A szív egészségét minden más tényezőnél jobban befolyásolja az életmód!
A világ legkülönbözőbb részein végzett vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy a szív egészségét minden más tényezőnél jobban befolyásolja az életmód – ez azt jelenti, hogy nagyon sokat tehet e létfontosságú szerv károsodásának megakadályozásáért. A következőkben apró változtatásokat javasolunk, amelyek sokat számíthatnak.
Mérje meg a nyakát!
Törekedjen napi 10 000 lépésre!
Ezt javasolják az amerikai szakértők a fitt felnőtteknek szívük egészségének megőrzésére. Remek ösztönző lehet egy lépésszámláló beszerzése, amellyel azután ellenőrizheti, hány lépést tesz meg naponta. A legtöbben alig 4000-et lépünk egy nap alatt, ami túl kevés ahhoz, hogy kellően megdolgoztassa a szívet. Az egészségügyi szakértők szerint az étrend mellett a mozgáshiány a szívproblémák legfőbb oka.
Tévézzen állva!
Álljon tehát fel – persze még jobb, ha kikapcsolja a készüléket, és inkább mozog. A kutatások szerint napi 20 perc mérsékelt intenzitású mozgás 14%-kal csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A szívbetegség és a bármilyen okból való korai halál kockázata a duplájára nő azok esetében, akik naponta több mint négy órát töltenek a tévé vagy a számítógép képernyője előtt. Korlátozza tehát ezt az időt saját magánál és gyermekeinél is! Ha számítógéppel dolgozik, tartson 60 percenként 10 perces aktív szünetet.
Számoljon!
Ha elosztja a kilogrammban kifejezett testsúlyát a méterben kifejezett testmagassága négyzetével, megkapja az úgynevezett testtömegindexet (BMI), amelyről a Glasgow-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a legegyértelműbb jelzőszáma a szív jelenlegi és jövőbeli egészségének.
Felnőttek esetében a 18,5 és 24,9 közötti BMI-érték számít normálisnak. a 25 és 29,9 közötti érték túlsúlyosságot, az annál magasabb pedig elhízottságot jelez (kivéve, ha valaki nagyon izmos).
Ne aludjon túl sokáig!
A túl sok alvás árt a szívnek, állapította meg az amerikai Nyugat-virginiai Egyetem Orvosi Karának egy 2010-ben megjelent tanulmánya. Több mint 30 000 felnőtt vizsgálata során kiderült, hogy az éjjelente 9 óránál többet alvóknak több mint másfélszer nagyobb a kockázatuk a szívbetegség kialakulására. A legjobbnak a napi 7 óra alvást találták, a legrosszabbnak pedig az 5 óránál kevesebbet: az alváshiányos személyek körében az átlagosnak a duplája a szívproblémák kockázata.
Rágózzon!
Szíve érdekében szánja rá magát a dohányzásról való leszokásra, és kérje hozzá orvosa segítségét – az általa javasolt nikotinos tapaszok vagy rágógumik igen sokat számíthatnak. Szervezete oxigénszintje már nyolc órával az utolsó szál elszívása után nőni, a vérkeringése pedig javulni kezd, s egy év után már 50 százalékkal kisebb lesz a szívbetegség kockázata. Ha öt éve nem dohányzik, lényegében már nem nagyobb a szívbetegség miatti idő előtti elhalálozás veszélye, mint a soha nem is dohányzók esetében.
Kerülje a szennyezett levegőt!
A sűrű forgalom kipufogógázai, a füst és a por mind növelik a szívroham kockázatát, de ha városban él vagy dolgozik, nehéz lehet elkerülni ezeket a tényezőket. Ha csak teheti, próbáljon a csúcsforgalmon kívüli időszakban utazni. Ebédidőben szökjön ki egy parkba vagy a folyópartra, és ha csak teheti, töltsön időt a városon kívül, a szabadban. Érdemes lehet kihasználni egyes szobanövények levegőtisztító hatását is. Az otthonában vagy irodájában nevelgetett megfelelő cserepes növény – például fikusz vagy vitorlavirág – segít eltávolítani a szennyező anyagokat és jót tehet a szívének.
