Orvosi tanácsok

Mit kell tudni a csontritkulásról és kiváltó okairól?

A csontritkulás úgynevezett „néma járvány”, panaszokat nem okoz. Ha valaki nem jár szűrővizsgálatra, akkor csak az alkarcsontok, csigolyák vagy a combnyak törésekor elvégzett röntgenvizsgálatok során derül ki. A törések után már fájdalmak is jelentkezhetnek.

Jegyezzük meg! A csontritkulás szűré­sére, időben történő felismerésére azonban van lehetőség. 45 éves kor felett mindenképpen helyes denzitometriás (csontsűrűség-mérés) szűrő­vizsgálatra elmenni.

Általában az alkar csontjainak sűrűségét vizsgáljuk (p-DEXA vizsgálat), de az így kiszűrt súlyosabb csonthiány valószínűsé­ge esetén egésztest-denzitometriát (DEXA-vizsgálat) kezdeményezünk. Ha jelentősebb csonthiány (osteopenia) vagy már kialakult csontritku­lás (oszteoporózis) diagnosztizálható, akkor gyógyszeres kezelés, kalci­umpótlás és gyógytorna is szükségessé válik.

Ilyen esetekben a kezelést reumatológusnak kell irányítania. A klimaxos panaszok kezelése és más ösztrogénhiányos eredetű betegségek megelőzése érdekében ilyenkor is szükség lehet hormonpótló kezelésre, ennek vezetése és ellenőrzése azon­ban a nőgyógyász szakorvos feladata marad.

A hormonpótló kezelésnek rengeteg a haszna és minimális a kockázata

Ki ne tudná azt, hogy a magyar lakosság halálozásában döntő jelentőségű­ek az úgynevezett kardiovaszkuláris (szívér) betegségek? Bizonyított tény, hogy nők esetében az utolsó menstruációt követő 10 év alatt négyszer gyakrabban fordul elő a sokszor halálos kimenetelű szívinfarktus, mint az utolsó menzeszt megelőző 10 évben. Fontos haláloki betegségnek számít az úgynevezett stroke (sztrók), az érelzáródással vagy bevérzésekkel és a környékbeli agyszövet elhalásával járó cerebrovaszkuláris (agyér) beteg­ség is.

A hormonpótló kezelés többféle hatásmechanizmuson keresztül jelentős mértékben csökkentheti a szívér- és agyérbetegségek kockáza­tát. Tudományos szempontból fontos közleményekben igazolták, hogy a tartós hormonpótló kezelés számottevően csökkenti a szívinfarktus és az agyérbetegségek miatti halálozás előfordulását.

Miért ajánlja az orvos a hormonpótló kezeléseket?

A fentiekből látható, hogy a hormonpótló kezelés a korszerű orvos­tudomány hatalmas vívmánya. A hormonkezeléssel szembeni félelmet, aggályoskodást azonban nehéz áttörni. Magyarországon az 50 év feletti életkorú nőknek csupán 2%-a szedi rendszeresen a hormonpótló szereket, a fejlett amerikai és európai országokban ez az arány meghaladja a 20%-ot is. Való igaz, hogy a hormonpótló kezelés irányítása speciális tudást igé­nyel, a hozzáértés nem mellőzhető. Rendkívül fontos az ellenjavallatokat képező betegségek ismerete, a gyógyszert szedők rendszeres ellenőrzésé­nek biztosítása, a szakértelem folyamatos gazdagítása, a gyógyszert szedő személyekkel tartós, bizalomra épülő kapcsolat kiépítése.

Jegyezzük meg! Fontos, hogy a betegeket felvilágosítsuk az esetleges mellékhatásokról és veszélyekről, valamint a kontrollvizsgálatok rendjéről, szükségességéről.

Jobban oda kell figyelnünk ezeknél a tablettáknál?

Legtöbben az emlőrák kockázata miatt hárítják el a hormonpótló gyógy­szerek szedését. Mi itt az igazság? Ezt a kérdést az orvostudomány min­den szempontból megnyugtatóan még nem képes megválaszolni.

