Segít az orvostudomány: szívroham
Bár a tudósok nem változtathatják meg életmódunkat, az orvostudományi kutatások segíthetnek a kockázatok felmérésében, a problémák felismerésében és a veszélybe került szív megmentésében. Az alábbiakban olyan új eredményekről lesz szó, amelyek hozzájárulhatnak szíve egészségének megőrzéséhez.
Legyen tisztában a tünetekkel!
A heves, nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom a szívroham legtöbbünk által jól ismert tünete. Hasonló tipikus jel a gyomorpanaszokra emlékeztető kellemetlen, sajgó érzés a mellkasban. Van azonban néhány kevésbé feltűnő és egyértelmű tünet is, amely szintén kezdődő szívrohamra utalhat. A nők kisebb valószínűséggel éreznek mellkasi fájdalmat – esetükben sokszor kevésbé jellemző, nem teljesen egyértelmű jelek utalnak szívproblémákra.
Ezek a következők:
- fájdalom az állkapocsban, a vállban vagy a karban,
- fáradtság, gyengeség, rossz közérzet,
- szédülés vagy ájulásszerű érzés,
- émelygés vagy hányás.
Azonnal hívjon mentőt, ha úgy véli, hogy szívrohama lehet!
Ellenőrizze a családi kórtörténetet!
Genetikai öröksége nagy hatással lehet arra, hogy mekkora az ön esetében a szívbetegség kockázata. A Brit Szívalapítvány egyik kutatása azt találta, hogy minden ötödik férfiban jelen van az Y-kromoszóma egyik olyan változata, amely növelheti a szívbetegség rizikóját, és magyarázatot adhat arra, miért érintheti egyes családok több férfi tagját is a fiatalkori szívroham. Ha családjában előfordultak fiatalkori szívproblémák, beszéljen a megelőző kezelésről orvosával!
Egy kis nyomás
A felkar közönséges vérnyomásmérő mandzsettával való leszorítása csökkentheti a szívnek a szívroham utáni károsodását. Ez a kondicionálásnak nevezett, a szakemberek által jelenleg is tanulmányozott új módszer akár negyedével enyhítheti a szívrohamot követő károsodásokat. Emellett segíthet az élet késői szakaszában a megbetegedések és a halál gyakori okának számító szívelégtelenség kockázatának mérséklésében is.
A kutatók elmélete szerint egy izom vérellátásának átmeneti megszüntetése ellenállóbbá teszi azt a további károsodásokkal szemben. Igen érdekes módon a védelem a véráramon keresztül más izmoknak is átadódhat. Ha ez az elmélet igaznak bizonyul, akkor a kar néhány perces elszorítása jelentős védelmet nyújthat a szívnek a lábadozás időszakában.
Tartsa fenn az ösztrogénszintet!
A menopauzán túl lévő nők esetében az ösztrogén nevű női nemi hormon szintjének növelése jót tehet a szív egészségének. A vizsgálatok kimutatták, hogy az ösztrogén a szervezet védekezőrendszerének részét alkotó fehérvérsejtekre hat: megakadályozza, hogy az erek falára tapadjanak, ami érelmeszesedéshez vezet az artériákban, és szívbetegséget okozhat. A hormonpótló kezelés (ismert angol rövidítéssel HRT) helyreállíthatja az ösztrogénszintet, amely a menopauza után természetes csökkenésnek indul – de a módszer nem alkalmazható mindenkinél, és számos mellékhatása is van. A várható haszon és a kockázat ismeretében beszélje meg nőgyógyászával, hogy önnek megfelel-e.
Kérjen segítséget az erekciós problémákra!
A merevedési zavar (MZ) az érszűkület korai tünete lehet. Az MZ-vel küszködő férfiak körében 1,6-szer nagyobb a súlyos keringési rendellenességeknek, például a szívrohamnak vagy a szélütésnek a kockázata, áll a Journal of the American Heart Association című szaklap egyik cikkében. A hímvesszőt tápláló artériák meglehetősen szűkek, így a merevedési zavar a más erekben képződő lerakódásoknak és szűkületeknek a korai figyelmeztető jele lehet. Ha ilyen problémája van, létfontosságú óvintézkedés az orvos felkeresése – aki egyébként az MZ kezelésében is sokat segíthet.
MR-vizsgálat
Szívpanaszok esetén a mágneses magrezonanciás vizsgálat (MRI vagy MR) kínálhatja a legpontosabb diagnózist. A kutatások szerint az MRI jobb a leggyakrabban használt alternatívánál, a SPECT-nél (egyfoton-kibocsátásos számítógépes tomográfia), amely beinjekciózott radioaktív vegyület segítségével követi nyomon a vér áramlását a szervekben és a szövetekben.
Az MR-vizsgálat során viszont nem éri sugárzás a testet, és a kicsi erekben is képes kimutatni a véráramlást.
Hiszi, vagy sem: A 'Staying Alive' életben tarthatja!
A megfelelő tempót a Bee Gees „Staying Alive” (Életben maradni) című számának ritmusára visszagondolva találhatja el. A csak kézzel végzett újraélesztés talán már nem tűnik olyan riasztónak, így ön is kész lehet közbelépni, ha valakinek leállt a szíve, véli az alapítvány. A mellkas középső részét kell erősen nyomni úgy, hogy 5-6 centiméternyit mozogjon lefelé a szegycsont, s percenként 100 ilyen nyomást kell végezni.
Időzítsen jól!
A kutatások alapján úgy tűnik, hogy az ACE-gátlók (ezeket a gyógyszereket gyakran adják magas vérnyomás ellen, szívroham után vagy szívelégtelenség kezelésére) hatékonyabbak lehetnek, ha a szokásos javallattal ellentétben nem reggel, felkelés után, hanem este, lefekvés előtt veszik be őket. Hatásukat az angiotenzin-konvertáló enzim szintjének csökkentésével fejtik ki – márpedig ez a szint általában éjszaka ugrik meg. így aztán hatásosabb lehet, ha ilyenkor igyekeznek csökkenteni. Beszélje meg orvosával, mikor ajánlatos bevennie a gyógyszert.
Ne tegye zsebre a fülhallgatót!
Amerikai kutatók azt találták, hogy a fejhallgatókban lévő apró mágnesek megzavarhatják a pacemakerek működését. Egy friss tanulmány szerint a pacemakerek 20 százaléka reagált arra, ha közvetlenül föléjük tettek egy fülhallgatót. Ha tehát önnek pacemakeré van, ne tegye az ingzsebébe a fülhallgatóját, és ne is hordja azt a nyakában lógva!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.