Legyen félig teli a pohara!
Az optimisták körében kisebb a szívroham és a keringési betegség okozta halálozás kockázata, mint a borúsabb életszemléletű emberek esetében. Egy 122, szívrohamon átesett férfi további sorsát nyomon követő vizsgálat azt találta, hogy nyolc évvel a szívroham után a pesszimisták közül 21-en haltak meg, az optimisták közül viszont csak hatan. a derűlátó hozzáállás tehát nemcsak boldogabbá tehet, hanem egészségesebbé is.
Dobjon el egy kavicsot!
A skót Iona-szigetre érkező látogatók szívesen követnek egy régi hagyományt: a tengerbe dobnak egy, a parton talált, az életük rossz dolgait jelképező kavicsot, egy másik, a jövőt jelképező darabot pedig eltesznek. Ez a módszer az aggodalmak ellen is hatásos. a problémákon való rágódás megnövelheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét, ami összefüggésben áll a gyulladásos folyamatokkal és a szívproblémákkal.
Ha externalizálja (a külvilágba helyezi), „eldobja” vagy leírja belső gondjait, és utána foglalkozik velük, az sokkal jobb reakció. Ám ha nem tud megbirkózni a stresszel, vagy ha makacs szorongás kínozza, feltétlenül keresse fel orvosát! A depresszió a duplájára növelheti a szívroham kockázatát.
Kapcsolja ki a számítógépet
Hogy otthona különleges, ellazulásra alkalmas hely legyen, ahová elmenekülhet az életében jelen lévő, a szívre ártalmas stressztől! Az alábbi tanácsok is segítenek abban, hogy békés menedékre leljen a napi aggodalmak elől.
- Szüntesse meg a rendetlenséget!
- Válasszon pihentető színeket!
Amikor pedig készen áll a lazításra:
- Kapcsolja ki a telefonját!
- Hallgasson olyan zenét, amelyet szeret!
Tanítsa az agyát!
Gondolatainak ellenőrzése is hozzájárulhat a szívproblémák kordában tartásához – derül ki egy, a Brit Szívalapítvány által idézett kutatásból. A tudósok frissen diagnosztizált szívbetegek egészségi állapotát vizsgálták, s azt találták, hogy a kognitív viselkedésterápiás (KVT) programban részt vevők (akik a konstruktívabb gondolkozás módját sajátíthatják el) szívrohamkockázata 41 százalékkal kisebb volt. Egyelőre nem tudják, pontosan hogyan is csökkenti a KVT a szívroham valószínűségét, de kutatók úgy vélik, hogy segít tudomásul venni és hatékonyabban kezelni az élet negatív eseményeit és csökkenteni a magas stressz-szintet.
Kérjek segítséget, ha kell!
Ha depressziós, a szíve is szenved. A tudósok szerint a hangulatzavarban, például depresszióban szenvedőknek kétszer nagyobb a kockázatuk a szívrohamra. Ezzel szemben egy idősek körében öt éven át folytatott vizsgálat azt mutatta, hogy a legboldogabbak kisebb valószínűséggel dohányoznak és nagyobb valószínűséggel mozognak rendszeresen – márpedig ezek a tényezők az egészséges étrenddel együtt bizonyítottan jót tesznek a szívnek. Ne éljen hát leverten, bezárkózva, kérjen szakértői segítséget!
Kerülje a híreket!
A gyakran katasztrófákról vagy ijesztő eseményekről szóló hírek szüntelen özöne igen káros aggodalmat és tehetetlenségérzést szülhet. Adjon némi pihenőt a szívének azzal, hogy néhány napig nem követi a híreket. Meg fog lepődni, mennyivel jobban érzi magát!
Mossa a fogát!
A szája nagyon távol esőnek tűnhet ugyan a szívétől, ám ha elhanyagolja fogait, azzal a szívét – és az életét – is veszélybe sodorhatja. Az ínybetegség egyik legfőbb oka a rossz szájhigiéné. Ilyenkor alacsony szintű gyulladás keletkezik, amely a szívbetegség egyik komoly rizikótényezője. A vizsgálatok szerint a fertőzött ínyű személyek szívrohamkockázata kétszer nagyobb, mint az egészséges ínyűeké. Az ártalmas ínygyulladás ellen védekezzen a következő módszerekkel.