Kutatási eredmények! A több tízezres és százezres összehasonlító vizsgálatok eredménye alapján azon­ban fontos következtetéseket ismerhettünk meg.

Valószínűsíthető, hogy a hormonpótló gyógyszerek minimális (csupán 1-2 ezrelékes) mértékben növelhetik ugyan az emlőrák gyakoriságát, de lehetséges, hogy csupán 1-2 évvel előrehozzák a más okból, már sok évvel korábban bekövetkezett génmutációk miatt beprogramozott emlőrák megjelenését.

Milyen hatással van a daganatokra a kezelés?

Azt bizonyo­san tudjuk, hogy a hosszú éveken át hormonpótló kezelésben részesülő betegek (más okból kialakult) emlőrákja klinikailag sokkal jobb indulatú, később ad áttétet, tehát a rendszeres ellenőrző vizsgálatok miatt koráb­ban felismerhető és sikeresebben gyógyítható lesz. Ez az oka annak, hogy a hormonpótlásban részesülő nőbetegek emlőrák miatti halálozása nem­hogy növekedne, de körülbelül 30%-kal kisebb mértékű, mint az azonos korú, de hormonpótlásban nem részesülő nők emlőrák miatti halálozá­sa. Ez önmagában is hatalmas eredmény, de vannak ennél még fontosabb érvek is.

Tekintettel arra, hogy a hormonpótló gyógyszerek csökkenthe­tik az infarktus és az agyvérzés kockázatát, valamint a combnyaktörések szövődményeként bekövetkező halálozás, továbbá a vastag- és végbélrák miatti halálozás mértékét érthető, hogy számottevően csökken a hor­monpótlásban részesülő nők általános halálozási aránya is.

Kutatási eredmények! A németor­szági nagy menopauza-centrumok adatait összesítve azt találták, hogy a hormonpótlásban részesülők összes halálozása (tehát a bármely okból bekövetkezett halálozás) 30%-kal kisebb a hormonpótló gyógyszereket nem szedőkéhez viszonyítva.

Bizonyos, hogy nem tudunk még mindent a hormonpótló gyógyszerek és az emlőrák kapcsolatáról, az eddigi isme­retek azonban meggyőzően igazolják, hogy a hormonpótlás sokkal több haszonnal jár, mint amennyi kockázat egyáltalán felvethető.

A Magyar Menopauza Társaság 2011. júniusi IX. Kongresszusának idevágó; legfontosabb megállapításai

A hormonpótló kezelést – szakmailag indokolt esetekben – 60 éves kor előtt kell elkezdeni, a 60 éves kor feletti kezdés nem javasolt. – Az ösztrogén mellett gesztagén komponenst is tartalmazó hormonpótló gyógyszerek minimális (!) mértékben növelhetik az emlőrák kockázatát, a méheltávolítást követően szóba jövő, csakis ösztrogén tartalmú gyógyszerek azonban biztosan és jelentősen csökkentik az emlőrák kockázatát. – A korán (60 év előtt) elkezdett hormonpótló kezelés csökkenti a koronária betegségek, szívinfarktus kockázatát, és a szívinfarktus miatti halálozás mértékét is.

A 60-éves kor előtt elkezdett hormonpótló kezelés nem növeli a stroke és a trombo-embóliás betegségek kockázatát, egyértelműen csökkenti vi­szont a vastagbél- és végbélrák kockázatát, és nagymértékben csökken­ti az oszteoporózis eredetű csonttörések előfordulását. – A korán, már 40-45 éves korban elmaradó menstruációk, a túl korán kezdődő klimaxos panaszok esetén – legalább 51 éves korig – feltétlenül szükséges a hor­monpótló kezelés. – A korábbi gyakorlattól eltérően, 65 éves kor előtt a petefészkeket csak akkor szabad eltávolítani, ha ennek kifejezett orvosi javallata van (pl. ha fokozottan nagy az emlőrák veszélye, méhtestrák, il­letve a gyomor-bélrendszer rosszindulatú daganata esetén). Ha ilyen meg­gondolásból el kell távolítani a petefészkeket, akkor hormonpótló kezelést (ösztrogén és lehetőség szerint tesztoszteron) kell alkalmazni!

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.