűrésre, de a szakma az évenkénti ellenőrzést javasolja.
Emlőrák20 éves kortól ajánlják a rendszeres, havi önvizsgálatot. Az emlők orvosi vizsgálatát 20-39 év között 3 évente, 40 év felett évente javasolják. Mammográfia elvégzése 30-45 éves korig 3 évente indokolt, 45-65 év között 2 évente, behívás alapján, de 50 év fölött évente ajánlatos.
VastagbélrákA szűrést 50 éves kortól javasolják, mely széklettesztből és időnkénti endoszkópos vizsgálatból áll. Ha a családban előfordult már vastagbélrák, akkor 10 évvel hamarabb ajánlatos megkezdeni a szűrést.
Hasi aorta-aneurizmaA hasi fájdalmak esetén készült ultrahangos vizsgálat kimutatja az aneurizmát. A nagyságától függ, hogy műtétet vagy évenkéni ellenőrzést javasolnak.
Magas kolesz-terinszintA koleszterinszintet 20 éves kor fölött legalább 5 évente érdemes megméretni. A férfiaknál 44 év, a nőknél 54 év fölött egyre nagyobb a rizikója a koleszterinszint emelkedésének.
ProsztatarákÉvenkénti vizsgálatot javasolnak 40 éves kor fölött, melyet ultrahangos vizsgálat és vérvizsgálat (PSA-szint) is kiegészít. Keresse föl urológusát!
CsontritkulásA DEXA-vizsgálatot 50 éves kor felett mindkét nem esetében javasolják, ha fennáll a csontritkulás veszélye - például a menopauzán túl lévő nőknek, illetve bizonyos gyógyszereket szedőknek. Ismétlés 1-2-3 éven¬te szükséges, az eredménytől és a rizikófaktoroktól függően. Kérjen beutalót reumatológustól, ortopédustól vagy nőgyógyásztól!
Szürke hályogÉrdemes évente szemvizsgálatot kérni minden 60 év fölötti személy¬nek, illetve 40 év fölött azoknak, akiknek családjában többször is előfordult ez a rendellenesség.
TüdőrákA 40 év fölötti dohányosok évenkénti ernyőképszűrése indokolt. Kötelező tüdőszűrés már nincs, csak abban az esetben, ha fertőzés-veszély miatt az ÁNTSZ elrendeli. Keresse föl a tüdőgondozót!
BőrrákFontos az anyajegyek rendszeres, havonkénti önellenőrzése. Forduljon bőrgyógyászhoz, ha az anyajegy nőni kezd, színe megváltozik, kifekélyesedik vagy vérezni kezd. Ha nincs baj, évenkénti kontroll javasolt.
Hererák20 éves kortól fontos a rendszeres havonkénti önvizsgálat. Ha csomót vagy fájdalmat érez tapintáskor, tóduljon urológushoz!
Szájüregi rákVégezze el a szájüreg havonkénti önvizsgálatát úgy, hogy tükör előtt állva alaposan szemügyre veszi a szájüregét. Járjon félévente/évente fogorvosi vizsgálatra, ahol szakember is átnézi a szájüreget.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.