- Mosson fogat naponta kétszer legalább két percen át (lehetőleg elektromos fogkefével), és használjon fogselymet vagy interdentális fogkefét (fogköztisztítót) is!
- Cserélje újra fogkeféjét két-három havonta!
- Járjon rendszeresen fogorvoshoz ellenőrzésre!
Hallgasson a szívére!
Gyakran érzi gyorsnak vagy szabálytalannak a szívverését? Ez a pitvarfibrilláció (PF) egyik tünete lehet – egy gyakori szívritmuszavaré, amely a szélütés (stroke) fő kockázati tényezői közé tartozik. A Brit Szélütés Szövetségnek ezernél is több laikus és ezer családorvos körében végzett felmérése szerint a megkérdezettek döbbenetesen nagy hányada, 66 százaléka nem ismerte ezeket a jeleket.
A szervezet azt állítja, hogy a PF időben elkezdett kezelésével évente mintegy 4500 ember esetében lehetne megelőzni a súlyos szélütést. A szívritmus és annak szabályossága a pulzus nyakon vagy csuklón való kitapintásával ellenőrizhető. Forduljon orvoshoz, ha szívverése szabálytalan vagy nagyon gyors (nyugalomban is több percenként 140-nél), vagy ha olyan egyéb tüneteket tapasztal, mint a szívdobogás, légszomj, szédülés vagy gyengeség.
Oltassa be magát influenza ellen!
Ez csaknem ötödével csökkentheti a szívroham kockázatát! Télen gyakoribbak a szívrohamok, és a vizsgálatok szerint összefüggenek az egy-két héttel korábban lezajlott fertőzésekkel, így az influenzával. A rizikó még nagyobb azok esetében, akiknek eleve van valamilyen szívpanaszuk: az ő szívrohamkockázatuk négyszer nagyobb is lehet a fertőzést követően.
Hiszi, vagy sem! Dagadó derekak
Szívgyógyító kígyóvér?
A burmai piton vére rejtheti egy új szívgyógyító kezelés titkát. Amikor ezek a kígyók jóllaknak, szívük akár 40 százalékkal megduzzadhat, de aztán elképesztő módon minden károsodás nélkül visszaváltozik normális méretűvé. Az emberben a megnagyobbodott szív mindig ártalmat jelez. A Coloradói Egyetem tudósai megállapították, hogy a kígyóvér zsírsavak hatásos keverékét tartalmazza, s úgy vélik, ezek védhetik meg a szívet a nagyobbodás okozta károsodástól.
Miért tesz jót a nevetés?
A kutatók szerint egy kiadós nevetés jót tesz a szívnek, mivel ilyenkor kitágulnak az erek, s ez mintegy 25 százalékkal fokozza a véráramlást. Ez egyenértékű egy parkban tett séta vagy egy koleszterinszint-csökkentő gyógyszeres kúra hatásával. Annyira jót tesz, hogy a szakértők mindenkinek napi 15 perc nevetést javasolnak. Nézzen vicces filmet, vagy menjen el egy stand-up komikus előadására! Bármi, ami megnevetteti, a szívét is jobb kedvre deríti.
Meglepően egyszerű? Hűtse le magát – gyorsan -, hogy lelassítsa zakatoló szívét!
Hevesen dobogó szíve lecsillapítására locsoljon hideg vizet az arcára, vagy terítsen rá néhány percre hideg vízbe áztatott kendőt! A szervezet hideg vízre adott természetes reakciója lassíthatja a szívverést.
Emellett megpróbálkozhat még a következőkkel:
- Vegyen mély lélegzetet – addig szívja be a levegőt, amíg többre már nem képes, majd fújja ki olyan gyorsan, ahogy csak tudja.
- Ezt ismételgesse, amíg azt nem érzi, hogy lassul a szívverése.
Vegyen nagyon mély lélegzetet, hogy több oxigén jusson az agyába, s normálisra álljon vissza légzésének ritmusa. A sima mélylégzés ehhez nem elég.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.